A Rezsabek Angéla által bemutatott példában ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást nyert a vállalkozás. A gyakorlott könyvelő ilyen esetben azonnal nézte a fizetési ütemezést, vizsgálta a dátumokat, és jelezte, hogy problémát jelenthet a vállalkozás eredménye szempontjából a vonatkozó szerződés.
Ingyen pénzből veszteség?
Ebben nem feltétlenül volt egyszerű a dolga, hiszen a nem számviteli szakemberek nem értették, hogy az „ingyen” pénz, hogyan csökkentheti a vállalkozás eredményét. Ezt a valóban sokaknál előforduló gyakorlati problémát oldotta meg a jogalkotó a nyári csomagban közölt módosítással. A járó bevétel összegét aktív időbeli elhatárolásként lehet ugyanis saját döntés alapján kimutatni.
A vállalkozásnál elszámolt költségek, ráfordítások csökkentik az eredményt, de a támogatási összeget egyéb bevételek között csak pénzmozgáshoz, illetve elszámoláshoz kötötten lehetett kimutatni. Amennyiben korábbi üzleti évet érintettek a számlák teljesítési dátumai, mint a támogatási pénz mozgása és/vagy elszámolása, akkor a vállalkozás elszámolt költségeit nem ellentételezte a bevétel, így ez az összeg az első évi eredményt csökkentette, a második évi eredményt növelte. A gyakorló szakemberek sűrűn tették fel kapcsolódóan azt a kérdést, hogy miként teljesül itt az összemérés elve?
Az új szabályozás szerint az elhatárolás alkalmazásával ellentételezhetjük az eredménycsökkentő hatást, így már teljesül az összemérés elve.
El kell számolni vele, mire költöttük a támogatást
A könyvelőnek a bizonylati alátámasztás során olyan dokumentumra van szüksége, amely megfelel e törvényi előírásnak. A vállalkozás vezetőjének ezért olyan nyilatkozatot kell tennie, amelyben kijelenti, hogy fennáll a törvényben megfogalmazott feltétel.
A könyvelési tétel: T Aktív időbeli elhatárolás / K Egyéb bevétel.
Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.
A könyvelési tétel: T Egyéb bevétel / K Aktív időbeli elhatárolás
Fontos, hogy ezzel viszont nem oldódott meg minden a támogatásokhoz kapcsolódó számviteli probléma. Az új előírás ugyanis kizárólag a költségek, ráfordítások ellentételezésére járó támogatások esetében alkalmazható! A fejlesztési célra és az egyéb célra kapott összegekre a törvénymódosítás nem terjed ki. Ezeknél a szerződéseknél továbbra is csak a véglegesen átvett összegeket lehet egyéb bevételként kimutatni. Ezen támogatások esetében a problémát a kapott pályázati előleg jelenti.
A hatályos előírások alapján, amíg nem válik véglegessé az előleg, addig rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, mivel óvatosság elve alapján felkészülünk a legrosszabbra, vagyis arra, hogy vissza kell fizetni.
Könyvelési tétel: T Pénzeszköz / K Rövid lejáratú kötelezettség
Feltehetjük persze a kérdést, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy vissza kell fizetni az összeget. Nem látunk a jövőbe, s a valószínűségszámítás sem vezet feltétlenül célra. A rendelkezésünkre álló információk, tényezők alapján döntést kell arról hozni, hogy az esetünk azon kevesek közé tartozik-e, amikor az adott körülmények mellett a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Ebben az esetben minden eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatást is.
Az adott megvalósítási szakasz elszámolásának elfogadását követően a pályázati összeg arányos részét a rövid lejáratú kötelezettségek közül át kell vezetni az egyéb bevételek közé.
A fejlesztési célú pályázatok keretében tárgyi eszközt vagy immateriális jószágot hoz létre a vállalkozás, ezért az erre fordított költségeket saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni. Ez az aktivált saját teljesítmény ellentételezi a közvetlen előállítási költségek értékét (eredményre gyakorolt hatás nulla), így a bevételt (vagy annak egy részét) passzívan el kell határolni.
Könyvelési tétel: T Egyéb bevétel / K Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása
Az előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz a vállalkozásnál felhasználásra kerül, majd csak annak elszámolt értékcsökkenési leírásával arányosan kerül visszaforgatásra a passzívan elhatárolt bevétel.
Könyvelési tétel: T Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása / K Egyéb bevétel
A törvénymódosítás nem érinti a tőketartalék javára kapott támogatási összegek könyvelését sem. A jogszabály alapján pénzmozgással egyidejűleg tőketartalékba helyezett pénzeszközök értékét át kell vezetni a lekötött tartalékba, mert ezen összegeket a jogszabályban, szerződésben rögzített feltételek nem teljesítése esetén vissza kell fizetni. A szerződések tartalmazzák a figyelési időt. Amennyiben megtörtént az ellenőrzés és/vagy lejárt a figyelési idő a lekötött tartalék felszabadítható, tehát az összeget vissza kell vezetni a tőketartalékba.
Könyvelési tételek:
Jóváírás alapján: T Pénzeszköz / K Tőketartalék
Szerződésben rögzített összegben: T tőketartalék / K Lekötött tartalék
Figyelési idő lejártakor: T Lekötött tartalék / K Tőketartalék
Összegzés:
A nyári törvénymódosítás támogatásokat érintő része kizárólag az olyan költségek, ráfordítások ellentételezésére járó pályázati összegek esetében jelenthet segítséget, ahol a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás nem történik meg. A módosítást a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
