A hazai piac húzza a nagyokat is

A belföldi kereslettől teszik leginkább függővé jövedelmezőségüket a hazai nagyvállalatok, miközben az évekig meghatározó közterhek mára már nem érinti annyira érzékenyen a cégeket. A forint árfolyam-változása és az infláció viszont egyre nagyobb hatással van nyereségükre – derül ki a K&H felméréséből.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A K&H arra kereste a választ, hogy a hazai, 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem-állami nagyvállalatok működését, eredményességét mi befolyásolja leginkább. „Habár a belföldi kereslet mindig is kiemelt fontossággal bírt a hazai vállalatok számára, az elmúlt másfél évben jelentősen felértékelődött a fontossága. Jelenleg a vállalati döntéshozók közel kétharmada (63%) véli úgy, hogy a hazai vevők a legfontosabbak a cég jövedelmezősége szempontjából. Mivel a kiskereskedelmi forgalomban több éve növekvő trend figyelhető meg, nem meglepő, hogy a belföldi keresletre támaszkodnak leginkább a cégek” – részletezte az eredményeket a K&H elemzése.

Kép: Pixabay

Az eddig rendszerint második helyen szereplő közterhek szerepe jelentősen hátrébb került a sorban. „A közterhek alakulását jelenleg nem tartják annyira meghatározónak a cégvezetők a vállalat rövid távú jövedelmezősége szempontjából. Ez feltehetően azzal van összefüggésben, hogy a cégek túlnyomó többsége (85%) nem számít az adók és járulékok számottevő változására” – tette hozzá a szakember.

A nagyvállalatok eredményeit meghatározó tényezők sorrendjében ugyan továbbra is a lista végén szerepel a forintárfolyam változása, az infláció és a finanszírozási lehetőségek alakulása, ezek szerepe azonban felértékelődni látszik a nagyvállalatok életében.

Cselédkapitalizmusból a 4. ipari forradalomba
Új szakaszhoz ért a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar. A piaci szereplők sikere függ a gazdaságpolitika egészétől, de ugyanakkora mértékben függ attól is, hogy képesek-e lépést tartani a megváltozott üzleti kultúra kihívásaival. A közöttük kialakuló új partnerségi viszony, a lakosság egészségtudatosságának erősödése és az ökológiai termelés előretörése jellemzi az ágazatot a 21. században. A fejlődés keretét pedig a technológia adja, csakúgy mint valamennyi más iparágban.
 

 

 

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo