Nem mernek vitatkozni a NAV-val a cégek

2013. április 16. kedd - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

A közigazgatási ügyekben eljáró hazai bíróságoknak és az Európai Unió Bíróságának egyaránt növekvő szerepe van a jogalkalmazási gyakorlat kialakításában az adóügyek területén. A magyarországi vállalkozások mégis csak a végső esetben fordulnak a bírósághoz az adóhivatallal szemben, pedig a közelmúlt azt mutatja, hogy lenne értelme a fellebbezésnek.

A cégek több mint kétharmada találkozott már olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott, és indokoltnak látta fellebbezés benyújtását a felettes adóhatóságoz – állapítja meg a Deloitte által készített felmérés. Annak ellenére ugyanakkor, hogy az adózók és a hatóság álláspontja gyakran nincs összhangban, a cégek többsége csak jelentősebb, vagyis a cég saját méretéhez képest jelentősnek tartott összegű megállapítás esetén kezdeményez fellebbezést. „Ez a megközelítés logikus, érdemes azonban figyelembe venni annak a kockázatát, hogy amennyiben az adózó kisebb összeget érintő határozat ellen nem nyújt be fellebbezést, és később a hatóság ugyanazon a jogalapon jelentősebb összegű megállapítást tesz, az adott cég sokkal rosszabb pozícióba kerülhet álláspontja megvédése során” – mondta Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának a vezetője.

Félnek a bírósági eljárásoktól a cégek – Kép: SXC

A fellebbezés lehetőségéhez képest a cégek még inkább megfontolják az egyéb jogorvoslati eljárások igénybevételét, azaz még ritkább, hogy bírósági felülvizsgálatot vagy felügyeleti intézkedést kezdeményeznének.

A válaszadók több mint fele egyik lehetőséggel sem élt még, aminek hátterében három fő ok húzódik a felmérés eredményei alapján: a magas költségektől való félelem, valamint a bíróságokba vetett bizalom és az információk hiánya. (Pedig élhettek volna a jogorvoslati lehetőségekkel, amikor az adóhatóság több cég adószámát törölte, mivel azok elmulasztották a kötelező adatközlési kötelezettségüket.)

Ismernünk kell a lehetőségeket

A hatósági megállapítások elleni sikeres fellépés érdekében fontos a jogorvoslati lehetőségek alapos ismerete. Habár a cégek többsége (89 százaléka) tisztában van a különböző jogorvoslati lehetőségek közötti alapvető különbségekkel, a válaszadók több mint fele (62 százalékuk) nem ismeri a részletszabályokat, 11 százalékuk pedig az alapvető rendelkezésekben is bizonytalan. „A tapasztalatok alapján a jogsértő megállapítások hatékony megtámadása csak a részletszabályok pontos ismeretében lehetséges, és a megállapítás »érdemi« része mellett a vállalatoknak célszerű az eljárási kérdésekre is fókuszálni (pl. elévülési szabályok, kizárási okok)” – hangsúlyozta Falcsik István, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje. (Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy mire koncentrál az idén a NAV.)

Megfelelően előkészített és képviselt jogi érvrendszer segítségével hatékonyan támadhatóak az adózó által jogsértőnek tartott hatósági határozatok.

Szinte az összes megkérdezett vállalat tisztában van vele, hogy az EU-jog rendelkezései adóügyekben is irányadóak, azonban – az előzőekhez hasonlóan – részletes információkkal csak 55 százalékuk rendelkezik, pedig az elmúlt időszakban magyar adózók számos fontos adóügyben nyertek eljárást az Európai Bíróság előtt. Annak ellenére, hogy a bíróságok tapasztalata és felkészültsége pozitívan változik, a cégek egyelőre nem bíznak abban, hogy a bíróságok a hatósággal szemben más álláspontra helyezkednek. A Deloitte gyakorlati tapasztalatai szerint ez a fenntartás nem megalapozott, egy megfelelően előkészített és képviselt jogi érvrendszer segítségével hatékonyan támadhatóak az adózó által jogsértőnek tartott hatósági határozatok.

Felkészültebbek lesznek a hatóságok

Már az idei ellenőrzéseknél is várható, hogy a hatóságok felkészültebbek lesznek. A vállalkozásoknak számolniuk kell a hazai és a nemzetközi adóhatóságok szorosabb együttműködésével, közös fellépésével az országhatáron átnyúló ügyleteket érintő kérdésekben. Néhány ellenőrzési területtel kapcsolatban azonban még olyan bizonytalanságokat lehet tapasztalni, amelyek várhatóan nehézséget fognak okozni a jogszerűségre törekvő adóalanyoknak is.

Ilyen például az ellenőrzések egyik slágerterülete az áfa, amelynek ellenőrzését számos új eszköz bevezetése teszi hatékonyabbá. Ezek között említhetjük a belföldi áfa összesítő jelentések adatainak számítógépes feldolgozását, a pénztárgépek ellenőrzését és az online rendszer bevezetését, valamint a pénzforgalmi elszámolású áfát.

A válaszadók szemében a másik visszatartó tényező az eljárás hossza, kapacitásigénye és járulékos költségei, amelyek azonban nagyban csökkenthetők például egy olyan szakértő megbízásával, aki már a közigazgatási eljárás során megismerte az ügyet, illetve sikerdíjas konstrukció alkalmazásával. Az adózók jellemzően nincsenek tisztában a részletszabályokkal, holott ezek ismerete (különösen a bírósági eljárások esetében) elengedhetetlen. „Megfelelő szaktudás és felkészültség esetén célszerű megfontolni a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatát, az adóhatóság határozatait érdemes továbbá az uniós jog tükrében is felülvizsgálni” – tette hozzá a Deloitte szakértője.

Dávid győzhet Góliáttal szemben

Pontosan erre szolgált példaként az a tavalyi, sok céget érintő európai bírósági ítélet, amely szerint a vevő áfaalany adólevonási jogát a szállító érdekkörében felmerült adózási anomáliákra, szabálytalanságokra tekintettel nem lehet korlátozni. Ez azt jelenti, hogy az olyan ügyekben, amelyek nem elévült időszakot érintenek (vagyis legfeljebb a 2006-os évre vonatkoznak), valamint azokat a bíróság jogerősen nem bírálta el, érdemes számba venni a jogorvoslati lehetőségeket. Az EU Bíróság döntésére hivatkozva vitatható az elmarasztaló adóhatósági határozat. Az ügyek kapcsán az Európai Bíróság ítéletében rámutatott, hogy a vevő nem tehető felelőssé a szállító, illetve az alvállalkozó érdekkörében felmerülő adózási kötelezettségszegésért akkor, ha a szerződésben vállaltak egyébként teljesülnek, és a vevő nem tudhatott vagy tudott a beszállító, illetve az alvállalkozó adózási szabályszegéséről.

„Az Európai Bíróság ítélete azt mondja ki, hogy az adóhatóságnak kell objektíven és tényszerűen bizonyítania azt, hogy a vevő tudta, hogy adócsalásban vesz részt. A vevőnek nem kell ellenőriznie azt a körülményt, hogy az eladó rendelkezik-e az adásvétel tárgyául szolgáló áruval, képes-e azok leszállítására, és az értékesítés után megfizette-e az adót. A Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a számlán kívüli más iratok hiánya miatt (teljesítésigazolás, szállítólevél stb.), nem lehet az adólevonási jogot elvitatni” – mutatott rá korábban a Piac & Profitnak Vira Sándor, a Saldo Zrt. igazgatóhelyettese.

Vagyis az európai ítélet értelmében csak akkor tagadható meg a vevő adólevonási joga, ha tudta, hogy adócsalásban vesz rész, ebben együttműködött az eladóval, és ezt a körülményt objektíven bizonyítja a hatóság. A feltételezés nem elegendő. Számlán kívül más irat nem szükséges az adólevonáshoz, más irat hiánya miatt az adólevonási jog nem tagadható meg. (Egy másik ítélet következtében a cégek egy része a 2006-os társasági adójából kaphat vissza pénzt az adóhatóságtól.)

A jelenlegi adóhatósági határozatok általános jellemzője a túlírás, az egyes adatokat többször szerepeltetik a határozatban, először feltételezésként, aztán a sokadik idézésnél már bizonyítékként. Feltételezhető, hogy minden ötödik elmarasztalás jóhiszemű adózót (vevőt) érint – mutatott rá szakértő, aki szerint az EU Bíróságának döntését követően – amennyiben a hatóság következetesen alkalmazza a benne foglaltakat – nőni fog a csalásra irányuló számlaláncolatok és a fiktív számlák száma. Azonban az „adóháború” polgári áldozatainak száma (elmarasztalt jóhiszemű vevők száma) jelentősen csökkenni fog. A levonási jog szempontjából a tények lesznek a mérvadóak és nem a dokumentumok, így például az adóhatóság által sok esetben megkövetelt teljesítésigazolások jelentősége csökken majd.

Túlságosan bonyolult az adózási környezet
Mivel sok esetben az tapasztalható, hogy a bírság kiszabásához értelmezési nehézségek, apró, könnyen korrigálható hibák vezetnek, ezért az adózási kultúra javítása érdekében állandó, kiszámítható és jól érthető rendszert kellene megteremteni. A hatóságok csak ez után várhatnák el teljes joggal, hogy minden adóalany maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit. Habár teljes mértékig egyet lehet érteni az agresszív adótervezés elleni szigorú fellépéssel, a bonyolult, nehezen érthető és állandóan változó jogszabályi környezet sok jogkövető vállalkozás számára is nehézséget okoz.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor