Szigorúbban ellenőrizheti a költségvetéseket az EU

2013. május 14. kedd - 08:10 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta az úgynevezett kettes jogszabálycsomagot, amelynek célja, hogy szorosabbá tegye ellenőrzést az eurózóna országainak költségvetése fölött és a bajba került vagy pénzügyi segítséget kérő országok gazdaságpolitikájának felügyeletét.

Kép: EU

Az összesen három jogszabályt nem a pénzügyminiszterek, hanem az agrárminiszterek tanácsa fogadta el, érdemi vita nélkül, amit az tett lehetővé, hogy korábban az uniós tagállamok állandó képviselői, lényegében uniós nagykövetei már rábólintottak mindháromra, és kinyilvánították, hogy a tanács vita nélkül elfogadja a jogszabályokat, ha az Európai Parlament megszavazza a javaslatokat – írja az MTI.

Felülvizsgálatot kérhet a bizottság

A két rendelet közül az egyik azt írja elő az eurózóna tagállamainak, hogy minden év október 15-ig juttassák el az Európai Bizottsághoz a következő évre vonatkozó költségvetés tervezetét, ha pedig a brüsszeli testület úgy látja, hogy a büdzsétervezettel az adott ország súlyosan megsértené a stabilitási és növekedési paktumban vállalt kötelezettségeit, akkor a tervezett költségvetés felülvizsgálatát kérheti. Ez a paktum az, amely lefekteti, hogy minden tagállam köteles kiegyensúlyozott fiskális politikát folytatni, vagyis az államháztartás hiányát fenntartható módon a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, államadósságát pedig csökkenő pályán tartani, és a GDP 60 százaléka alá szorítani.

Fokozott ellenőrzés a segélyt kérőknek

A kettes csomag másik eleme azt szabályozza, hogy a „súlyos pénzügyi zavarral” küzdő vagy pénzügyi segítségben részesülő eurózóna-tagállamok a jövőben fokozott ellenőrzés alá esnek. A rendelet ebből a szempontból külön kiemeli azokat az országokat, amelyek nem elővigyázatossági segítséget kapnak, nekik ugyanis nemcsak ellenőrzésnek kell alávetniük magukat, hanem makrogazdasági kiigazítást is végre kell hajtaniuk.

Az Európai Parlament márciusban szavazott a csomagról, miután pedig a tanács is rábólintott, a két jogszabály három nappal azt követően hatályba is léphet, hogy kihirdették az unió hivatalos lapjában.

Változott a hitelminősítők szabályozása is
Hétfőn a tanács rábólintott a hitelminősítőket érintő szabályozás módosítására is, amelynek célja a verseny fokozása az ágazatban és az összeférhetetlenségek kizárása. A hitelminősítőkre vonatkozó új rendelet értelmében például az intézeteknek a jövőben közzé kell tenniük, ha a hitelminősítő tőkéjének vagy szavazati jogának legalább 5 százalékát birtoklók legalább ugyanekkora részesedést szereznek egy olyan vállalatban, amelyet az adott hitelminősítő tanúsít. Emellett az új szabályozás megtiltja, hogy valaki egynél több hitelminősítőben is 5 százaléknál nagyobb részesedéssel rendelkezzen. A rendelet értelmében a hitelminősítőktől a jövőben peres úton lehet majd kártérítést követelni, ha szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kárt okoznak. A módosított rendelet azt is előírja, hogy az államadósságok minősítéseit a jelenlegi 12 hónap helyett a jövőben sűrűbben, félévente kell kötelezően felülvizsgálniuk a hitelminősítőknek.