Az Xtend piac a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) által működtetett úgynevezett multilaterális kereskedési platform (MTF – Multilateral Trading Facility), mely 2017 őszétől működik, és jelenleg már több társaság részvénye is elérhető rajta a befektetők számára.
Az MTF piacok egyik szerepe, hogy lehetőséget biztosítson a tőzsdei kibocsátóknál kisebb méretű vállalkozások (közepes méretű vállalatok) számára is a részvényeikkel való nyilvános és szabályozott kereskedés lehetősége úgy, hogy a hagyományos tőzsdékhez képest alacsonyabb szabályozottsági szint mellett ugyanolyan funkcionalitást kínáljanak. Könnyítés, hogy amíg például a tőzsdén kötelező az IFRS standard-ek szerinti beszámoló készítése, addig a BÉT Xtend-en elfogadott a Magyar Számviteli Szabványok szerint elkészített pénzügyi jelentés is. Továbbá 5 millió eurós kibocsátási összérték alatt elég egy információs dokumentum, amit a BÉT bírál el, így nem kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jóváhagyandó tájékoztatót készíteni, és ezáltal kiváltható a felügyeleti engedélyezési eljárás.
Az Xtend előnyei
A fent már említett alacsonyabb szabályozottsági szint – és könnyítések – mellett további, direkt és indirekt támogatásokat és egyéb kedvezményeket jelenthet az Xtend-re lépés.
„Például az Xtend-re lépés költségeit a Pénzügyminisztériummal kötött szerződés alapján a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretein belül EU forrásból a BÉT részben (50% – de maximum 40 millió forint összegig) – sikeres pályázat esetén - megfinanszírozza a vállalkozás számára.” – mondta el dr Menyhárt Ádám, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője.
Ezen kívül a befektetők kedvének serkentésére 2018 első negyedévében elindult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, mely magánbefektetőkkel közösen olyan vállalkozások részére nyújt tőkét, melyek vállalják a BÉT Xtend piacára lépést (jellemzően 12-24 hónapon belül), továbbá a felkészülést a tőzsdei részvénykibocsátásra. A tőkealap 1 milliárd forint összeget fektet be, amiért kisebbségi részesedést szerez az érintett vállalkozásban.
Az Xtend-en kereskedett vállalkozás részvényesei részvényeiket tartós befektetési számlára helyezhetik, és öt évet követően adómentesen juthatnak hozzá a teljes, hozammal növelt összeghez. A fentieken túlmenően az sem elhanyagolható, hogy a vállalkozás tőzsdei jelenléte – ideértve az Xtend-et is – kiemelkedő presztízst is jelent a vállalkozás számára az üzleti életben.
Kiknek ajánlott az Xtend-re lépés?
Az Xtend olyan közepes méretű vállalkozások számára lehet optimális választás, amelyek már egy olyan érettségi szinten vannak, hogy jelenleg is sikeresen működnek, azonban növekedni szeretnének, és ehhez külső forrásokra van szükségük, amelyet azonban nem hitel útján kívánnak biztosítani.
Például ideális választás lehet már több éve működő start-up cégek számára, melyek a további növekedéshez kockázati tőkebefektetők helyett/mellett már szélesebb befektetői körtől is kívánnak tőkét bevonni.
Ahhoz, hogy egy cég részvényei regisztrálásra kerüljenek az Xtend piacra, mind cégjogi, mind tőkepiaci jogi szempontból számos feladattal kell szembenéznie, melyeket az alábbiakban röviden bemutatunk. Továbbá magán az Xtend-en való működés is jár újfajta jogi kötelezettségekkel a vállalatra nézve.
Működési forma, és ami mögötte van
Ez az első olvasatra talán kicsit megfoghatatlannak tűnő intézmény foglalja magában azt a folyamatot, amelynek során a cég működési formája zártkörűen működő részvénytársaságról nyilvánosan működő részvénytársaságra változik.
Ahhoz, hogy a vállalat az Xtend-re léphessen mindenképp szükséges egy olyan új alapszabályt elfogadnia, amely már megfelel a nyilvános működésből következő feltételeknek. Ez jelentős változásokat indukálhat a társaság életében, melyek közül talán a legjelentősebb az lehet, hogy a cég vezetését vezérigazgató helyett igazgatóságnak, vagy – egységes irányítási rendszer esetén – igazgatótanácsnak kell majd ellátnia. Továbbá, amennyiben igazgatóság működne, akkor felügyelőbizottságot is létre kell hozni.
„A működési forma váltás esetében azonban nem csak a Ptk. szabályait kell kiemelten figyelembe venni, hanem annak a cégjegyzékbe való bejegyzéséhez a vonatkozó cégeljárási rendelkezéseket is követni kell, mely tulajdonképpen egy kétlépcsős folyamatot feltételez. A működési forma váltás cégjegyzékbe való bejegyzésének utolsó mozzanataként a vállalat Xtend-en történő regisztrációjáról szóló BÉT határozat megküldésre kerül a cégbíróságnak.” – emelte ki a Kapolyi Ügyvédi Iroda jogásza.
Regisztráció az Xtend-re
A vállalat Xtend piacra történő lépésének, azaz a részvényeknek az Xtend-en való regisztrálásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy – amint korábban már utaltunk rá – a társaságnak rendelkeznie kell a BÉT által jóváhagyott információs dokumentummal, vagy az MNB által engedélyezett tájékoztatóval, azzal, hogy 5 millió eurós kibocsátási összérték felett csak tájékoztató alapján történhet a részvények regisztrálása.
Információs dokumentum esetében a vállalat döntésétől függően sor kerülhet először a dokumentum jóváhagyatására, majd annak elfogadását követően a regisztrációs kérelem benyújtására, azonban úgy is dönthet a cég, hogy egyszerre nyújtja be a kettőt a BÉT-nek. A tájékoztató tekintetében azonban mindenképp két lépcsős eljárás van, első körben ugyanis a tájékoztató közzétételének engedélyeztetését kell lefolytatni az MNB-nél, majd ezt követően kerülhet sor a regisztráció metódusára a BÉT-nél.
Felkészülés a tőzsdei létre
Mielőtt megindulna a kereskedés a vállalat részvényeivel, javasolt már felkészülni a nyilvános működésből és az Xtend-en való szereplésből fakadó teendőkre. A társaságnak ugyanis mind rendszeres (éves és féléves), mind rendkívüli közzétételi kötelezettségeknek kell eleget tennie, amelyek megfelelő és határidőben történő teljesítését egy közzétételi szabályzat megalkotásával javasolt elősegíteni. A publikációs kötelezettségek teljesítését ugyanis kiemelten vizsgálja az MNB, mint felügyeleti hatóság, és a piaci tapasztalat az, hogy azok esetleges megsértésével szemben határozottan fel is lép.
A tőzsdei lét másik fontos területe a bennfentes kereskedelemmel, valamint a piaci visszaéléssel kapcsolatos, főleg uniós szabályozások ismerete, és azok megfelelő betartása. Ugyanis ezzel kapcsolatban is elmondható, hogy az MNB fokozottan ellenőrzi az irányadó szabályok betartását.
