A számviteli törvényben is változásokat hoz a január

2014. december 18. csütörtök - 12:08 / piacesprofit.hu
  •    

Nem csak az adótörvényekben, hanem a számviteli törvényben is komoly változásokat hoz a jövő év a cégeknek. Az RSM-DTM szakértőjének segítségével összegyűjtöttük a legfontosabbakat!

Kép: Freedigitalphotos

A számviteli törvényt érintő 2015-ös változások részben az új Ptk-hoz kapcsolódó, az összhang megteremtését célzó módosítások, részben pedig technikai jellegű, többnyire szövegpontosítások. Ennek ellenére fontos észben tartani őket – figyelmeztet legfrissebb bejegyzésében Héhn Miklós az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője.

A törvénymódosítások többségét főszabályként a 2015. évi üzleti évre vonatkozóan kell alkalmazni, azonban több esetben megengedett már a 2014. évre összeállítandó beszámoló során történő alkalmazásuk.

Pénzügyi lízing

Az új Ptk. hatálybalépésével a Számviteli törvény már az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmát veszi át. A Ptk. szerinti fogalom alkalmazása azonban számos kérdést vet fel a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban, illetve nem tartalmazza a számviteli elszámoláshoz kapcsolódóan a törlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását. Az új Ptk. pénzügyi lízing fogalma alapján kellene elbírálni, hogy számviteli szempontból a használatba vett eszközt a lízingbe vevő aktiválja-e a könyveiben, vagy csak bérletként, azaz költségként, mint igénybe vett szolgáltatást számolja el.

A Számviteli törvény 2015-től a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügyletet tekinti pénzügyi lízingnek, és így már jóval egyszerűbb lesz a pénzügyi lízing tartós bérlettől való elkülönítése. Az új szabály már a 2014-es üzleti évi beszámoló elkészítése során is alkalmazható.

Exportértékesítés nettó árbevétele

A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a Számviteli törvény azon előírását, amely szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. A számviteli elszámolás ezzel egyszerűsödik, mivel a jövőben igénybevett szolgáltatásként kell majd elszámolni ezeket a költségeket is. Ugyanakkor nagyon jelentősváltozás, mivel az érintett vállalkozásoknak így több iparűzési adót (ipa) kell majd fizetniük. A szabályt a 2015-ös üzleti évtől kell alkalmazni.

Zsúfolt december vár még a vállalkozásokra
Több jelentős, a vállalkozások adózási kötelezettségeit érintő törvényi változás lép életbe 2015. január 1-jén. Az aktuális adóév végéhez közeledve a cégeknek ezért is érdemes átgondolniuk a legfontosabb adózási teendőket, illetve feltérképezniük és végrehajtaniuk a főbb adónemekben még elvégezhető ésszerűsítési lépéseket.

Devizás könyvvezetés

A Számviteli törvényben forintban rögzített értékhatárok vizsgálatakor azon vállalkozások számára, amelyek beszámolójukat devizában készítik el, nem volt egyértelmű szabály, hogy ezeket az értékhatárokat milyen árfolyamon számítsák át. A törvénymódosítás most rögzíti, hogy ezeket a forintban meghatározott értékhatárokat az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell elvégezni. A szabály már a 2014-es üzleti évi beszámoló készítésekor is alkalmazható.

Utólag adott engedmény

Az Áfa tv. fogalma szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó), illetve adott (fizetendő) engedmény összegét az egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Korábban ezeket a rendkívüli tételek között kellett elszámolni, mivel végleges pénzeszközátadásnak minősültek. A szabály a 2014. évi  beszámoló elkészítésekor is alkalmazható.

Pótbefizetés

Korábban a Gt. előírásai alapján pótbefizetést csak pénzben lehetett teljesíteni. Az új Ptk. azonban lehetővé teszi a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítését is. Ezzel összhangban a Számviteli törvény módosítása tartalmazza, hogy ha a tulajdonos pénztől eltérő eszközben teljesít pótbefizetést, illetve fizeti vissza pótbefizetését, akkor az átadott eszköz tekintetében az értékesítés szabályait kell alkalmazni és az értékesítés szabályai szerint kimutatott követelést kell majd a lekötött tartalékkal szemben összevezetni. Pótbefizetésként tehát a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely az új Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz. A pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értékét az eszköz alapítói, taggyűlési, vagy közgyűlési határozatban meghatározott értéke határozza meg. Problémát jelenthet ugyanakkor a gyakorlatban, ha az eszköz nem osztható és a piaci értéke meghaladja a teljesítendő pótbefizetés értékét.

Eszközök átsorolása

Ha egy eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert a vállalkozás tevékenységét már nem tartósan szolgálja, vagy fordítva, akkor az új szabályokkal összhangban pontosításra került, hogy az eszköz átsorolását a használat, vagy rendeltetés megváltozásának időpontjában kell átsorolni.

Közbenső mérleg felhasználása

Az új Ptk. több esetben is hivatkozik a beszámoló, közbenső mérleg szerinti saját tőkére, annak évközi megállapítására, illetve alátámasztására. A törvénymódosítás értelmében a beszámolót, illetve ha készült közbenső mérleg, akkor a közbenső mérleget a mérlegfordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni.

Ismételt könyvvizsgálat

A közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót a könyvvizsgálói jelentésének visszavonására, illetve új jelentés kibocsátására, amennyiben az általa lefolytatott ellenőrzés „nem megfelelt” minősítéssel zárult. A törvénymódosítás rögzíti, hogy a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat ismételt elvégzésére 90 nap áll a rendelkezésre, és amennyiben ezt nem végzi el, a vállalkozásnak kell az adott határidőn belül az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodnia.

NE FELEDJE A FELTÖLTÉST!
A vállalkozásoknak bizonyos adónemek vonatkozásában december 20-ig feltöltési kötelezettségük van, melynek elmulasztása esetén a cég mulasztási bírsággal sújtható. Mit jelent a feltöltési kötelezettség? Mekkora mulasztási bírsággal sújtható a cég?  Itt megtalálja!

Sérelem díj

Az új Ptk. által bevezetett sérelem díj fogalomhoz kapcsolódóan a számviteli törvény módosítása pontosítja, hogy a kapott, illetve fizetett sérelem díjat a kártérítésekhez hasonlóan egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Szerződések, megállapodások utólagos módosításai

A különböző szerződések, megállapodások utólagos módosításai miatt az ellenőrzés szabályai szerint utólag kell módosítani a beszámolóval már lezárt üzleti év, évek adatait.

Tőketartalék növekedése

A törvénymódosítás pontosítja az eddigi jogértelmezési gyakorlattal összhangban, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként helyezhet vagyont.

Bizalmi vagyonkezelés

A többi gazdasági társasághoz hasonlóan bővül a Számviteli törvény rendelkezése így a törvény a bizalmi vagyonkezelőknél is lehetőséget biztosít, hogy a bizalmi vagyon tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből is teljesíthető hozamfizetés. A módosítás pontosítja továbbá a kezelt vagyon miatti tartós követelés év végi értékelésére vonatkozó szabályokat is.

Üzletág átruházás

Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni üzletág átruházáskor az ellenértéknek az átadott eszközök átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó részét. Az üzletág vevője ugyanezt a többletértéket mutatja ki üzleti vagy cégértékként.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor