Előszó
A napjainkig elkészült tanulmányok leíró, statisztikai jellegűek voltak, így a GKIeNet Kft. által készített felmérés hiánypótló jellegű is. A GKI Rt. tavaly végezte el első felmérését ebben a szegmensben, amelynek a folytatása az idei évre is kiterjedt.

A felmérés fókuszába a kockázati tőke és a technológiai szektor kapcsolata került. Megvizsgáltuk, hogy a nemzetközi kockázati tőke iparágakban milyen tendenciák figyelhetők meg és ugyanezek a tendenciák Magyarországon is megjelennek-e. A kulturális összehasonlítás mellett az idei év első negyedévében a kockázati tőke iparág szereplői között egy felmérést is végeztünk. A válaszadó társaságok között szerepeltek a hazánkban befektető professzionális kockázati tőke társaságok, az inkubátorok és a magyar magánholdingok. A válaszadóknak értékelniük kellett, hogy a következő 2-3 évben a kockázati tőke iparág arculata hogyan változhat. Elsősorban a tőkevolumen, a kiszállási lehetőségek, a technológiai iparágak és a várható események súlyának alakulását vizsgáltuk.

A tanulmány első részében a jelentős súllyal rendelkező - „vezető” - nemzetközi kockázati tőke iparágakat vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy mely életszakaszok dominálnak, és mely iparágakat tartják vonzónak a befektetők az Egyesült Államokban, Európában és Németországban. Emellett a Nasdaq visszaesésének okait és a napjainkban megfigyelhető „dinamizmust” állítottuk a középpontba a nemzetközi kockázati tőke iparágak vizsgálatakor.
A tanulmány második részében a magyarországi tőkepiacon szereplő kockázati tőke társaságok körében végzett kutatásunk eredményét foglaljuk össze. 2001 első negyedévében készült a következő felmérés, amelynek az volt célja, hogy megvizsgálja a kockázati tőkekihelyezéssel foglalkozó társaságok várakozásait, illetve a technológiai szektor és a kockázati tőke, mint lehetséges finanszírozási forma kapcsolatát.

A felmérés során 30 társaságot keresett meg a GKIeNet Kft., amelyek közül 18 professzionális kockázati tőke társaság, 7 inkubátorház és 5 nagy magyar magánholding.

A felmérés során a 18 professzionális társaságból 13 küldte vissza válaszát (két társaság már nem foglalkozik e tevékenységgel), így a reprezentáltság magasabb, mint 70 százalék; a 7 inkubátorból 5, ami közel 70 százalékos visszaküldési arányt tükröz és a 4 magyar magánholdingból 3 társaság válaszolt. A kezelt tőke alapján a reprezentáltság a professzionális kockázati tőke társaságok körében körülbelül 75 százalék, ami igen jónak mondható. (A visszaküldés során egy professzionális kockázati tőke társaságtól – két igazgatójától egyenként – két kérdőívet kaptunk vissza. A kérdésekre adott válaszok egyes helyeken igen eltérő véleményt mutattak, így ott, ahol érdemesnek találtuk, a társaság válaszait külön vizsgáltuk.) A befektető társaságok egy kétoldalas kérdőív kérdéseit válaszolták meg, amelyet egyes társaságok elektronikus úton, míg mások faxon kaptak meg.

Az elemzés során bizonyos kérdéseknél az inkubátorházak válaszait külön vizsgáltuk meg annak érdekében, hogy a hazánkban folytatott tevékenységükről pontos képet kapjunk. Mivel az inkubátorok csak tavaly kezdték meg működésüket (így gyakorlati jelentőségükről még nincsenek információink), ezért a kérdéseinkre adott válaszaikat külön is elemeztük.

A GKI Gazdaságkutató Rt. és a GKIeNet Kft. ezúton mond köszönetet azoknak a kockázati tőke társaságok, inkubátorházak és magánholdingok szakembereinek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy egy kiforrott, teljesebb képet kaphassunk erről a fiatal iparágról.

Összefoglalás

A nemzetközi tendenciák
Az összegyűjtött kockázati tőke volumene évről-évre robosztus mértékben növekedett. Ez a folyamat a tavalyi év utolsó negyedévében, a Nasdaq visszaesése után lendületét vesztette. A befektetők ugyan szkeptikusabbak lettek az internetes befektetésekkel kapcsolatban, ám a high-tech továbbra is csábító maradt (biotechnológia, szoftver, új anyagok kifejlesztése). A befektetők a lendületvesztést csak rövid távúnak ítélik és úgy gondolják, hogy 3-4 év múlva, mikorra a "palánta" beérik és eléri a tőzsdei bevezetést, addigra ismét a növekvő trend lesz jellemző a high-tech tőzsdéken .

Milyen okok vezettek a „mélyrepüléshez”? A túlfűtött amerikai gazdaságban a felhalmozódott tőke elszívására a technológiai alapú, internetes cégek remek lehetőséget kínáltak, míg ugyanezek a cégek 2001-ben már a csődhullám áldozatai lettek. A legsúlyosabb ok, hogy túlbecsülték a dot.com cégek értékét! Ez egyrészt visszavezethető arra, hogy nagyon nehéz meghatározni az internetes vállalkozások jövőbeli pénzáramlásait és a megfelelő diszkontrátát, másrészt a tömegpszihózis generált egy óriási mértékű befektetési hullámot.

Ám ma már egyrészt azok a kockázati tőkebefektetők, akik a tőzsdén dollár milliós veszteséget szenvedtek, már az új terveiket szövögetik. Másrészt az elemzők szerint az interneten kereskedő társaságok száma várhatóan növekedni fog 2001-ben is, sőt a Forrester Research felmérése azt mutatja, hogy azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, amelyek a termékeik előállításához szükséges alapanyagokat az interneten keresztül szerzik be, 2002-re 39 százalékra fog növekedni a jelenlegi 4 százalékkal szemben. A jövőben valószínűleg az interneten a „bricks and clicks” vállalatok súlyának növekedésére, míg a csak on-line kereskedő vállalkozásoknál a hagyományos vállalatokkal történő (mortal and clicks) összefonódásra lehet számítani.

A szakemberek szerint amint a technológiai szektor túljut a kedvezőtlen hírek időszakán, a vállalatok ismét képesek lesznek számottevő bevételt elérni, és új erőre kapnak.

A hazai tendenciák
A kockázati tőkeiparág Magyarországon alig több mint egy évtizede működik. Az eltelt időszakban a társaságok száma és az általuk kezelt tőke nagysága dinamikusan emelkedett és a következő 2-3 évben is e dinamikus fejlődésre lehet számítani. A társaságok által kihelyezett tőke nagysága közel 1 milliárd dollárra, míg a befektetésre váró tőke volumene 300 és 500 millió dollárra becsülhető. Ám a válaszadó társaságok szerint a hazai kockázati tőke iparág még nem telített, így újabb társaságok megjelenésére és további tőke beáramlására lehet számítani, amelynek nagysága körülbelül 300 millió dollár lesz.

Nemcsak a társaságok számának növekedése, de a társaságok tevékenységének differenciálódása is nyomon követhető. A kockázati tőkekihelyezéssel foglalkozó társaságok (és üzleti angyalok) mellett már inkubációs tevékenységet folytató intézmények is működnek, amelyeket az állam is támogat. Az állam úgy gondolja, hogy a technológia-alapú kis- és középvállalkozások indulásánál felmerülő problémákat az inkubátorok orvosolhatják, így a Széchenyi-tervben külön pályázatot írt ki e szegmens számára. A felmérés alapján a kisebb befektető társaságok és az inkubátorok között együttműködés várható, amelynek oka egyrészt az inkubátorok tőkeszegénysége, másrészt a befektető társaságok műszaki szaktudásának és ismeretének hiánya. A regionális tőkebefektetők – hasonlóan a nyugati tendenciához – egyelőre nem látnak esélyt az együttműködésre. Ennek az lehet az oka, hogy e társaságok képesek megfizetni az iparági szakembereket és elemzőket.

