Az Országgyűlés előtt már ott fekszik az a friss törvényjavaslat, mely egy sor törvényt igazít hozzá az uniós adatvédelmi előírásokhoz (ez a GDPR, a személyes adatok védelmének követelményrendszere). Hát nem állítjuk, hogy a vásárlók könyve egy fajsúlyos kérdés lenne, de végül is hosszú évtizedek óta része a kereskedelmi, fogyasztóvédelmi jognak. Nemcsak a 2005-ben született, jelenleg is hatályos kereskedelmi törvény, hanem elődje, az 1978 évi I. számú, a belkereskedelemről szóló törvény is előírta, hogy lennie kell – írta a blokkk.com.
Eszerint az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók abba jegyezhetik be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni, és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell. Ez volt a régi joganyagban, és a mai is nagyon hasonlít erre.
Az uniós adatvédelmi rendelettel kapcsolatban itt olvashatod a Piac & Profit összes cikkét!
Adatvédelmi szigor a panaszkönyvben
Az uniós jog tiltja, hogy egy vállalkozásnál – a boltos is az – az odajutó személyes adatokat, most éppen a vásárlók bejegyzéseit, pontosabban, hogy ki is írt bele, mi a lakcíme, elérhetősége, azt más idegen, akinek semmi köze hozzá, lássa.
Meg is született a törvénymódosítási javaslat, így a vásárlók könyvéről szóló passzus (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a) előreláthatóan a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a ... panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi, és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.”Tehát a vásárlók könyvének bejegyzéseit nem lehet benne hagyni, így azokat a lapokat, amire írt a vásárló, ki kell tépni vagy vágni, és az előírt ideig tárolni. A bejegyzésekre köteles a boltos vagy más szolgáltató, például vendéglős, meghatározott időn belül válaszolni, és ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti is.
Nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében egy-egy esztendőben, de azt azért megkockáztatjuk, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És boltosok mondták, hogy a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy szolgáltatót, ha valamiért nem tetszik a vásárlóknak. Vásárlók könyve bejegyzések viszont nem nagyon keringenek a neten, és nincsenek hírek arról sem, miket írnak bele a vásárlók. Persze egy okos boltos erre is figyel, és nem fog rossz reklámot csinálni magának.
A vásárlók könyvének száma a szolgáltatóhelyek száma szerint 200 ezer felett mozoghat. Ezekhez kell majd a közeljövőben hozzányúlni valamilyen módon. Tehát több mint 200 ezer füzetecskét kell majd átlapozni, kitépni, vágni a bejegyzéseket, és a jövőben árgus szemekkel figyelni, mikor ír bele a vásárló.
A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami – nem véletlenül – folyamatosan számozott oldalú (hát bizony régen, de nagyon, előfordult, hogy „véletlenül” kiszakadt belőle egy-egy oldal). A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is. És azért az egy érdekes történet is lehet, amikor a boltos a hitelesített vásárlók könyvéből kitépdesi a bejegyzéseket tartalmazó lapokat.
A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és nem utolsósorban: érdemben.
