Az interjú a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg.
A következő lapszám február 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
Az olvasóktól előre is elnézést kérünk, de régi ismeretségünk okán tegeződni fogunk. Szóval, melyik bulin csapattad a legnagyobbat az idei fesztiválszezonban?
– Mivel a munkánk állandó jelenlétet igényel, minden bulin ott vagyunk, ez a dolga egy fesztiváligazgatónak. Ami nem csak titulus, tényleg benne vagyunk a sűrűjében, az operatív munkában. Ez főleg a VOLT és a Balaton Sound fesztiválokra jellemző, a Sziget alatt kicsit lazábbra tudom engedni a gyeplőt, ezért inkább erről vannak teljesebb élményeim. Idén a Twenty One Pilots volt az a show, amit nagyjából végig is tudtam nézni, a Sziget utolsó napján. Jó lett volna végighallgatni a Foo Fighterst is, de a háromórás megakoncert mind időben, mind energiában túl volt már a hetedik napon az ingerküszöbömön. Amennyire lehet, próbálok a magyar zenekarok produkcióira is odaérni. Idén volt néhány emlékezetes pillanat, többek között Sopronban, amikor a Halott Pénz tizenötödik születésnapi koncertjét a két kislányommal közösen ugráltuk végig a nagyszínpad keverőállásának tetején.
Mi jut rád a feladatok közül?
– Ez gyakorlatilag egész éves, folyamatos munka. Körülbelül hatvanfős állandó stábbal dolgozunk, és mint említettem, a VOLT Fesztivált és a Balaton Soundot operatív szinten irányítjuk, igazgatjuk. A Szigeten már csak részterületekkel foglalkozom. Hozzánk tartozik a booking, vagyis a nemzetközi zenekarok meghívása.
Milyen volt a fesztiválszezon idén, hogy zártatok?
– Azt tapasztaljuk, hogy a rövid távra szóló jegyek forgalma picit nőtt, viszont a hosszabb távra szóló bérletek iránt kicsit csökkent a kereslet. De ez nem magyar specialitás: mióta bekerültünk a nemzetközi fesztiválportfólióba, jobb a rálátásunk a külföldi rendezvényekre, és azt látjuk, hogy ugyanez a helyzet Németországban, Angliában és Európa más piacain is.
Ennek az lenne az oka, hogy a fesztiválok árazása elért egy határponthoz? Magyarul: ennél többet már nem hajlandóak fizetni a látogatók?
– Ez is benne van, de komplexebb a kép. Ma már hatalmas a versengés a fesztiválok között a menő fellépőkért. Egy-egy nyári hétvégére akár húsz-harminc fesztivál is juthat, sokan próbálnak lecsapni egyszerre a legjobb fellépőkre, a legkurrensebb nevekre. Ez érthető módon drágítja a zenekarok, DJ-k fellépti díjait. A programköltségek mellett a technikai és a szolgáltatási költségek is folyamatosan emelkednek, így kénytelenek vagyunk a jegyárak bizonyos szintű emelésével fedezetet teremteni a kiadások növekedésére. A bérleteink jelentős részét külföldiek veszik, akiknek szállásra, utazásra is költeniük kell, és ma már jobban kijönnek a keretükből, ha rövidebb távra vesznek belépőt. Mindemellett a verseny nem csak a fesztiválok között erős, hiszen láthatóan egyre több modern aréna épül szerte Európában, ahol egyre gyakoribbak a világsztárok telt házas szólókoncertjei. Jó néhány headliner sztár a fesztiválok helyett vagy mellett arénákra épülő szólóturnét csinál, ami elszippantja a potenciális fesztiválozók egy részét.
Összességében a forgalmat tekintve milyen volt a 2019-es év?
– Most úgy látjuk, hogy az idei év kicsit gyengébb lesz pénzügyileg, mint a 2018-as volt. Azt még nem tudjuk, hogy pontosan mennyivel. A Balaton Sound nagyjából hozta az egy évvel korábbi számokat, a Sziget és a VOLT esetében viszont volt némi visszaesés, elsősorban az eredményben, nem feltétlenül a látogatottságban. Ezt befolyásolta az is, hogy folyamatosan növekednek a működéssel kapcsolatos költségek a cégben.
A Sziget tart már azon a szinten, hogy tulajdonképpen bárkit el tudna hozni a világsztárok közül?
– Azt hiszem, igen. Európában a Top5-be tartozunk, ezt talán nem szerénytelenség kimondani. A világban a legnagyobb sztárokat nagyjából maximum hat–nyolc meghatározó ügynökség képviseli, velük intenzív, napi kapcsolatot sikerült kiépítenünk, számolnak velünk. A Sziget mára odáig jutott, hogy az ügynökségek által képviselt zenekaroknak, DJ-knek rangot jelent, ha nálunk, a Sziget fesztiválon fel tudnak lépni.
Pár éve változott a cég befektetőinek köre, belépett egy amerikai szereplő. Milyen előnyeit látjátok ennek?
– A Providence Equity befektetőcsoport három éve kezdett egy elég komoly fesztiválportfólió építésébe, amelynek a Sziget volt az első darabja. Többségi tulajdont vásároltak a cégünkben, és azóta több mint harminc fesztivált akviráltak Ausztráliától Spanyolországon és Anglián át a skandináv országokig. Ebben elég nagy erő van. Nemrég Londonban jártunk egy konferencián, amelyet ez a befektetői csoport és az őket képviselő angol menedzsment szervezett, s ahol az összes megvásárolt fesztivál képviselője, vezetője jelen volt. Hasznos információkat cseréltünk az üzleti modelljeinkről. A portfólióba tartozó fesztiválok közötti szinergia sok területen jelent előnyt, a nemzetközi szolgáltatókkal, technikai alvállalkozókkal való ártárgyalásoktól egészen a bookingig, amikor több, közel egy időben zajló más fesztiválokkal közösen tudunk ajánlatot tenni egyes fellépőknek. A pénzügyi lehetőségeink is kiszélesedtek az amerikai befektetők belépésével, hiszen korábban voltak korlátai például, hogy mennyit költhetünk egy-egy nagyszínpados sztárfellépőre. Most más módon gondolkodhatunk: azt kérték tőlünk, hogy tegyünk le egy két-három évre szóló tervet, próbáljunk végigvinni egy olyan koncepciót, amikor nagyságrenddel többet költünk a nagyszínpadon fellépő sztárprodukciókra, a headlinerekre. Ennek az új stratégiának köszönhető, hogy olyan zenekarokat tudtunk idehozni, mint a Foo Fighters vagy Ed Sheeran, amelyeknek a gázsiját korábban nem vagy csak nagyon ritkán tudtuk kifizetni.
Hogy tudjátok menedzselni az üzleti évet? Hogyan gondoskodtok a likviditásról? Bankhitelből, tulajdonosi kölcsönből finanszírozzátok elő a szervezéssel járó költségeket?
– Szerencsére nem kényszerülünk külső forrás igénybevételére. Az adott év tervezése az előző év kora őszén elkezdődik, november táján pedig elindul a jegyértékesítés. Több árfordulóval jutunk el a fesztiválig, de a bevételeink egy jelentős része már december táján a rendelkezésünkre áll az elővételes jegyértékesítésből. A finanszírozást igénylő kiadásaink első nagy tétele – például a bejelentett fellépők gázsijának kifizetése – pedig a fesztivál évének elején jelentkezik. Mindennek köszönhetően nincsenek cash-flow problémáink.
Szóba jöhet a tőzsdei kibocsátás is forrásszerzés céljából?
– A Sziget Zrt. esetleges tőzsdére vitele a többségi tulajdonos amerikai befektetőcsoport döntése lehet majd a jövőben, jelenleg nincs napirenden ez a kérdés.
A jegyárakban várható változás jövőre?
– Minimális, öt–tíz százalékos jegyáremelést tervezünk, de lesznek speciális kedvezménycsomagjaink, például a diákoknak járó kedvezményes bérletek a VOLT-on és a Balaton Soundon.
A Sziget esetében mindig eseménynek számít a hangpróba, amikor az illetékes III. kerülettel kell egyezkedni a decibelekről. A fővárossal pedig a szolgáltatási csomagokban kooperáltok. Milyen viszonyra számítotok Budapesttel és a III. kerülettel az önkormányzati választás után? Mindkét poszton ellenzéki politikus váltotta a kormánypárti, illetve a kormánypártok által támogatott vezetőt.
– Az az igazság, hogy nekünk a korábbi kerületi vezetéssel is nagyon jó kapcsolatunk volt. Tarlós István kerületi polgármestersége idejében persze voltak emlékezetes csörték, elsősorban a zajkibocsátás körül, de Bús Balázzsal kifejezetten harmonikus volt a viszonyunk, tudtuk kezelni a problémákat, a rendezvény által érintett hatósági, engedélyezési ügyekben is dűlőre tudtunk jutni. Mi igazából azt reméljük, hogy ebben nem lesz változás, megmarad a jó szakmai kapcsolat a kerület új irányítása mellett is.
A lakossági panaszokról mi a véleményetek? A folyópart menti részeken élők rendre kifogásolják, hogy a zajtól egy hétig nem tudnak aludni, létezni.
– Magyarországon elég speciális a helyzet ebben a tekintetben, és nemcsak Budapesten, hanem más helyszínünkön, például Zamárdiban is. Elég sok nemzetközi fesztiválon jártam a világban, és a rendezvények lokációja döntően szerencsésebb: nem nagyon vannak lakóövezetek a közvetlen környezetben. A Sziget vagy a Balaton Sound viszont egy olyanfajta együttélést jelent a fesztivál környezetével, amiben kétségtelenül lehetnek zavaró momentumok. Bár a Sziget Fesztivál nyilván okoz kellemetlenségeket az Óbudai-szigethez közel lakó budapestiek egy részének, de gazdasági és turisztikai szempontból nagyon jól jár a város a rendezvényünk révén ideérkező százezres nagyságrendű nemzetközi látogatóval. A Sziget az egyik legismertebb, legerősebb magyar brand lett szerte a világban, talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy egyfajta hungarikummá vált, és nagyban erősíti nemcsak a főváros turisztikai vonzerejét, de jelentősen hozzájárul az országimázs építéséhez.
Van más, talán súlyosabb vitátok is: tavaly a B My Lake megrendezése került veszélybe, az elmúlt hetekben meg a Balaton Sound kapcsán lehetett arról olvasni, hogy a település vezetése korlátozná vagy egyenesen betiltaná a fesztivált. Hol tartanak az egyeztetések?
– A Balaton Régióban időnként szembeállítják a fesztiválturizmus és a klasszikus idegenforgalom koncepcióját. Az olyan tömegrendezvények, mint a Balaton Sound, sok tízezer nemzetközi és hazai turistát vonz, rengeteg vendégéjszakát generál, jelentős idegenforgalmi bevételhez juttatja az érintett településeket. Viszont az kétségtelen, hogy abban a néhány napban zavarhatja a klasszikus nyaralókat, pihenni vágyókat. Ami a jövőt illeti, 2020-ra még élő szerződésünk van nemcsak a Balaton Sound megrendezésére, hanem a Strand és a B my Lake fesztiválokra is. 2021-től szeretnénk megújítani újabb öt évre a területbérleti szerződést, amire nyitott az önkormányzati testület, el is kezdtük már a részletekről az egyeztetéseket. Van egy elképzelés, hogy próbáljuk korábbra, június végére hozni a Balaton Soundot, hogy minél kevésbé nyúljon bele az idegenforgalmi szezonba. Úgy tűnik, hogy ezt meg fogjuk tudni oldani azzal, hogy a VOLT Fesztivál és a Balaton Sound időpontot cserélnek. A B my Lake fesztiválnak a műfaj sajátosságai miatt – elektronikus zenei fesztivál, amelyben elsősorban a techno műfaj dominál – 2021-től megpróbálunk a lakóövezetektől távolabb helyet találni. Ennek megfelelően a zamárdi önkormányzati testülettel erről a rendezvényről az új szerződés előkészítése során már nem tárgyalunk. Érdekes tapasztalat viszont, hogy a korábban Balatonaligán és Keszthelyen is megfordult esemény kapcsán azoknak a településeknek is voltak fenntartásaik, aztán kellemesen csalódtak, és próbálták maradásra bírni a B my Lake-et. Akkor azonban úgy ítéltük meg, hogy a Strand fesztivállal egy helyen és egy időben gazdaságosabban és könnyebben megszervezhető a fesztivál.
