Észrevétel, ha nem értünk egyet a jegyzőkönyvben foglaltakkal.
Az adózás rendjéről szóló törvény bekezdése alapján az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.
A bekezdés alapján az adóhatóság az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig folytathatja, ha az adózó észrevételei ezt indokolják (kiegészítő ellenőrzés). A kiegészítő jegyzőkönyvre természetesen újra megnyílik az adózó észrevételi lehetősége - hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
Fellebbezés a határozatban foglaltakra
Amennyiben az adóhatóság az észrevételben leírtakat nem fogadta el, vagy nem tettünk észrevételt, de most újra átnéztük az anyagot, és nem értünk egyet a határozatban foglaltakkal, akkor fellebbezést nyújthatunk be. Az adózó az Art. 136. §-a alapján az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.
Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
A törvény alapján az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát – a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével – a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben viszont már nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.
Lényeges változás, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló törvény rendelkezései 2016. július 1. napjával a közigazgatási perekre vonatkozóan, a jogszabályban meghatározott ügyfélkör tekintetében kötelezővé tette az elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. Az elektronikus kapcsolattartásra a NAV az általa meghozott közigazgatási döntésekkel szembeni közigazgatási per kezdeményezésére a NAVKPER elnevezésű nyomtatványt rendszeresítette, amely az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával tölthető ki. Az űrlapon lehetőség van a kereset leírására, a mellékleteket digitalizált formában kell csatolni.
A jogszabály bekezdése alapján a felettes adóhatóság kérelemre vagy hivatalból, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor.
Értelemszerűen az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter abban az esetben jár el, ha a felettes adóhatóság az ügyben már döntést hozott, viszont nem tehet felügyeleti intézkedést, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. Tehát a bírósági felülvizsgálat kizárja a felügyeleti intézkedést.
Ha csak a fizetendő összeget sokalljuk …
Ha jó eséllyel feltételezi az adózó, hogy a NAV-nak van igaza, akkor nem érdemes fellebbezni, mivel akkor még az illeték is elveszik, érdemesebb az Art. 133. §-a alapján fizetési halasztást, részletfizetést kérni, akár pótlékkötelesen, akár pótlékmentesen (a NAV dönt, hogy megadja-e és hogy melyiket adja meg). Adómérséklést viszont gazdálkodó szerv nem kérhet, csak magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is).
