A tipikusnak mondható illegális szoftverhasználat módozatai az utóbbi években nem változtak. Ezek a végfelhasználói többlet-használat (több gépre telepítik ugyanazt a programot), a kereskedő az összeállított gép merevlemezére másolja a programot, a hamisítás (az eredetivel teljesen megegyező megjelenésű másolat), valamint az internetről letöltött szoftverek. 1994-től 1999-ig az illegális szoftverek aránya a világon folyamatosan csökkent, majd ezt követően 1999 óta emelkedik, 2001-ben elérte a 40%-ot. A veszteség USD-ban számolva 2000-hez képest 6,7%-kal csökkent, 10,97 milliárd dollárra. Ez azonban nem az illegális szoftverhasználatból származó kár csökkenésével magyarázható, hanem azzal, hogy a 2001-ben az USD árfolyama erős volt a helyi valutákhoz viszonyítva és a szoftverárak csökkentek. A szoftvergyártóknak a legnagyobb veszteséget Ázsia és Nyugat-Európa országai okozták.

Az Észak-amerikai kontinensen az USA-ban 1 %-kal nőtt az illegális szoftverhasználat (25%), Kanadában viszont ez az arány nem változott (38%).
Latin-Amerikában 1 %-kal, 57%-ra csökkent az előző évhez képest az arány. A régió legkevésbé jogkövető országa Nicaragua (78%).
Ázsiában és Óceániában az illegális szoftverhasználat aránya tovább növekedett, 2001-ben 54%. Az ebből eredő kár a világon a legtöbb, 4,7 milliárd USD, az össz-veszteség 43%-a. Bár Japánban az illegalitási arány 37%, a kár a területen belül a legmagasabb, 1,7 milliárd USD. A világ legmagasabb illegalitási arányú országai is ezen a területen vannak, Vietnam (94%), Kína (92%) és Indonézia (88%).

A Közel-Kelet országaiban jelentősen csökkent az illegális szoftverhasználat aránya (2000-hez képest 6%-kal, 51%-ra), amely egyenes következménye a térségben már lezajlott „Tűzszünet” kampányoknak.
Az afrikai országok is mindinkább a jogkövető magatartásra serkentik a működő vállalkozásokat, ugyan kisebb arányban, de átlagban 3 %-kal csökkent az illegális szoftverfelhasználás. A Közel-Keleti térséggel együtt a világ veszteségeinek mindössze 3%-t képviselik. A legmagasabb az illegalitási arány Kenyában (77%), a legalacsonyabb a Dél-Afrikai Köztársaságban (38%).
A Nyugat-európai régió országai közül több országban is nőtt az illegális szoftverhasználat aránya, legnagyobb mértékben Franciaországban (40%-ról 46%-ra) és Németországban (28%-ról 34%-ra). A legtöbb illegális szoftvert Görögországban (64%), a legkevesebbet az Egyesült Királyságban (25%) használták.

A Kelet-európai régió átlaga a Szovjetunió utódállamaiban tapasztalt nagyfokú illegális szoftverfelhasználás az előző évhez viszonyítva emelkedett és arányaiban is magas, Ukrajnában és Oroszországban 87%. Ugyanakkor több országban is nőtt az illegális szoftverfelhasználás aránya, mint például Horvátországban (67%) és Szlovákiában (46%). Magyarországon 2001-ben 48 %-ra csökkent az illegális szoftverhasználat (2000-ben ez az arány 51%volt).

Ez többek között a BSA Magyarország 2000 év végi kampányának eredménye, melyből kifolyólag több vállalat rendezte szoftverhelyzetét, de a beszerzések részben áthúzódtak 2001-re. 2001 első felében a BSA Magyarország ugyanakkor újabb levélkampányban kereste meg a vállalkozásokat, és felhívta vezetőik figyelmét az illegális szoftverhasználat jogi következményeire. A 3 %-os csökkenést sikerként könyvelték el, de ez még mindig messze elmarad az Uniós átlagtól (38%). Így továbbra is elsődleges célkitűzés, hogy a csatlakozásig elérjük, sőt, esetleg túl is szárnyaljuk a nyugat-európai legális szoftverhasználat szintjét.