Mint már egyre szélesebb körben ismert, jövő évtől a tanácsadóknak jelenteniük kell mindazon, agresszívnek minősített, határon átnyúló adóstruktúrákat, amelyek megtervezésében vagy megvalósításában részt vesznek. Ez a kötelezettség tehát nem csak a struktúrát megtervező adótanácsadót, hanem az annak megvalósításában részt vevő valamennyi közreműködőt is érinti – így azt az ügyvédet, aki a dokumentációt elkészíti, azt a könyvelőt, aki az ügyletet számvitelileg elszámolja és azt a bankot is, amely az ügylet megvalósításához bankszámlát nyit.
A bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, ha az adott résztvevő tudta, vagy neki tudnia kellett volna, hogy egy agresszívnek minősülő adótervezési struktúra megvalósításában vesz részt. Az új bejelentési kötelezettségről, annak részletszabályairól és hatásairól beszélgettek minap egy konferencián a Pénzügyminisztérium, az OTP Bank, a Process Solutions Kft. és a Jalsovszky Ügyvédi Iroda képviselői.
Ügyvédi titok vagy mégsem?
A bejelentési kötelezettség közvetlenül nem terjed ki az ügyvédekre. Dr. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ügyvédek teljesen mentesülnének az új jogszabályból eredő kötelezettségek alól. Nekik ugyanis az ügyfeleik figyelmét kell felhívniuk a bejelentési kötelezettségre – még ha a végső bejelentést az ügyfélnek is kell majd megtennie. Az ügyvédnek tehát a többi szereplőhöz hasonlóan mérlegelnie kell, hogy az adott struktúra bejelentési kötelezettség alá esik-e és az erről való tájékoztatás az ügyvédi felelősség körébe fog tartozni.
Intenzívebbé válik a tanácsadó-ügyfél kommunikáció
Az új szabályoknak való megfelelés komolyabb kommunikációt igényel az ügyfél és könyvelője között – emelte ki Urbán Balázs, a Process Solutions partnere. Ez következik abból is, hogy a jogszabály visszaható hatályánál fogva olyan ügyleteket is be kell majd 2020-ban jelenteni, amelyeket az ügyfelek ezen év során vagy akár a múlt év végén valósítottak meg. Az aktív kommunikáció azért is fontos, mert egy közreműködő mentesülni tud a bejelentési kötelezettség alól akkor, ha bizonyítja, hogy más tanácsadó már tett bejelentést ugyanarról az ügyletről – itt azonban felmerül annak a kérdése, hogy az információ milyen módon jut el egyik féltől a másikig.
Újabb kör a banki adminisztrációban
A pénzügyi intézetek a Magyar Bankszövetség keretein belül már jelenleg is egyeztetik, hogy milyen további intézkedést és adminisztrációt jelent részükről az új rendelkezéseknek való megfelelés, tájékoztatott Hőgye Krisztina, az OTP Bank igazgatója. A pénzügyi intézetek bejelentési kötelezettségét nagyban befolyásolni fogja, hogy elvárható-e tőlük, hogy egy-egy bankművelet esetén tisztában legyenek azok adózási motivációival. További kérdésként merül fel ebben a körben, hogy a banktitokra vonatkozó szabályok mennyiben mentesítik majd ezen intézeteket a bejelentési kötelezettségek alól.
A finomhangolás még hátra van
Mint azt Csabai Róbert, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője hangsúlyozta, a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdések kimunkálása még folyamatban van. A Minisztérium célja, hogy a szabályok a lehető legkönnyebben alkalmazhatóak legyenek az üzleti élet számára. Nyitottan áll ezért a Minisztérium a tanácsadók és a versenyszféra gyakorlati kérdéseihez, amelyek esetlegesen további iránymutatások kiadását is szükségessé tehetik.
Hol állunk most?
A konferencia résztvevői egyetértettek: a bejelentési kötelezettségtől félni ugyan nem kell, de arra jól felkészülni mindenképpen. Jelenleg mind a szakma, mind a Minisztérium a gondolkozás egyik közbenső fázisánál, de semmi esetre sem a végénél tart. Nem kétséges, hogy sokan csak jövő nyáron szembesülnek majd azzal, hogy milyen terhet ró a bejelentési kötelezettség szervezetükre. Biztosan előnyt élveznek ezért azok, akik nem az utolsó pillanatra hagyják a felkészülést.