A befektető társaságok szerint nemcsak az inkubátorok számának növekedésére, de a Corporate Venture Capital (a kockázati tőkekihelyezéssel foglalkozó konszernek alapjai) társaságok megjelenése is várható. Az utóbbi társaságtípusnak egyrészt a globális kapcsolatok, másrészt a fejlett infrastruktúra terén lehet jelentős versenyelőnye a professzionális kockázati tőke befektetőkkel szemben.

A felmérés alapján a társaságok szerint egyrészt új befektetők megjelenése várható, másrészt nem valószínű, hogy a hazai piac el tudja tartani az iparág szereplőit. A társaságok a hazai kockázati tőkepiacot szűknek ítélik és a potenciális befektetési lehetőségek alacsony számára panaszkodnak. A GKIeNet véleménye szerint a jövőben várhatóan az országalapok már nemcsak hazánkban, hanem a környező országokban is befektetéseket hajtanak majd végre. Habár kérdéses, hogy rendelkeznek-e majd ezek a társaságok az adott országra jellemző ismeretekkel…

A hazai kockázati tőke iparágban a következő 2-3 évben szegmentáció várható. Egyrészt megjelennek az iparágra, másrészt az életfázisra specializálódott társaságok. Az utóbbi esemény bekövetkezésére a kisebb társaságok látnak esélyt, míg a regionális befektetők a jövőben sem fognak specializálódni és számukra az egyetlen kritérium a tőkevolumen nagysága marad.

Az elmúlt 2-3 évben a befektetők számára a legnagyobb súlyú életfázis az expanzió volt és ennek súlya a jövőben tovább növekszik majd. Míg Nyugaton a professzionális befektető társaságok a high-tech tőzsdéken uralkodó pesszimista hangulat miatt kivárnak, és emiatt nem fektetnek a start-up vállalkozásokba, addig hazánkban elsősorban az előbbi életfázisú cégek hiánya, másrészt a magas kockázat miatt.

A befektetők válaszai alapján a technológiai szektor súlya már közel 37 százalék. Míg a kockázati tőke befektetők számára a három legjelentősebb technológiai iparág a szoftverfejlesztés, a telekommunikáció és az Internet, addig az inkubátorházaknál az Internettel kapcsolatos vállalkozások állnak az első helyen.

A nagyobb tőkevolumenű társaságok pesszimisták a kiszállási lehetőségek javulásával kapcsolatban és nem várnak jelentősebb változást a következő 2-3 évben. A válaszadó társaságok a kiszállások leggyakoribb formájaként a stratégiai befektető számára történő értékesítést jelölték meg, míg a második helyen a veszteségleírás szerepelt. Addig, míg a tőkepiac fejletlen, nem várható javulás az exit terén – vélik a társaságok.
A kockázati tőketársaságok véleménye szerint nincs szükség állami szabályozásra, hiszen egy jól működő piacgazdaságban a szabályozást a piac elvégzi. Az államnak az a feladata, hogy a keretfeltételeket meghatározza. Például szükség lenne a kedvező adózás és kiszállási lehetőségek feltételének megteremtésére. A társaságok úgy gondolják, hogy az államnak a start-up vállalkozásokat támogatnia kellene (pl.: start-up támogatások, gyorsabb ÁFA visszaigénylés stb.) Ezen kívül szükség lenne a digitális technológiák elterjesztésére, például megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a kötelező állami pályázatokat, bevallásokat a jövőben digitális úton nyújthassák be. Az internetes kereskedelmet elősegítené a bankkártya-használat, az elektronikus fizetési kultúra fejlesztése, teleházak építése és az iskolai Internet hozzáférés biztosítása. A válaszadók továbbá szükségesnek tartják a vállalkozói kultúra és a csúcstechnológia fejlesztését (például: számítógépet kellene biztosítani minden magyar gyermeknek, vagy bizonyos mezőgazdasági technológiák területén fejlesztések végrehajtására mutatkozik igény.)