Igy vezetnék be az IFRS-rendszert

2015. szeptember 28. hétfő - 06:05 / PP/MTI
  •    

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célra történő alkalmazását tartalmazza az a törvénytervezet, amely csütörtökön került fel a kormány honlapjára, és három lépcsőben teszi kötelezővé, illetve alkalmazhatóvá a standardokat.

Kép: PP

Az IFRS-ek rendszere önálló, a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely a helyi számviteli szabályozástól jellemzően abban tér el, hogy konkrét, speciális vagy taxatívan megfogalmazott szabályok helyett inkább elvi megközelítést alkalmaz. A bevezetés három évre elosztva, a jövő év első napjától történik. Lesznek olyan gazdálkodók, amelyeknek kötelezően alkalmazniuk kell az IFRS-eket, míg mások választhatják azt. Egy szűk kört pedig kizár a törvénytervezet az alkalmazásból.

A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt intézmények kivételével 2016. január 1-től – tulajdonosi döntés alapján – azok a vállalkozások választhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket, amelyek a részvényeiket az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák, és amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.

Immár kötelezően alkalmazniuk kell 2017. január 1-től az IFRS-eket a mérleg elkészítésére azoknak a vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait az EGT bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák. Ettől az időponttól szintén kötelező az IFRS-ek alkalmazása a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak. Kivételek az integrációban részt vevő takarékszövetkezetek, a kisebb méretű – évi 5 milliárd forint alatti mérlegfőösszegű – hitelintézetek, valamint a Takarékbank Zrt.

IRFS: megérné?
Jelentős könnyebbséget hozhatna a nemzetközi hátterű társaságoknak az IRFS-szabvány szerinti elszámolásra való áttérés: de nem mindenkinek válik ez lehetségessé. A BDO Magyarország segítségével bemutatjuk, hogy kik, milyen feltételek mellett választhatják, illetve kiknek kötelező választaniuk ezen beszámolási formát.

Tulajdonosi döntés alapján választhatják az IFRS-eket 2017. január 1-től a biztosítók – a Szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével –, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó intézmények. Ez utóbbi alól kivételek a nyugdíjpénztárak, az egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak. Szintén ettől az időponttól választhatják az IFRS-ek szerinti mérlegkészítést az eddig nem említett, de könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások.

2018. január 1-től kell alkalmazniuk az IFRS-eket a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézeteknek, valamint a kisebb méretű hitelintézeteknek és a Takarékbank Zrt..-nek is. Egyáltalán nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket a vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a pénztárak, az alapítványok, az egyesületek, a társasházak, az ügyvédi irodák, az egyesülések, a szociális szövetkezetek, valamint a vízitársulatok sem.

A tervezet módosítja a helyi adókról, illetve a társasági adóról szóló törvényt is. Ezek lényege az, hogy az IFRS rendszerben miképpen kell meghatározni ezeknek az adóknak az alapját.

Öt évig nincs menekvés
Immár egy hónapja megjelent a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra (IFRS-ekre) való áttérésről szóló második kormányhatározat, amely már több információt tartalmaz az alkalmazás folyamatáról, többek között azt is, hogy ha valaki átáll az IFRS-re – egyes különleges esetektől eltekintve –, legalább öt évig nem térhet vissza a magyar számviteli törvény szerinti könyvvezetésre.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor