Olaf Kapinski, aki az IT-ágazat vezetőinek képzésével foglalkozik, példaként mindig azt hozza fel: „Az ég szerelmére, miért van a kamionokban napjainkban két ülés? Amikor a legtöbb kocsiban soha nem ül más a vezető mellett... Miért nem építik ezeket a járműveket úgy, hogy a középre teszik az ülést, így a vezetőfülke, ezzel az egész kocsi áramvonalasabb lesz?
Kapinski szerint azért, mert a vállalatoknál általában a menedzserek döntenek. Azok pedig egyértelmű feladattal látnak munkához: „Gondoskodj arról, hogy a gyár ugyanolyan jól működjön, mint tegnap."
A menedzsereket a múlt hajtja: a korábban elkövetett hibákat nézik, hogy azokat a jövőben elkerüljék, optimalizálnak. Ezzel a
módszerrel a szervezet mindig egy kicsit javul. Szükség is van megfelelő mértékű menedzselésre, különben nem működik az üzleti modell – ám a status quo megőrzése nem elegendő.
„Egy vezetőtől azt várom, hogy ne csak menedzseljen, hanem igazán vezessen is. Ez azt jelenti, hogy fejlessze tovább a céget, tűzzön ki olyan célokat is, amelyek megkérdőjelezik a múltat." A menedzseléssel ellentétben a vezető a jövőbe pillant.
Így például az autóiparban nem arról van szó, hogy fejlesszük ki az Euro Diesel 6-ost, mert az jobb, mint az 5-ös. A vezetés ott kezdődik, hogy valaki kiáll és azt mondja: „Ezentúl pedig elektromos autókat gyártunk – mégpedig önjárókat.” A vezető nem azzal foglalkozik, hogy kijavítson dolgokat, amelyek rosszul működnek, hanem a jól működőkkel foglalkozik – hogy azok még jobbak legyenek.
(Forrás: Die Welt)
