A több év alatt, az illetékes minisztérium (NFM), a szabályozó hatóság (MEKH), a szakértők és a piaci szereplők közös munkájával elkészült, majd az Európai Bizottság jóváhagyásával 2017 októberében indult, a korábbi KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) rendszernél szigorúbb feltételekhez kötött METáR (Megújuló Energiák Támogatási Rendszere) szabályozásában a kormány 2018. április 20-án hozott rendeletével egyetlen bekezdéssel ellehetetlenítette az 500 kW alatti megújuló energiát hasznosító kiserőművek létesítését. (A METáR rendszerről itt olvashat bővebben.)

A 81/2018. (IV. 20.) kormányrendelet ugyanis mindössze 5 napot hagyott arra, hogy a pályázók kérelmeiket beadhassák, miközben korábban nem szerepelt határidő a rendeletben. A határidő lerövidítése tragikus következményekkel jár, hiszen korábban a kérelmek 2017 közepétől folyamatosan benyújthatóak voltak és egy ilyen kérelem előkészítése jellemzően 6-12 hónapig tart.

A piaci szereplők jelenleg a 2017 előtti KÁT-rendszer erőműveinek beruházásainak megvalósításával vannak elfoglalva és a MANAP tagságának tapasztalatai szerint az idén kezdtek volna nagyobb léptékben az új METáR-rendszer szabályai szerint megfelelő kérelmek előkészítéséhez, a mai helyzet szerint immár feleslegesen. A MANAP számára nem ismertek a hirtelen jött változtatás okai: a határidő (kormányrendelet szövege szerint) véglegesnek tűnő bevezetése alapján egy hirtelen és váratlan döntéssel az 500 kW alatti kiserőművek új létesítését a METáR/KÁT rendszerben egyszerűen kihúzták a rendszerből.

Kép:Fotolia

Csak egy ábránd a kiszámítható jövő?

„Amikor 2017. októberében véglegessé vált a szabályozás és megjelent a kormányrendelet, úgy véltük, hogy egy jelentős, 10 éves fejlődés előtt állunk, aminek volumene ugyan a korábbi elképzelésekhez képest szerényebbnek tűnt, de mégis hosszú távú, stabil hátteret biztosított (volna) a kiserőművi fejlesztésekhez. Annak örültünk, hogy az új rendszer a kivitelezői és a villamosenergia-termelői oldalon egyaránt megalapozza a régióban jelentős lemaradásban lévő szektor, a többségében magyar kis- és középvállalatok hosszú távú fejlődését és a megújuló, ezen belül is a napenergia-hasznosítás további elterjedését” – mondta Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke.

„Most úgy tűnik, hogy a már akár hónapok óta folyamatban lévő projektek előkészítési munkái is befejezhetetlenek: sok pénz és munka megy veszendőbe, de ami még ijesztőbb, hogy a kiszámítható jövőbe vetett hit csak egy ábránd volt. Sajnos a sokszor emlegetett, bizonytalan jogi és beruházói környezetnek azt a példáját látjuk, ami az energetikai szektorban – ahol évtizedes távlatokban kell gondolkodni – a legsúlyosabb hatással bír” – vélte a MANAP elnöke.

Ha a szabályozás rövid időn belül nem változik visszájára, akkor nem várható el, hogy a megújuló energiaszektor vállalkozásai komoly terveket szőjenek és idővel akár nemzetközileg is sikeres új villamosenergia-termelő cégek indulhassanak és nőjenek fel Magyarországon. A MANAP állásfoglalása szerint a helyzet azért is kritikus, mert a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó tervek és vállalások – eddig úgy tűnt, hogy – jelentősen alapoztak volna napenergiára. A hírekben sok szó esik ugyan egy várható, nagy napelemes agrárprogramról, ami kiegészítő programnak örvendetes lenne, de a megújuló villamosenergia-termelők fejlődését is biztosító METáR/KÁT nélkül csak egy adminisztratív félmegoldást jelent a magyar napenergiaszektor jövője szempontjából függetlenül a program esetleges méretétől.

Nincs idő a folyamatban lévő ügyek lezárására sem

Az új METáR/KÁT rendszer látszólagosan némileg túl lett igényelve, ugyanakkor a pozitívan elbírált, nem hiányos kérelmek aránya mindössze 10% (a MEKH április 20-i adatai szerint eddig 29 projekt a kérelmet benyújtó 279-ből), a rendelkezésre álló 2017-2018-as büdzsé arányában pedig 30% alatt van. A hiánypótlásokat a megadott határidővel várhatóan az igénylők közül nagyon kevesen fogják tudni teljesíteni, így a szektornak több százmilliós, akár milliárdos kára is keletkezik.