Átlagosan 10 000 forint körüli összeget tervezünk elkölteni az elkövetkező fél évben hagyományos, digitális és hangoskönyvekre – többek között ez is kiderül a Vatera saját, több mint 8500 felhasználó részvételével készült friss felméréséből. Elsősorban a gyermekkönyvek, bestsellerek, szakkönyvek, történelmi és fantasztikus regények pörögnek. A beszerzésben egyre nagyobb szerepet kap az e-kereskedelem: a válaszadók 40 százaléka vallotta, hogy főként online vásárolja meg a könyveket.
A felmérésben résztvevők 33 százaléka 5-10 ezer forint közötti összeget tervez a következő fél évben könyvekre költeni, 25 százalékuk 10-30 ezer forint közötti keretet határozott meg, míg 18 százalékuk 5000 forint alatti húzta meg a határt. A könyvekre szánt alacsonyabb összeg részben azzal is magyarázható, hogy a válaszadók 39 százaléka több mint 250 kötettel rendelkezik otthonában, 17 százalékuk pedig kisebb könyvtárat, legalább 1000 példányt halmozott fel háztartásában.
Az újat szeretjük, de a régit is keressük
A válaszadók többsége az új könyveket preferálja (50 százalék), szintén sokan vásárolnak vegyesen új és régi példányokat (37 százalék), és csupán kevesen keresik kimondottan a használtakat (12 százalék). Használt könyveket elsősorban akkor keresünk, ha már nem érhető el a keresett termék (53 százalék), de természetesen azért is, mert szeretnénk olcsóbban hozzájutni a vágyott olvasmányhoz (39 százalék). Míg a gyűjtők igazi ritkaságokra is bukkanhatnak közöttük (17 százalék), addig egyesek a környezettudatosság miatt ragaszkodnak hozzájuk (7 százalék).
A sztereotípiákat megerősítve a férfiak főként szakkönyveket, kézikönyveket terveznek beszerezni (32 százalék), míg a kikapcsolódást a történelmi (24 százalék) és a fantasztikus regények, sci-fik és thrillerek (22 százalék-22 százalék) jelentik számukra.
A friss kutatás szerint továbbra is a hagyományos, papír alapú könyveket részesítjük előnyben (87 százalék), és még a 25 év alattiaknál is csak néhány százalékkal volt alacsonyabb ez az arány. Alig akadnak olyanok, akik elsősorban, illetve kizárólag e-könyvet olvasnak (9 százalék), ugyanakkor ez az arány a kiemelkedő jövedelműeknél meglepően magas (23 százalék). Hasonlóan viszonyulunk a külföldön igen népszerű hangoskönyvekhez is: a válaszadók többségének egyáltalán nincs ilyen „olvasmánya” (73 százalék).