Ma nem pálya a saját vállalkozás

2019. november 27. szerda - 11:55 / Szalai Anna
  •    

A devizahitel-válság sem lett volna ilyen mértékű, ha az akkori politikai döntéshozók tanulnak pénzügyi ismereteket az iskolában – állítja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Az interjú a Piac & Profit magazin október-novemberi számában jelent meg. 

A következő lapszám december 11-én jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságosoknál, vagy előfizetési szándékát jelezze a [email protected] címen.

A szeptemberben induló tanévben immáron 400 ezer diák tanulhat alapvető pénzügyi és vállalkozási ismereteket a Pénziránytű Alapítvány jóvoltából. A Magyar Nemzeti Bank által támogatott vállalkozást jó kezdeményezésnek tartja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, de az eredmények szerinte csak hosszú távon válnak láthatóvá, mivel az új ismeretek beépítése igen időigényes.

– Az irány azonban mindenképpen jó. Ha Magyarországon lett volna pénzügyi oktatás, akkor nem lett volna devizaválság, de legalábbis nem ilyen mély. Sőt meg merem kockáztatni, hogy akkor is más lett volna a kimenetele, ha legalább a döntéshozók valamennyire tisztában vannak a pénzügyi folyamatokkal – állítja a kamara elnöke kissé provokatív módon.

Parragh László (Fotó: archív)

Parragh László (Fotó: archív)

A multis karrier a trendi

Kicsit keményebb dió a vállalkozási ismeretek oktatása. Az uniós diákoktól eltérően a magyar tanulók többsége nem tervezi saját vállalkozás indítását az iskola elvégzése után. Ennek oka részben a rendszerváltozás előtti korszakban gyökeredzik az elnök szerint.

– A szocializmus idején a vállalkozások állami tulajdonban voltak, nagyon ritka kivételektől eltekintve mindenki alkalmazottként dolgozott, így nem volt igazán minta sem a cégalapításra. Az 1990-es években azután fordult a kocka, és részben kényszerré, részben divattá vált a cégalapítás. Ez napjainkra felülíródott. Az új trend a multinacionális cégeknél való karrierépítés. Egyik országból a másikba utazva, egyre feljebb lépdelve a ranglétrán, egyre többet keresni. Ma ez a vágyott életút. De minden divat lecseng egyszer – véli a kamara elnöke, aki szerint hamarosan újra trendi lesz itthon vállalkozást alapítani. – A döntés segítéséhez egyszerűen be kell mutatni a két eltérő utat a fiataloknak.

Az egyik életpálya azzal jár, hogy a fiatal a hazájában él, abban a kultúrában, amelyben született, a saját nyelvi környezetében dolgozik, közel van a családjához, barátaihoz. A másik életpályamodellben esetleg többet lehet keresni, és többet lehet utazni, gyorsabban és nagyobb ívű karriert lehet befutni, de talán valamelyest mindig magányos marad az, aki ezt választja. És miután kiégett, egyszerűen lecserélik őt. Ráadásul minél nagyobb a cég, annál bizonyosabb, hogy időről időre munkakört vagy várost, akár országot is kell cserélnie a munkavállalónak.

– Ez az elején még szórakoztató lehet, később már kevésbé – teszi hozzá Parragh.

Van, amit nehéz megtanulni

A szakmát tanulók előtt az iskola elvégzése után két út áll: elmehetnek egy céghez, vagy indíthatnak saját vállalkozást. Ez jobbára a fiatal készségeitől és céljaitól függ, attól, hogy mennyire nyitott személyiség, mennyire kockázatvállaló, és milyen a kapcsolatteremtő képessége.

– Ezt nagyon nehéz tanítani – ismeri el Parragh László, aki úgy véli, hogy egy vállalkozás sikere elsősorban az együttműködés képességétől függ. Egyetlen cégvezető sem érthet mindenhez. Nem tud könyvelni, nem ismerheti a termelés, gyártás minden egyes részletelemét, mint ahogy a kereskedelmi és marketingfortélyokat sem. Mindez nem is a dolga. A sikeres vállalkozó fő ismérve a különféle szakterületek képviselőivel való hatékony együttműködés.

Pénzügyi ismeretek néhány órában

Az MKIK elnöke úgy véli, minden diáknak hasznos lenne, ha elsajátítaná az alapvető pénzügyi ismereteket. Ehhez nem kell megbolygatni az egész oktatási rendszert, hiszen az alapokat néhány tanóra igénybevételével le lehet rakni. A vállalkozási ismeretek kötelezővé tétele már meggondolandóbb. Valószínűleg sok fiatal alkatilag alkalmatlan az önálló cégvezetésre – nincs meg bennük az ehhez szükséges merészség, vállalkozói kedv és nyitottság –, őket felesleges ezzel vegzálni.

Egészen más a helyzet a szakmai tudással.

– Messzemenőkig egyetértek a kormány azon törekvésével, miszerint egy diák se jöjjön ki az iskolából anélkül, hogy ne legyen valamilyen szakmai képesítése. Mindenki végezzen el valamit, legyen az egyetem vagy alapszintű szakképzés. Senki ne essen úgy ki az iskolarendszerből, hogy nincs legalább egy befejezett képzést igazoló bizonyítványa. Jelenleg nagyon nagy a lemorzsolódás – ismeri el Parragh.

A középiskolát és az egyetemet elkezdők csaknem harmada nem fejezi be a tanulmányait. Ez társadalmi veszteség, nem beszélve a család és a fiatal személyes frusztrációjáról. Azért erőlteti a kamara a pályaválasztás felerősítését, hogy minden gyerek olyan iskolát kezdjen el, ami az ő képességeinek, irányultságának megfelel. Ebben a terelésben Parragh szerint fontos szerepe van a személyes tapasztalásnak. A gyerekekben, de még a felnőttekben is nagyon sok az előítélet, nagyon meglepődnek, amikor belépnek egy autószerelő műhelybe vagy egy autógyárba.

Az MKIK elnöke a nagyfokú lemorzsolódás mögött egyfajta torz – gyakorta szülői – vágyteljesítést is lát. Sokszor éppen a szerényebb jövedelmi helyzetű szülők küldik a gyerekeiket a legkevésbé biztos megélhetést nyújtó képzésekre, mert a kereskedelmi tévékben látottak alapján úgy hiszik, jól jövedelmező szakmát kapnak a csemetéik. Így lesz annyi gyerekből médiamenedzser, holott a végzettek töredékére sincs szükség. A végén szükségszerűen csalódnak.

 

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek