A többség nem az átlag! Min múlik a siker?

Számtalan munkáltató megtéveszti magát, amikor az átlagadatoknak hisz. Ugyanis jelentős különbségek tapasztalhatóak a gazdaságban akár a magyar és a külföldi tulajdonú, akár a fővárosi és a vidéki, avagy az eltérő vállalatméretű, sőt akár egyazon szektoron belül működő szervezetek esetében is.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

 


Kép:PP archív

Különösen így van ez a bérek és juttatások tekintetében, amint azt a Nemzeti Üdülési Szolgálattal együttműködésben készített „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2012-ben?" című felmérése is mutatja - hívta fel a figyelmet Dara Péter szakértő, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója. A kutatási adatok szerint például döntő többségében a magyar tulajdonú mikro, kis- és közepes vállalatok azok, amelyek bércsökkentésre kényszerülnek az idei évben. A 835 munkáltató válaszait összegző felmérés résztvevőinek több mint negyede még nem döntött az adatfelvétel időpontjában a bérek mértékét illetően, de 72 százalékuk a hazai vagy magyar többségi tulajdonú munkáltatók közül került ki.

A 2011. évi gazdasági eredményeket tekintve is megfigyelhetőek a különbségek. Amíg a külföldi tulajdonú cégek 24,7 százaléka jó évet zárt, addig a magyar tulajdonú szervezeteknek csak 16,8 százaléka mondhatta ezt el magáról. Az eredményesség viszont független a foglalkoztatottak számától, hiszen mind a legkisebb vállalkozások, mind a több ezer főt alkalmazó gazdasági társaságok között van ilyen, ráadásul iparágtól függetlenül. A magyar tulajdonú munkáltatók 49 százaléka teljesítette az éves célkitűzéseit, a nemzetközi társaságok közül 4 százalékkal kevesebben számoltak be erről. Közel ekkora a különbség a rossz évet maguk mögött tudók tekintetében is, mivel a haza cégek 34,2 százaléka, míg a külföldiek 30,6 százaléka nem tudta teljesíteni az elvárásokat. (A Piac&Profit által megkérdezett közgazdászok szerint elsősorban kiszámíthatóbb környezet kellene erre az évre.)

Béren kívül
A kutatásból a béren kívüli juttatások tekintetében is hasonlóan vegyes a kép. (A kkv vezetők nyilatkozatai alapján a cafeteria rendszer átalakítása jelentősen csökkentette azoknak a vállalkozásoknak az arányát, amelyek béren kívüli juttatást nyújtanak alkalmazottaiknak, de ezzel együtt is a vállalkozások többsége beépíti azokat a juttatási rendszerébe.) Erre példa a juttatásokat első ízben idén bevezetni tervező munkáltatók köre, akiknél az éves keretösszeg 18 ezer és 500 ezer forint között szór. 81%-uk magyar tulajdonú, főként néhány tíz vagy százmilliós árbevételű mikro- és kisvállalkozás, míg az ugyanezt tervező külföldi cégek többsége a 100 milliárd forint feletti árbevételű társaságok közül kerül ki. Utóbbiak mindegyike átlagos vagy jó évet zárt, s javuló gazdasági kilátásokkal várja az idei évet. A közép és nagyvállalatoknál, illetve az ipari területen elterjedtebb a béren kívüli juttatások köre, s ezt a tendenciát a juttatásokat bevezetni nem tervezők is megerősítik. Utóbbiak 87%-a mikro- és kisvállalkozás, döntő többségük (79%) magyar tulajdonban van.
A tulajdonforma szerint vizsgálva az látható, hogy szinte hajszálra azonos mértékben élnek a hazai és a külföldi munkáltatók a jogszabályok biztosította lehetőséggel. 49%-uk legalább öt cafeteria elemet biztosít. Az egyes elemeket vizsgálva azonban jelentős eltérések fedezhetőek fel. A juttatási toplistán első helyen szereplő Erzsébet-utalvánnyal a havi 5 ezer forintos kedvezményes adózási határt figyelembe véve a magyar cégek 81%-a, míg a nemzetközi érdekeltségűek 69,5% él – többek között a legnagyobb, akár több tíz vagy százmilliárd forgalmat bonyolítóak is. Az ötezer forintos értékhatár felett magasabb összeggel adózó Erzsébet-utalványt biztosítók között ugyanakkor 7,5-szer nagyobb a külföldiek aránya. Ezt a juttatási formát a döntéshozók 88% úgy választotta, hogy mellette még legalább két-három elemet nyújt a munkavállalóknak.
A szintén újdonságnak számító SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára adható támogatást a felmérésben résztvevők arányához képest több vidéki szervezet használja ki. Az üdülés támogatásaként szintén a szálláshely alszámlára nyújtható juttatást viszont több budapesti cég biztosítja. A juttatási rangsor 3. helyén szereplő egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba fizethető juttatással ugyanakkor mind a legkisebb, mind pedig a legnagyobb munkáltatók egyaránt élnek. Az iskolakezdési támogatást adó munkáltatók 58%-a külföldi illetőségű.

Azonos iparágakon belül is heterogén helyzet tapasztalható. A kutatás legtöbb résztvevője a kereskedelmi szektort képviselte. Esetükben nagyjából egyharmad-kétharmad az aránya a célkitűzéseknek megfelelő, illetve az attól elmaradó vállalkozásoknak. A szintén sok résztvevőt felvonultató IT szektorban 20 százalékkal többen vannak azok, akik rossz évet tudhatnak maguk mögött, mint a számaikkal elégedettek. S míg például az építőipar tekintetében általánosan negatív képet festenek sokan, addig a válaszokból az derül ki, hogy 35 százalékuk hozta a tavalyi terveket, 17 százalékuk túl is teljesítette azt, míg 48 százalékuk múlta alul az elvárásokat. Ha mindezt annak függvényében próbáljuk árnyalni, hogy 2012-re vonatkozóan milyen gazdasági kilátásaik vannak e szektor képviselőinek, a kép még színesebb lesz. Hiszen mind a jól, mind pedig az átlagosan teljesítők, illetve a negatív eredménnyel záróak között vannak akik romló, stagnáló vagy javuló kilátásokat várnak. Nem igaz tehát, hogy általános recesszió van mindenütt. Ugyanez az összetett helyzet köszön ugyanis vissza szinte minden ágazatból. (A Piac&Profit által megkérdezett vállalati vezetők által felrajzolt kép nem ad okot különösebb derűlátásra, leginkább leépülésre, jobb esetben stagnálásra számítanak.)

Vezetőfejlesztés

A különbségek nagyon sok esetben a vezetéstől, illetve az alkalmazottak teljesítményétől függőek. Nem mindegy tehát, hogy milyen jövedelemcsomaggal avagy egyéb eszközökkel próbálják a teljesítményt ösztönözni a munkáltatók - hívta fel a figyelmet Dara Péter. A minimálbéremelés kigazdálkodása terén szintén jelentős a különbség. Az országos kutatás résztvevőinek valamivel több, mint fele érintett a kérdésben. A limit felett keresők 57,5 százaléka külföldi tulajdonú társaságnál dolgozik. A válaszadók 4,42%-a azt jelezte (háromnegyedük magyar társaság képviselője), hogy nem tudja kigazdálkodni a minimálbéremelést, s emiatt várhatóan felszámolják a céget. Elbocsátásban látja a megoldást 11,1 százalékuk (négyötödük szintén hazai vállalkozás). Ugyanakkor jóval nagyobb (7/3-hoz) az aránya azoknak a magyar cégeknek, akik a hatékonyságnövelésben keresik a megoldást - elemezte a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy azok is szinte mind magyar tulajdonú vállalkozások, amelyek már tavaly is rossz évet zártak, illetve idén is negatívak a kilátásaik, s mégsem kívánnak semmiféle hatékonyságnövelő intézkedést végrehajtani. Épp ezért lenne kiemelkedően fontos, sőt akár egyes cégek túlélése érdekében elengedhetetlen - épp kulcsfontosságú szerepköre miatt - a menedzsment fejlesztése. Ez azonban igencsak háttérbe szorul a válaszadók tervei alapján.

Márpedig a vezetőkön nagyon sok múlik. Nem mindegy, hogy beletörődnek-e a nehézségekbe, avagy megpróbálnak változtatni a helyzeten, s akár saját magukon. Hiszen a kutatás adatai alapján minden ágazatban megtalálhatóak a jól prosperáló és a kevésbé eredményes cégek. A különbség a legtöbb esetben a vezetőkön és az általuk irányított munkatársakon múlik.- hangsúlyozta Dara Péter. A nehéz helyzet ugyanis eddig is több szervezetet a megtisztulás, az új irányok keresése, az előremenekülés irányába indított el. Sok vezető és beosztott ilyenkor fedez fel önmagában vagy a munkatársaiban olyan képességeket, melyek eddig rejtve voltak. Ezen képességek felismerése, különböző eszközökkel (coaching, képzés, mentorálás stb.) fejlesztése, a munkatársak bérrel, béren kívüli juttatásokkal avagy egyszerűen a vezetői odafigyeléssel, törődéssel történő megtartása sok szervezet jövőjének lehet a záloga.

 

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo