Ennek érthető oka van: ez az adózási forma már nem népszerű, a 37 százalékos adó az esetek túlnyomó többségében versenyképtelen a KATA alapesetben havi fix 50 ezer forintos adójával, vagy akár a KIVA - sajátos adóalap szerint számolt - jelenleg 13 százalékos mértékével (ami ráadásul 12 százalékra csökken 2020-tól).
A parlament nyáron szavazta meg az adócsomagot, amelyben az eva kivezetése is szerepelt. A Pénzügyminisztérium akkor azt ígérte, hogy ősz elején tájékoztatni fogja az érintett vállalkozásokat a lehetőségekről, plusz egy kalkulátort is indít, amellyel a vállalkozók ki tudják számolni, melyik adóval járnak jobban.
Alapvetően három menekülőút áll rendelkezésre. Illetve négy, ha a vállalkozás megszüntetését is ide soroljuk, de ez nem vonzó opció, egy működő cég vagy vállalkozás akkor is érték, ha éppen kevésbé aktív, mint a korábbi években. Szóval választani lehet a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), a kisvállalati adó (KIVA), valamint a társasági adó között.
A PM nagyon tolta a KIVÁ-t, most már értjük, miért
A szaktárca az első két lehetőséget propagálta. Visszatekintve, a tájékoztatókban nagyobb hangsúlyt kapott a KIVA, mint a KATA, ami akkor nem tűnt magától értetődőnek, de az elmúlt napok fényében tisztábban látunk. Időközben ugyanis kiszivárogtak a kormányzati tervek a KATA szabályozásának szigorításáról. Ezek egy részét aztán cáfolta a szaktárca - így az adóteher emelésével járó állítólagos intézkedéseket - kategorikusan kijelentve, hogy a kormány nem tervezi a KATA "drágítását".
Azt ugyanakkor elismerte, hogy az ellenőrzések intenzívebbek lesznek a jövőben ebben a körben. Arra az értesülésre pedig nem reagált, hogy 2021-től megszüntetnék a többes katázás lehetőségét, mint ahogy arra sem, hogy a munkaviszonyra utaló feltételek közül a jelenleginél több esetben kellene bizonyítani, hogy valós vállalkozói szerződésről van szó.
Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón kérdésünkre, nem tudta megerősíteni, hogy már az idén őszi adócsomagban benne lesznek a módosítások. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az intézkedések kiterjedhetnek a KATA - jelenleg évi 12 millió forintos - bevételi határának emelésére. A kormány mindenesetre tárgyalt erről a csomagról, de múlt csütörtöki állás szerint döntés nem született ez ügyben.
Az általa közöltek szerint is a hangsúly a jogviszonyok tisztázásán, ellenőrzésén lesz a módosítás során. Azt már a PM közleménye emeli ki, hogy "az ágazati szereplők észrevételei szerint egyes nagyobb cégek kijátsszák a szabályokat, és visszaélésszerűen alkalmazzák a katát, vállalkozói státuszba kényszerítve az alkalmazottaikat. Ez hátrányt okoz a munkavállalóknak, ugyanis kisebb ellátásra szereznek jogosultságot, míg az őket illegálisan katásként alkalmazó nagyvállalat torzítja a piaci versenyt, és sérti a tisztességes szereplők érdekeit is." Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy nem a kkv-k kerülnek a fókuszba a NAV-nál a jövőben, de tisztán csak akkor fogunk látni, ha megjelenik a jogszabály és a NAV ellenőrzési gyakorlatának változásáról is szerzünk tapasztalatokat.
Gondban vannak az evások, mi alapján döntsenek?
Mint az eddigiekből is kiderül, egy olyan helyzetben kell 16,6 ezer vállalkozásnak megfontolt, felelős döntést hoznia néhány héten belül a jövőről, amikor az egyik legvonzóbb választási lehetőség, a KATA szabályozása változóban van. Jobban leírni nehéz ezt a helyzetet, mert bár a kormány is tényként kezeli a módosítást, annak tényleges tartalmáról és a hatályba lépés idejéről nem közöl információkat. Ehhez nem kínál elég kapaszkodót Gulyás Gergely azon válasza sem a módosítások időzítéséről, amely szerint "nem egyéves időhatárban kell gondolkodni, hanem minél előbb, annál jobb".
Közben újabb jogszabályváltozásokhoz kell igazodniuk az érintetteknek. Egy, a parlamenthez ténylegesen benyújtott törvénymódosító javaslat minden vállalkozásra kiterjesztené az online számlaadási kötelezettséget - ami persze önmagában nem ördögtől való, sőt, a gazdaság fehérítését szolgálja, de egy újabb bizonytalansági faktort visz bele a szabákyozási környezetbe.
Az evás vállalkozásnak tehát úgy kellene dűlőre jutnia az új adózási formájáról, hogy a KATA szabályozása egyelőre ismeretlen tartalommal, de változni fog. Nem tudhatja biztosan, hogy amennyiben már van KATÁ-s vállalkozása, akkor azt megtarthatja-e, ha a másik vállalkozása bemegy KATA alá, de azt sem, hogy milyen kritériumok mellett lehet a továbbiakban folytatni a katázást. Az óra pedig ketyeg, december 31-ig valamilyen döntést kell hozni, különben automatikusan átsorolják a társasági adózók közé a 16,6 ezer evást. Akik amúgy sem a gyors döntési képességülről ismertek: idén szeptember eleji állapot szerint 17,5 ezren tartoztak az eva alá, vagyis két hónap alatt mindössze mintegy 900 vállalkozás tudta eldönteni, mit válasszon.
