Munkáltatói felmondás határozatlan idejű munkaviszony esetén
Általános szabály, hogy a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, amennyiben az megfelelően (valós, világos és okszerű) indokolva van. Önmagában azonban az iparági okok, vagy például a megrendelések kiesése nem mentesít a foglalkoztatási kötelezettség alól. Ebben az esetben a munkáltatónak úgy kell kezelnie a helyzetet, hogy az ne járjon a munkaviszony megszüntetésével. Erre többféle megoldás is létezik: ilyen például az otthoni munkavégzés (home office), vagy távolléti díj állásidőre történő fizetése. Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint azt is fontos kiemelni, hogy egy járványügyi intézkedés önmagában nem lehet a munkaviszony munkáltatói felmondásának indoka, mivel az nem függ össze a munkavállaló magatartásával, képességeivel vagy egészségi alkalmasságával, illetve a munkáltató működésével.
A rendkívüli intézkedések következtében azonban a munkáltató működése ellehetetlenülhet, ami a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül, ezért eredményezhet mentesülést. Amennyiben a koronavírus okozta körülmények (csökkenő forgalom, üzlet bezárása, stb.) a munkáltató anyagi helyzetét olyan mértékben rendítik meg, hogy a továbbiakban nem tudja biztosítani a tartós foglalkoztatást, a felmondás indokaként alappal lehet hivatkozni azokra a koronavírus okozta gazdasági hatásokra, amelyek átszervezéshez és/vagy munkakör(ök) megszüntetéséhez vezetnek. A fenti indokok vonatkozásában egy esetleges jogvitában a felmondást megtámadó munkavállaló – a bírósági joggyakorlatnak megfelelően – nem hivatkozhat arra, hogy az átszervezés célszerűtlen, gazdaságtalan volt, mert ezeket az indokokat a bíróság nem vizsgálja.
Munkáltatói felmondás határozott idejű munkaviszony esetén
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt megfelelő indoklással ellátott felmondással többek között akkor szüntetheti meg, ha a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik valamilyen elháríthatatlan külső ok következtében. Ennek a kitételnek a munkáltatót érintő – de tágan nem értelmezhető – vis maior helyzetek felelnek meg, vagyis amelyekre a munkáltatónak semmilyen ráhatása, befolyása nincs. A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a koronavírus miatt elrendelt intézkedések az adott eset összes körülményének vizsgálatától és annak eredményétől függően vis maior tényállásnak minősülhetnek. Mindemelett fontos megemlíteni, hogy a fenti munkáltatói felmondások esetében a munkavállalót a felmondási időre járó bér és – 3 évet meghaladó munkaviszony esetén – végkielégítés illeti meg.
Munkáltatói felmondás azonnali hatállyal
Megfelelő indoklással ellátott felmondás mellett a munkáltató azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt. Egyrészt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint azonban mivel ezek a felmondási esetek a munkavállaló magatartásával kapcsolatosak, azok a hátrányos gazdasági hatások, amelyeket a koronavírus miatt elrendelt kormányzati intézkedések a munkáltatónak okoznak, nem szolgáltathatnak alapot az azonnali hatályú felmondáshoz. A munkáltató ugyanakkor a határozott idejű munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti, ebben az esetben azonban a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
Csoportos létszámcsökkentés
Amennyiben a munkaviszony megszüntetése több munkavállalót érint, a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munka törvénykönyvének a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó rendelkezéseire is. Ha ugyanis a munkáltató a Munka Törvénykönyvében meghatározott számú munkaviszonyt tervez megszüntetni, köteles tárgyalásokat folytatni az üzemi tanáccsal a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjáról, eszközéről, elveiről, a következményeinek enyhítését célzó eszközökről, valamint az érintett munkavállalók számának lehetséges csökkentéséről, és a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli mind az üzemi tanács, mind pedig az állami foglalkoztatási szerv felé.
Ha a munkáltató mégis úgy dönt, hogy nem szünteti meg a munkaviszonyt, a vis maior következtében a munkaviszony lényegében „felfüggesztésre kerül”. A vis maior helyzet miatt a munkáltató nem köteles eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, a munkavállalót nem terheli a munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettség, és természetesen nem illeti meg az alapbére. Ezt a helyzetet célszerű az egyértelműség kedvéért írásban is rögzíteni. A munkáltató azonban ilyen esetben is dönthet úgy, hogy – elsősorban a munkavállalók megtartása érdekében – a korábbi munkabért vagy annak egyrészét folyósítja a dolgozónak; mindezt annak érdekében, hogy a járvány okozta válság megszűnését követően minél előbb folytatni tudja normál működését. Ehhez azonban mindenképpen megállapodás szükséges, mivel a munkabér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme Több uniós tagállam hozott olyan intézkedéseket, hogy ilyen esetre akkor is jár a munkanélküli segély, ha a munkaviszony nem szűnt meg.
