Több elemző, de még a magyar kormány is arról beszél, hogy vége az elmúlt évek pozitív gazdasági konjunktúrájának. Többen újra lefelé tendáló időszakot, vagy egyenesen egy újabb világválságot jósolnak. Pogátsa Zoltán szerint a globális gazdaságot nézve még az sem jelenthető ki, hogy az előző válság megszűnt.
– Az utóbbi években látszólag felívelő fázisban volt a világgazdaság. Magyarországon és más feltörekvő gazdaságokban is emelkedtek a bérek, nőttek a megtakarítások, új befektetők érkeztek. A növekedés hátterében azonban főként az amerikai Fed, az Európai Központi Bank, és a Kínai Fejlesztési Bank állt: rengeteg pénzt tettek a magángazdaságba, értékpapírokat vettek, beruházásokat támogattak. A Fed még vállalati kötvényeket is vásárolt, ami enyhén szólva nem a monetáris politika szokványos feladata, míg az ECB az eurózóna állampapírjait vásárolta fel. Lenyomta az állampapírok hozamát és alacsony kamatkörnyezetet teremtett.
A GDP-adatok alapján ezek a lépések beváltak.
– Nagy probléma, hogy a magánkereslet továbbra is alacsony. Ennek oka, hogy az államok leépítették a progresszív adórendszert. Az értéktöbblet nagy része így a szupergazdagoknál marad megtakarítás formájában, nem kerül vissza a gazdaságba keresletként. Ha a megtermelt többletérték nagyobb részét osztanánk újra, nőne a fogyasztás. Így viszont a profit egyszerűen a leggazdagabbak számláján marad, vagy megtakarítási alapokba kerül, offshore-ba, műtárgyakba, yachtokba, azaz nem forog vissza a termelő kapacitásokba. Ez így tulajdonképpen már nem is kapitalizmus, hiszen a gazdasági növekedést az államok, a jegybankok biztosítják, egyfajta lélegeztető gépként. Magyarországon és a feltörekvő gazdaságokban a válság utáni időszakban különösen erős volt a növekedés, mivel az Egyesült Államokban a kamatok alacsony szintre süllyedtek, míg nálunk – persze nagyobb kockázatok mellett – viszonylag magasan maradtak a hozamok. A tőke jelentős részben a feltörekvő gazdaságokba menekült. Csakhogy most a kamatszint az USA-ban és más vezető gazdaságokban is növekszik, így a befektetők jó eséllyel visszaviszik oda a tőkéjüket.
Mit jelent ez Magyarország számára?
– Két fontos kockázati tényezőt látok: az argentin és török gazdasági válság minket is érinthet, hiszen az alapkezelők egy kalap alá veszik a feltörekvő gazdaságokat, és Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik. Két feltörekvő gazdaság bedőlése miatt a többiből is megindulhat a tőkekivonás. Ezt már most láthatjuk a forintárfolyam esésén. Számunkra még nagyobb gond, hogy az EU-s pénzeket elköltöttük már a ciklus elején. Ezt pótolhatja a következő években a paksi orosz és a kínai hitel, a Belgrád-Budapest gyorsvasút, amelyek még egy darabig elősegíthetik a növekedést. De később ezek már súlyos államháztartási hiányként üthetnek vissza, hiszen nem értelmes beruházások, de törleszteni kell majd őket.
Az interjú teljes formában a Piac & Profit következő számában olvasható! Keresse az újságárusoknál!
