Sokan azt hitték, hogy a rendszabály, a sokat emlegetett GDPR, ahhoz vezet majd, hogy tömegesen indulnak kártérítési perek a nagy közösségi portálok ellen, ám ez nem történt meg.
Egyébként negyed százada, hogy működik a világháló, amely alapvetően megváltoztatta emberek milliárdjainak életét, csak az internethez való viszonyulásukat nem: továbbra sem olvassa el senki a gázszolgáltatók apró betűs tájékoztatóját és igazán senki nem módosítja a digitális szolgáltatások alapként kapott beállításait.
A szolgáltatók természetesen jól tudják ezt, és persze első sorban saját érdekeiket veszik figyelembe. A konszernek szempontjából az a legjobb beállítás, ha a Google megkapja tartózkodási helyünket, felismeri a Facebook-fotók alapján az arcunkat, kereséseink alapján az Amazon vásárlási listákat állíthat össze és elérhetővé teszi hirdetések megjelenését az iPhone-on csakúgy, mint a Windowsos rendszerekben.
Norvég fogyasztóvédők tettek közzé tanulmányt arról, milyen következményei vannak a GDPR-nak. Megállapításuk: „A Facebook és a Google alap-beállításai mélyen behatolnak a használó magánszférájába. Azoknak, akik ezt meg akarják akadályozni, hosszú folyamatot kell véghez vinniük: valamihez hozzájárulni lényegesen könnyebb, mint azt elutasítani.”.A kutatók bírálják a grafikai felületeket is, amelyekkel célzottan a szolgálató érdekében álló irányba terelik a használót. Ehhez
Egy példa: a Facebook azzal járult hozzá a GDPR-hoz, hogy bevezetheti európai felhasználói számára is az arcdfelismerést, amire az Unió rendelkezései miatt eddig nem volt módja. Aki ezt el kívánja kerülni, annak többször kell klikkelni, ráadásul figyelmeztetik: a szolgáltatásra azért van szükség, hogy meggátolják identitások ellopását – ez pedig legalábbis félrevezető.
Hogy mindezt elkerüljük, vennünk kell a fáradságot, hogy végignézzük a beállításokat és mindenhol, ahol „adatvédelem”, magánszféra”, „hirdetések” vagy „saját fiókom” jelzést találunk, szorgos klikkeléssel kiiktassuk mindazt, ami nem kvánatos.
(Forrás: Süddeutsche Zeitung)