Az Európai Bizottság közel 300 EU-s adatközpontot vizsgáló kutatása szerint az adatközponti szektor összesített áramfogyasztása a globális áramfelhasználás 1,4 százalékát teszi ki, és ez az érték évente 4,4 százalékkal nő. Egy létesítmény átlagosan 13 684 MWh áramot emészt fel évente, amit az informatikai eszközök, az energiaellátó rendszerek és a hűtés igényelnek. Ezek közül a hűtési rendszer átlagban a teljes fogyasztás 40 százalékát teszi ki, ezért egyáltalán nem mindegy, mennyire optimális a működése. A szerverparkok energiafelhasználása ezért komoly kihívást jelent az IT-vezetők számára. Hogyan lehet a legjobban spórolni az adatközpontokban? A Schneider Electric most ezt mutatja be.

Direkt vs. indirekt hűtés

Az adatközpontokban a kompresszoros hűtésen alapuló megoldások a leggyakoribbak (egy háztartási hűtő is ilyen elven működik), ezek azonban még szabadhűtéssel sem nyújtanak maximális energiahatékonyságot, ezért a külső levegőt kell minél jobban kihasználni. Ezt a legkönnyebben friss levegő befúvásával lehet megtenni. Ez a megoldás egyszerű, mindössze néhány ventilátorból és szellőzőnyílásból álló kialakítása révén rendkívül energiahatékony, viszont ma már csupán nem kritikus fontosságú IT-eszközkészlet esetén alkalmazzák, mivel a por és egyéb szennyező anyagok szűrése vagy a páratartalom szabályozása rendkívül nehézkes, sokszor egyenesen lehetetlen.

Egyre népszerűbb ezért az indirekt, levegő-levegő hőcserén alapuló hűtés, amikor a kinti levegő nem keveredik az adatközpontéval. Így nem jutnak be szennyező anyagok, és a – gyakran eltömődő – szűrőkre sincs szükség. Ráadásul a bennük lévő, elektronikusan szabályozott ventilátorok csak annyi levegőt mozgatnak meg egy adott pillanatban, amennyi éppen szükséges, ezzel pedig további energiamegtakarítás érhető el.

Bár a friss levegős hűtés energiahatékonysága magasabb az indirekt hőcserélősénél, a nagy adatközpontok tulajdonosainak többsége szerint ez az előny nem enyhíti a légszennyezéssel, a párásodással és a nagyobb karbantartási igényekkel járó kockázatot. Ezt jól mutatja, hogy az utóbbi időben egyre több szerverpark választ olyan levegő-levegő hőcserélőre épülő megoldásokat, ahol a hatékonyságot víz elpárologtatásával is növelik. Ennek a megoldásnak köszönhetően 50 százalékkal kevesebb energiára van szükség a hűtéshez, és 20 százalékkal több energia áll rendelkezésre az IT-berendezések ellátásához. Sőt, az üzemeltetési költségek akár 50 százalékkal csökkenhetnek.

Lehűtött költségek

Jó hír, hogy a legújabb eszközökkel még ennél is jobb eredményeket lehet elérni: akár 60 százalékkal is csökkenthető a szerverhűtés üzemeltetési költsége a régebbi, hűtött vizet vagy hűtőközeget használó technológiákkal szemben. A tetőre vagy a szervertermi épület mellé telepíthető berendezésekkel a hűtőgépek az adatközponton kívülre kerülnek, ezáltal hasznos helyet szabadítanak fel. Mivel a hűtés kevesebb energiát igényel, az elektromos infrastruktúra 30 százalékkal több eszközt tud ellátni az általános hűtési rendszerekhez képest. Ezért a teljes tőkebefektetés is csökkenthető, hiszen kisebb kapacitású villamos hálózatra van szükség.