Biztos, stabil piac, ez Németország. Érdemes Németországban céggel jelen lenni, vásárokon, kiállításokon rendszeresen részt venni, a legerősebb európai piacra exportálni. De itthon, az itteni német cégekkel együttműködés is hallatlan üzleti lehetőségeket tartogat. Beszállítóként az egész világ piacán megjelenhetünk. Hosszú távú megrendelés, megbízható partnerség vár ránk - ez volt a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DIUHK), illetve a Piac & Profit által szervezett Német–Magyar Üzleti Fórum egyik legfontosabb tanulsága.
Németország legfontosabb gazdasági partnerünk, a piac meghódítása azonban különös körültekintést igényel - mondta Gabriel A. Brennauer, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja. A piacra lépéshez komoly felkészülésre van szükség, és ebben segít a ma már 900 tagot számláló Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK). A világ 90 országában jelen lévő testület Budapesten már 1920 óta tevékenyen részt vesz a kétoldalú kapcsolatok elősegítésében. Képviseli tagjait a gazdaság fejlesztésében és segít a vállalkozásoknak üzletet kötni. Gabriel Brennauer elsősorban azoknak a cégeknek ajánlja a német piacra lépést, amelyek versenyképes, bevezetett termékekkel már bizonyítottak. Magyarországot és a Visegrádi négyeket a térség legfontosabb célországának nevezte. Ugyanakkor a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelenét és jövőjét is felvázolta, külön kiemelve a mindkét országban az elkövetkező években várható konjunktúrát. Balogh Ilona a DUIHKügyvezető igazgatóhelyettese hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a külkereskedelem negyedét teszi ki a két ország közötti export-import, még midig sok a kihasználatlan lehetőség. A piackeresésnél figyelembe kell venni, hogy az nem egységes, eltérőek a tartományok és nem elég a nyelvet tudni, fontos a kultúrák ismerete is. Kiemelte a szakvásárok fontosságát, ahol sok lehetőség adódik a kapcsolatépítésre és a bemutatkozásra.
Sylvia Kanitz, a Német Vásárok Szövetsége képviseletében szintén kiemelte a szakvásárok jelentőségét, mert kiváló alkalmat kínálnak a hatékony kommunikációra, az üzletkötések előkészítésére. "Óriási színpad, ahol a résztvevők megmutathatják magukat és termékeiket" - vélekedett, kiemelve, hogy a német vásárokon 2016-ban több mint tízmillió látogató fordult meg, és összesen több mint 160 ezer kiállító mutatta be termékét, vagy szolgátatását. "A nagy látogatottság miatt Németországot „vásári nagyhatalom”-ként tartják számon a világban. Ráadásul a döntéshozók háromnegyede ott van az ilyen rendezvényeken, ezért is érdemes megjelenni" - mondta, de a vásári megjelenés nem csak a nagy cégek számára kínál kitörési lehetőséget. "Melegen azjánlom ezt a marketingeszközt a magyar kis- és középvállalatoknak is, hiszen" – mint mondta – "a német kiállítók csaknem fele 40 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztat."
Ezzel kapcsolatban Nagy László ügyvéd, Németországban élő és dolgozó szakjogász a „cégformák szabad áramlása”-ként értékelte azt az új lehetőséget, hogy német GmBH magyar székhellyel is alakulhat. Ez azért lehet izgalmas, mert nemzetközi tevékenység esetén egy német GmBH-nak erősebb az üzleti imidzse, nagyobb a bizalom iránta, mint egy kis magyar kft. iránt. Több előadóhoz hasonlóan ő is felhívta a figyelmet a kultúrák, szokások, mentalitás különbözőségére és figyelmeztetett a szerződések pontosabb betartására.
A két ország lehetőségeit elemezve azonban nem lehet elmenni a munkaerő hiánya mellett, amely a DUIHK ősszel elvégzett felmérése szerint a Magyarországon megtelepedett német vállalatok háromnegyede szerint a legsúlyosabb üzleti kockázat a lesz a 2018-as évben. Ennek mérséklésére a DUIHK is aktívan támogatja a szakképzés átalakítását. Gabriel A. Brennauer óriási problémának, egyenesen kockázati tényezőnek nevezte a versenyképes, szakképzett munkaerő hiányát. Mint mondta, a kamaránál ez annyira kiemelt fontosságú, hogy ez lett „Az év témája”. Példaképként említette a magyarok számára a német duális szakképzési rendszert és felhívta a figyelmet a gyakorlati képzés fontosságára, a német minőségi követelmények megismerésére és elsajátítására.
A HAUNI vállalat szakképzési vezetője, Salamonné Maróczi Erika szintén a legnagyobb problémának nevezte a megfelelő, korszerű ismeretek, a nyelvtudás hiányát, amiért a szakmunkások egyszerűen nem eladhatók a piacon. Cégüknél nagy sikertörténet a szakképzés, saját igényeik, elvárásaik szerint nevelik, tanítják maguknak a középiskolásokat és az egyetemistákat. A diákok megismerik a gyakorlatban a munkahelyi kultúrát, fegyelmet és olyan szakmai képzésben részesülnek, amilyet korábban az iskolában nem láttak.
A magyar vállalatok exportképességét azonban meghatározza finanszírozási képességük is. Somlai Gergely az Unicredit Bank kereskedelemfejlesztési vezetője a különféle finanszírozási formákat, elérhető lehetőségeket mutatta be a Fórum résztvevőinek. Elmondta, banki oldalról mi a fontos szerződéskötéskor, mire érdemes figyelni és röviden ismertette a bank egymásra épülő kínálati csomagjait. A német piacon is fontos azonban, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk üzleti partnereinkről. Keleti József, a Bisnode Magyarprszág country menedzsere is a piaci információszerzés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, mire figyeljenek a vállalkozók mielőtt szerződnének valakivel, milyen adatokat érdemes begyűjteni, hogyan azonosítsák az ismeretlen vállalatokat. A partner megtalálása tudatos felkészülést, profi ügyfélkezelést igényel, bár a német cégek több mint 80 százaléka a pontos fizetésről és a korrektségéről ismert.
Az exporton túl, a hazai német vállalatok partnereiként is jó lehetőséget kapnak a magyar vállalatok. Kanda Gábor, a Knorr-Bremse Magyarország beszerzési vezetője arról beszélt, mitől lesz jó a beszállító, milyen feltételeknek kell megfelelnie, milyen elvárások vannak vele szemben. Alapértéknek tekintette a megbízhatóságot, a minőséget és a pontosságot, ha pedig már „bent van” a cég, akkor a korrekt együttműködést és a jó kommunikációt nevezte fontosnak. Beszállítóvá válni azionban nem könnyű, többek között a digitális készségeinket is fejlesztenünk kell. Leveli András, az LSK Hungária Kft. a üzleti és termékfejlesztési igazgatója megerősítette, amit már mindenki sejt, hogy digitalizáció nélkül nincs üzlet, nincs eredmény. A hatékonysághoz szükség van jó kommunikációra, de ez ma már a hálózatok összekapcsolása nélkül semmire nem elég. A szakember elmondta, mit jelent és miért nélkülözhetetlenek napjainkban az Ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom eredményei. Ez hozhatja ugyanis a gyorsabb, hatékonyabb és biztonságosabb rendszereket. Leveli úgy gondolja, hogy a kiber-fizikai újításoktól azért félnek a termelő vállalatok, mert a bankokkal, a médiával és sok fejlődő területtel ellentétben „átaludták” az elmúlt évek fejlesztését, amit nem árulnak készen, egyedileg kell majd kitalálniuk. "Aki pedig kimarad, itt tényleg végleg lemarad" – idézte a régi szlogent.
Holló László, a Tisza Automative Kft. egyik ügyvezetője az autóalkatrész-gyártás területéről hozott példával beszélt a beszállítói tapasztalatokról. Mint azt a 2017-ben Üzleti Etikai Díjat nyert cég irányítójaként elmondta: mondta, hosszú folyamat, amíg valakiből megbízható, stabil beszállító lesz, és egy-egy termék sorozatgyártásáig mindent magának kell finanszírozni. Nincs hozzá kézikönyv, a cégvezetőknek kell kitalálniuk, mire fókuszáljanak milyen irányba induljanak, a kockázatot pedig az jelenti, hogy nem lehet kitalálni, mire lesz igény mondjuk 15 év múlva. Ahhoz azonban, hogy a német cégek beszállítóiként talpon maradhassunk - vagy akár a német piacra is betörhessünk, magas minőséégű termékeket kell gyártani. Benedek Szabolcs Norbert, az Alap Inspektor Kft. főmérnöke egy optikai felületszkenner segítségével mutatta meg, milyen minőségi hibák, hiányosságok adódnak például egy autóalkatrész gyártásánál.
