Kárfelelősség: mikor melyik jogszabály a nyerő?

2014. augusztus 27. szerda - 11:04 / piacesprofit.hu
  •    

A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályát a munkaviszonyban is alkalmazni kell. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel.

Kép: Pixabay

A Munka Törvénykönyve (Mt.) számos polgári jogi szabályát a munkaviszonyban is alkalmazni kell, de ez olykor nehézségeket okozhat, különösen a munkajogi kárfelelősség gyakorlatában. Ezért együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkében áttekintette az ezzel kapcsolatos szabályokat.

A kárfelelősség kapcsán a Munka Törvénykönyve a következő, lakonikus tömörségű mondattal utal az alkalmazandó polgári jogi szabályokra: a kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518–534. §-a szabályait kell alkalmazni. Az „egyebekben” szó szerepeltetése arra utal, hogy minden olyan kérdésben, amelyet az Mt. nem szabályoz külön, a Ptk. az irányadó. Az Mt. tehát speciális a Ptk.-hoz mint általános szabályhoz képest. Így a felhívott Ptk.-szabályok közül nem kell alkalmazni a munkáltatói kárfelelősségre azokat, amelyeket az Mt. eltérően rendez.

Az új Munka Törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!

Ezt a rendezőelvet azonban nem is olyan egyszerű végigkövetni, ha elolvassuk a Ptk. vonatkozó előírásait. Számos olyan szabály van ugyanis, amelyek szó szerint megtalálhatóak az Mt.-ben is, míg másokat eltérően rendez a munkajog, végül egyes szabályoknál kérdéses, vajon érdemben eltérőek-e a munkajogi megfelelőiktől, ezáltal kell-e őket alkalmazni a munkaviszonyban is.

Új Ptk.
2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

Nem értelmetlen, csak felesleges

Értelmezési gondot nem okoz, amikor a két törvény azonos előírást tartalmaz, csak éppen felesleges volt az utaló szabályba olyan Ptk.-rendelkezéseket is belefoglalni, amelyeket az Mt. is kimond. Ilyen például a kárfelelősség alól különös méltányosságból való bírósági mentesítés, a kártérítési járadék megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó szabály vagy az általános kártérítés.

Az Mt. eltérő rendelkezései miatt biztosan nem kell alkalmazni a Ptk. következő szabályait, noha az utaló szabály ezeket is felhívja. A munkáltató kárfelelőssége objektív, ezért itt a felelősség jogalapjára és a kimentésre vonatkozó általános szabály nyilvánvalóan nem alkalmazható (Ptk. 6:519. §). Hasonlóan, a károsulti közrehatás esetén a kármegosztás arányára vonatkozó szabályt is félre kell tenni, hiszen ezt a Ptk. elsősorban a felróhatóság arányában állapítja meg, ami nem értelmezhető a munkáltató objektív felelőssége mellett [Ptk. 6:525. § (2) bek.]. A munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó Mt.-beli szabályok relatív diszpozitívak, azoktól tehát mind kollektív szerződés, mind munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ez azt is jelenti, hogy a munkaviszonyban nincs mód a munkáltatói károkozásért való felelősség korlátozására vagy kizárására sem. Ugyanakkor a munkavállalói kárfelelősség esetén a munkavállalói felelősség Ptk. szerinti korlátozása vagy kizárása a munkavállaló javára szóló eltérésnek minősül, ezért lehetséges (Ptk. 6:526. §).

Könnyebben bukhatnak a cégek
Egyre hatékonyabb adóhatóság, felkészült adóellenőrök, az új Ptk. miatt könnyebben felelősségre vonható ügyvezetők, és egy elhibázottan kezelt ellenőrzés miatt még a cég is bedőlhet.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek