Van magyar, aki semmit sem tanult a válságból

2010. február 11. csütörtök - 21:07 / piac-profit.hu
  •    

Még a válság legkritikusabb napjaiban sem vásárolták vissza tömegesen unit-linked életbiztosításaikat a lakossági befektetők. A dicséretes higgadtság ellenére úgy tűnik, a hosszú távú megtakarítók nem tanultak a válságból: a magas hozam reményében sokan továbbra is kockázatos befektetésekben tartják pénzüket, és rendszerint nincsenek figyelemmel a piaci fejleményekre.

A hosszú távú megtakarítók nem tanultak a válságból: általában egy vagy kétféle befektetésben tartják pénzüket, a magas hozam reményében jellemzően kockázatos részvényalapokban, és a portfóliójuk összetételén a tőzsdei fejlemények hatására sem változtatnak. Ilyen helyzetben helyes döntés, ha a megtakarító a piaci hullámzás esetén nem menekül pánikszerűen a választott befektetési portfóliójából, s így nem realizálja a veszteséget, hanem kivár, hiszen hosszabb távon így van esélye a magas hozamra – fontos ugyanakkor, hogy a befektetéseket az aktuális piaci helyzetnek megfelelően átgondolja.

Válogatni kellene

Bizakodó Magyarország
A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének csütörtökön kiadott előrejelzése szerint ugyanakkor a jövőre várhatóan belépő Észtország után Magyarország lehet a következő euróövezeti csatlakozó a térségből. A ház szerint Magyarország az egyetlen, nem kötött árfolyampolitikát alkalmazó ország a régióban, amelyiknek esélye van a maastrichti feltételrendszer teljesítésére 2011-2012-ben, miután az IMF-program alapján végrehajtott jelentős kiigazítással a magyar strukturális államháztartási egyenleg lett a legjobb a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-csoport egészén belül.

„A befektetők kedvét nem vette el a válság: továbbra is túl merészek, jellemzően kevés számú eszközben tartják a pénzüket, rendszerint kockázatos, nagyobb hozammal kecsegtető befektetésben." – hangsúlyozta Bosnyák Attila, az Aviva Életbiztosító pénzügyi vezérigazgató-helyettese. „Mivel a megtakarítók egy hosszú távú befektetés esetén nem ritkán elfeledkeznek a befektetés indulásakor választott portfóliójukról, ezért a biztosítóknak át kell gondolniuk, hogy milyen szolgáltatásokkal, kommunikációval hívhatják fel az ügyfelek figyelmét a piaci változásokra, illetve miként segíthetik elő a magas hozamok mellett a kockázatok ésszerű csökkentését." – tette hozzá Bosnyák Attila.

 

Ennek egyik eszköze a vagyonkezelők versenyeztetése, ami Magyarországon egyelőre nem elterjedt gyakorlat a biztosítási piacon, a nagy biztosítók rendszerint saját „házi" alapkezelőjükkel dolgoznak. Az elmúlt évi hozamok ugyanakkor azt mutatják, hogy azok a társaságok tudtak kiemelkedő hozamokat elérni, amelyek válogattak az alapkezelők között. Ezt a módszert a hazai piacon jellemzően azok a biztosítók alkalmazzák, amelyeknek nincs magyarországi, vagy globális vagyonkezelője.

Lassú reakciók

„Az egyik meghatározó európai piaci trend a fund selector (azaz a befektetési alapok közül, azok várható teljesítményének figyelembe vételével válogató) cégek létrehozása irányába mutat a megtakarítási piacon." – hangsúlyozta Bosnyák Attila, és hozzátette: „Az Aviva Magyarországon már alkalmazza ezt a módszert, befektetéseit az egyes eszköz osztályokban legeredményesebb vagyonkezelőkre bízza." 

Egy másik megoldással, az életkorhoz kötött alapok létrehozásával az alapkezelők olyan vagyonkezelési megközelítést kínálnak ügyfeleiknek, ami lényegében leveszi a befektetési döntés felelősségét vállukról, és élethelyzetükhöz igazodó befektetési politikát határoz meg. A megoldás azonban pont az aktuális piaci eseményekre csak korlátozottan reagál, így bizonyos esetben korlátot szab az elérhető hozamoknak.

Újabb fordulat előtt

„A válság kitörését megelőző időszak a részvények túlértékelését hozta globális szinten." – monda el Bosnyák Attila. Ezért az életbiztosítások mögött álló eszközalapok teljesítményét, de általában a részvénypiaci befektetéseket is leginkább a 2005. évi szinthez érdemes hasonlítani. A válság pánikhangulatát követően azonban tavaly újra hatalmas szárnyalásba kezdtek a részvénypiacok szerte a világon. „A legtöbb lakossági befektetés volumene ezzel már visszaemelkedett a válságot megelőző szintre." – emeli ki Bosnyák Attila.

Idén a legnagyobb kérdőjelet a megnyitott pénzcsapok elzárása, azaz a gazdaságösztönző programok és a rendszerbe pumpált pénzek kivonásának időpontja és mikéntje jelenti. A 2009-es esztendő ugyanis a monetáris likviditásfokozó intézkedéseknek, a kormányzati gazdaságélénkítő csomagoknak köszönhetően volt a fordulat és hihetetlen szárnyalás éve.

 „A befektetéseit tudatosan kezelőknek arra kell figyelniük idén, hogy hogyan alakulnak a világ fontos gazdasági régióiban – így elsősorban az USA-ban – a fogyasztási és fogyasztói bizalmi adatok, illetve meddig tart ki az állami stimulusok hatása és mi veszi át helyüket a gazdaságpolitikában és a monetáris politikában.

Természetesen a fogyasztás megindulása  az ipari termelés hosszú távú stabil növekedésének, illetve a vállalati kilátások javulásának záloga" – figyelmeztet Bosnyák Attila.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor