“Tegyenek eleget kötelezettségüknek a magyar hatóságok”

2011. december 23. péntek - 09:36 / PP/MTI
  •    

Összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével a magyar jegybanktörvény másfél éven belüli három jelentős módosítása, szögezi le az Európai Központi Bank csütörtökön megjelent közleményében. Az EKB továbbra is aggodalmának ad hangot a „Magyar Nemzeti Bank függetlenségét" érintő törvénytervezetekkel kapcsolatban, és arra kéri a magyar hatóságokat, tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek, amely alól a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek.

 

kk
Fotó: wikipedia

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön sajtóközleményt tett közzé a honlapján, amelyben leszögezi: a jegybanktörvény 18 hónapon belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével. Egyebek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testületei összetételének állandó változtatása, a monetáris tanács tagjai, valamint az alelnökök számának – az MNB igényeinek gondos mérlegelése nélküli – esetleges emelése felveti a kérdést, hogy ez felhasználható-e a döntéshozatali folyamat jegybanki függetlenséget csorbító befolyásolására. (Erre hívta fel a figyelmet José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, amikor a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt.) A közlemény kifogásolja azt is, hogy az MNB és a PSZÁF összevonására lehetőséget adó jogszabálytervezetet nem nyújtották be az EKB-nak konzultációra. A szintén a honlapon közölt véleményben hozzáteszik, hogy ez az EKB-val való konzultációs kötelezettség megszegése.

Úgy vélik: az alaptörvényhez kapcsolódó új törvénytervezetnek a jegybankelnök függetlenségét érintő rendelkezéseivel, nevezetesen olyan új elnök kinevezésével, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be, sérülne az MNB elnökének személyes függetlensége. Ez megszegné a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányának a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is. Hiányolják továbbá az összevonás végrehajtásának módját, amely az alkotmányos törvényjavaslatból nem derül ki egyértelműen. Az EKB Kormányzótanácsa arra kéri a magyar hatóságokat, hogy konzultációs gyakorlatukat hozzák összhangba az európai uniós jogszabályokkal, és tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek.

Bizottsági vita a jegybanktörvényről
Több kiegészítő ajánlást fogadott el csütörtökön az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslathoz a kormány és a kormánypárti képviselők támogatásával. A kormány és a bizottság nem, de a vitában az MNB támogatta szocialista képviselők javaslatát a monetáris tanács (MT) kizárólagos hatásköréről, amely indoklásuk szerint elérné azt, hogy ne változzon a jól működő mechanizmus. Király Júlia, a jegybank alelnökének szavai szerint az MT az MNB legfelsőbb stratégiai döntéshozó szerve, a törvény ezt megnyugtatóan kezeli, és egy jól működő „corporate governmentbe” beavatkozni adott periódusban a függetlenség sérelmét jelenti. Megjegyezte, hogy az MT hatáskörére vonatkozó módosítások súlyos működési zavarokat okozhatnak, és szimbolikus jelentőségűek is, mert csorbíthatják a meglévő jogait.
Rogán Antal, a bizottság elnöke elmondta: maguk is megfontolták ezt, de az Európai Központi Bank szöveg szerinti véleménye nem kifogásolja az MT hatáskörét. A szavazásban, bár szocialista módosító javaslatok is terítékre kerülte, nem vettek részt az MSZP képviselői. Baja Ferenc közlése szerint nem indokolt a parlamentnek a Barroso-levél után tárgyalni a jogszabályjavaslatot a nemzetközi szervezetek megkerülésével. Rogán Antal erre úgy reagált, hogy az Európai Központi Bank észrevételeit figyelembe véve készültek a módosító indítványok. A bizottság elfogadta, hogy az MNB legkésőbb 2012. március 31-ig köteles alapító okiratát összhangba hozni ennek a törvénynek a rendelkezéseivel.

Az MNB-törvényjavaslatról az EKB egyebek mellett azt írja: a makroprudenciális felügyeletre vonatkozó szabályok a módosított törvényjavaslatból hiányoztak, de azokat a módosító javaslatok visszaállították. Módosító javaslatot nyújtottak be az MNB nem vezető beosztású alkalmazottai fizetése korlátjának megszüntetésére. Nem született azonban módosító javaslat az MNB elnökének, alelnökének és a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazásáról, amelyet korábban ugyancsak kifogásolt az EKB. Azt is hangsúlyozzák, hogy az EKB-hoz december 21-én úgy nyújtották be a módosított törvényjavaslatot, hogy nem kértek sürgős eljárást, és nem határoztak meg határidőt az EKB véleményének benyújtására. Ezért az EKB megismétli azt az álláspontját, amely szerint a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól, hogy megfelelő időt biztosítsanak az EKB számára álláspontja kialakításához. „Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének" – áll a dokumentumban. Az EKB megismétli a monetáris finanszírozás tilalmára tett észrevételeit, és hangsúlyozza: a módosított törvényjavaslat 13. szakaszában továbbra is kifejezetten szerepelnie kell annak a feltételnek, hogy az Országos Betétbiztosítási Alapnak történő hitelnyújtás kizárólag az MNB mérlegelésétől függ.

Nincs változás az Európai Bizottság álláspontjában
Egyelőre nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e, és ha igen, akkor mikor folytatódnak a megbeszélések a magyar kormánnyal akár formális, akár informális keretek között az EU-tól és az IMF-től kért esetleges pénzügyi segítségre vonatkozóan – írja közleményében Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.