Orbán: „Semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak”

2012. január 08. vasárnap - 22:52 / PP/MTI
  •    

Orbán Viktor egyetlen olyan érvvel sem találkozott a magyar gazdasággal kapcsolatos jogszabályokról, amely miatt a parlamentnek meg kellene változtatnia egy már elfogadott törvényt. A magyar miniszterelnök szerint a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény növeli a jegybank függetlenségét, ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította, mondta az MTI-nek adott interjúban, amelyben azt is kijelentette: a kormány minden véleményre, meglátásra nyitott, nem presztízskérdés számára a korábbi álláspont fenntartása vagy megváltoztatása. A kormányfő tájékoztatott arról is, milyen felhatalmazással kezdi meg a tárgyalásokat Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter.

kkk
Orbán Viktor interjút adott az MTI-nek

Egyetlen szempont a kormány számára Magyarország érdeke, mondta az MTI tudósítójának Orbán Viktor miniszerelnök a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióvan folytatandó tárgyalásokról szólva. Hozzátette: ugyanakkor minden javaslatot mérlegelnek, és ha úgy látják, hogy megfontolandóak a nemzetközi szervezetek érvei, készek azokat magukévá tenni, „mert számunkra nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása".

Jegybanktörvény

Arra a kérdésre, hogy meddig hajlandóak elmenni, ha már elfogadott jogszabályok módosítását kéri az IMF és az EU, a miniszterelnök azt válaszolta: a magyar gazdasággal kapcsolatos jogszabályok esetében eddig csak politikai véleményeket hallott, de egyetlen olyan érvvel sem találkozott, amely miatt a parlamentnek meg kellene változtatnia egy már elfogadott törvényt.

"Kíváncsiak vagyunk, hogy
mi az a különbség, amiért most egy erőteljesebb bizottsági fellépés lenne indokolt”

Arra a kérdésre, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) az új jegybanktörvényhez érkezett, ám a jogszabályba végül be nem épített, a monetáris tanács tagjainak és az alelnököknek a számához kapcsolódó javaslatairól is készek-e a tárgyalni, Orbán Viktor azt válaszolta: a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény növeli a jegybank függetlenségét, ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította. A kormányfő szerint azért nincs semmilyen jogi probléma a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, mert 2004-ben is, amikor Magyarország már tagja volt az EU-nak, megnövelték a monetáris tanács tagjainak, valamint az MNB alelnökeinek számát, és bár az EKB akkor sem értett ezzel egyet, az Európai Bizottság nem tiltakozott. „Egyetlen uniós tagállamot sem szabad kettős mércével mérni: kíváncsiak vagyunk, hogy mi az a különbség, amiért most egy erőteljesebb bizottsági fellépés lenne indokolt" – jegyezte meg.

A miniszterelnök megerősítette: mivel az Európai Unió alapszerződése kimondja, hogy intézményi átalakítással nem lehet személycserét végrehajtani a nemzeti bank élén, a kormány nem fog élni a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására vonatkozó lehetőséggel mindaddig, amíg a jelenlegi jegybankelnök mandátuma le nem jár.

IMF: a jegybanktörvény lesz az egyik fő téma
„Nem engedünk, nem kötünk kompromisszumot, de nem is állunk fel a tárgyalóasztaltól” –válaszolta Christine Lagarde, az IMF főigazgatója a jegybanki függetlenség kérdésének fontosságára vonatkozó kérdésre a CNN honlapján a hét végén közzétett tévéinterjúban. A főigazgató, akinek közlése szerint a jegybanktörvény lesz az egyik fő témája az IMF és a magyar küldöttség jövő heti tárgyalásainak, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elfogadott törvények megfelelnek-e az uniós követelményeknek. „Megvizsgáljuk a kérdést. Tudom, hogy az Európai Bizottság is ezt teszi, és bízom benne, hogy a magyar hatóságok is arra törekednek, hogy az elfogadott törvények megfeleljenek az uniós követelményeknek, különösen, ha a jegybank függetlenségéről van szó” – fogalmazott Christine Lagarde. Arra a kérdésre, hogy Magyarország kifut-e az időből az IMF főigazgatója azt mondta, hogy az idő szorít ugyan, de hozzátette, hogy a jövő heti találkozó időzítése pont megfelelő.

Fellegi mandátuma

Orbán Viktor közölte: Fellegi Tamás főtárgyaló mandátuma négy kérdésre terjed ki. E szerint: minden olyan hitelformát elfogadhat újabb kormányzati egyeztetés nélkül, amely abban segíti Magyarországot, hogy továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokról finanszírozhassa magát – vagyis amely nem kiváltja a piaci finanszírozást, hanem „megerősít bennünket a piacokon" -, azt is egyértelműsítheti, hogy Magyarország készen áll arra, hogy az IMF-fel egyeztetve hajtsa végre azt a programot, amelyben megállapodnak, meg fogja erősíteni azt a kormányzati vállalást is, hogy a válságadók kivezetése után a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz. Fellegi Tamás mandátumának negyedik pontjaként pedig rögzítette: „Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak, azok során minden olyan kérdés megvitatható, amelyet a tárgyalófelek szükségesnek tartanak."

A felhatalmazás első pontjával kapcsolatban kifejtette: „Ezért mondjuk azt, hogy mi az IMF-től egy védelmi hálót várunk. Az ország működéséhez szükséges pénzt a piacokról akarjuk megszerezni, de világos jelzést akarunk adni nekik, hogy Magyarország az elérhető források beszűkülése, az euróválság jelentős elhúzódása esetén is rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a biztonságos működéshez és a növekedéshez szükségesek." Megjegyezte, jobban örülne, ha Magyarország a nemzetközi piacokon nem hitelfelvevőként jelenne meg, és reméli, meg is éli, hogy az ország egyszer majd nem hitelfelvevő, hanem hitelnyújtó lesz. A második ponttal összefüggésben pedig azt mondta: természetesnek tartja, hogy az IMF olyan gazdaságpolitikát akar látni Magyarországon, amely garancia arra, hogy visszakapja a pénzét.

kk
Orbán Viktor: „Mindenki biztos lehet abban, hogy a tárgyalások alatt a kormányzat
nem nyújt be gazdasági vonatkozású törvényjavaslatokat a Háznak"
Fotó: MTI

A növekedési terv sikerre vitele

Mivel befejeződött az ország megújításának egy rendkívül fontos szakasza, hiszen megszülettek az új gazdasági rendszert felépítő törvények, ezért a következő hónapokban nem szerepel a parlament napirendjén semmilyen gazdasági jogszabály, vagyis „mindenki biztos lehet abban, hogy a tárgyalások alatt a kormányzat nem nyújt be gazdasági vonatkozású törvényjavaslatokat a Háznak" – emlet ki Orbán Viktor.

Arra, hogy az ország akkor is megáll-e a lábán – mint ahogyan azt korábban mondta -, ha nem születik megállapodás az IMF-fel és az EU-val, azt válaszolta: minden feltétel adott a gyors megállapodás megszületéséhez, és Magyarország is ebben érdekelt, de világossá kell tenni, hogy az ország és a kormány célja nem csupán a válság elkerülése, hanem a növekedési terv sikerre vitele. Ezért a kormány gazdaságpolitikája három európai alapelvre épül: a tehermegosztásra, a rosszul működő, az adósságot újra- és újratermelő rendszerek átszervezésére, valamint a felerősítésre, amely alatt „mi a munkából élő és gyermeket nevelő középosztály megerősítését értjük. Mi ebben az értelemben a nyugdíjasokat is ide soroljuk, hiszen egy egész életen át dolgoztak, és gyermeket neveltek." A miniszterelnök szerint a középosztály megerősítésének fontos eszköze az is, hogy – a stabilitási törvénybe való bekerülésének köszönhetően – komoly közjogi védelmet kapott a munkát és a gyermekvállalást elismerő, támogató arányos adórendszer.

A kormányfő hangsúlyozta: továbbra is azt tartja kívánatosnak, hogy „az euróválság hazánkra gyakorolt hatásainak kivédése érdekében végzett munka során se adjuk fel céljainkat".

A forint és a bankrendszer stabilitása

Arra a kérdésre, hogyan látja, kitart-e az idei költségvetés az év végéig, a kormányfő azt mondta: jó esély van rá, mert jelentős tartalékok vannak a büdzsében, a forint és a bankrendszer stabilitásáért pedig a kabinet mindent megtett, amit megtehetett. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: minden további eszköz a forint értékének és a bankrendszer stabilitásának megőrzéséért felelős MNB kezében van. Hozzátette: a jegybanki függetlenség alatt éppen azt érti, hogy ezeket az eszközöket senki nem veheti el az MNB-től. Mindezek miatt állapodtak meg abban Simor András jegybankelnökkel, hogy „amíg a forint magára nem talál", addig az MNB vezetője és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter naponta egyeztet majd a forint iránti bizalom helyreállítása érdekében.

Nemcsak Magyarország van össztűz alatt – bár „kedvelt célpontja a spekulánsoknak” –, hanem az „egész hajóraj”.

A miniszterelnök álláspontja változatlan: szerinte a forint értékét jelenleg nem a magyar gazdaság valós teljesítménye, hanem spekulációs támadássorozatok befolyásolják, amelyek elhárítása szintén együttműködést igényel az MNB és a kormány között. Az e támadásoknak való kitettség mértéke pedig az államadósság nagyságától függ, ezért is követtek el súlyos bűnt a szocialista kormányok, amelyek a végletekig eladósították Magyarországot, hiszen 2002 és 2010 között mintegy 60 százalékkal növelték az államadósságot úgy – mondta Orbán Viktor -, hogy annak nagy részét devizában vették fel. Hozzátette ugyanakkor, hogy nemcsak Magyarország van össztűz alatt – bár „kedvelt célpontja a spekulánsoknak" -, hanem az „egész hajóraj", vagyis az eurózóna és az egész Európai Unió. Arra a kérdésre, hogy ezek a spekulációk honnan indulhatnak ki, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy nem véletlenül hívják ezeket a spekulánsokat globális szereplőknek, hiszen nincs hazájuk, és mindenütt otthon érzik magukat.

„Leértékelések szezonja"

„Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni magunkat, európai gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, ami már el is indult azzal, hogy az eurózónához tartozó tagállamok komoly lépéseket tesznek a szoros költségvetési együttműködés irányába" – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ez meghozza majd a kívánt eredményt, és bár idén az első félévben a recesszió elkerülése lesz a legfontosabb feladat, a második félévtől megindul a növekedés, a magyar gazdaságpolitika pedig ennek felgyorsítását határozza meg célként.

Továbbtanulás, opera, egészségügy
Orbán Viktor szerint komoly változások történnek más területeken is, hiszen egy új diákhitelrendszer bevezetésével megteremtik annak lehetőségét, hogy mindenki tanulhasson, aki elég tehetséges és szorgalmas, a fiataloknak megteremtik a rendszeres sportolás lehetőségét. Az Erkel Színház újranyitásával kinyitják a kultúra kapuit azok előtt is, akik számára korábban egy operaelőadás meghallgatása is elérhetetlen álomnak tűnt. Az év végén felszámolták azt az áldatlan állapotot, hogy az állam hónapokon keresztül adósa volt a neki szolgáltatóknak, így nagyrészt rendezték a kórházak adósságait, és konzultációt kezdtek az egészségügyben a bérek emeléséről is – sorolta.

Szólt arról is, hogy most még a „leértékelések szezonja" van egész Európában. „Jut nekünk is, most már mindenki leminősített minket" – utalt arra, hogy pénteken a Fitch Ratings is bejelentette: megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól. A miniszterelnök azonban úgy látja, hogy bár „most a leminősítések időszakát éljük, el fog jönni a felértékelések szezonja is".

A magánszemélyek bankbetétjeiről szóló hírekre reagálva kijelentette: a kormány ezeket olyan magánszerződéseknek tekinti, amelyekben „nincs keresnivalója a közhatalomnak". A betétekről szóló találgatások rémhírterjesztések, amelyek a büntető törvénykönyv hatálya alá tartoznak, ezért „mindenkit arra intek, jól fontolja meg, részt vesz-e ezekben a rémhírterjesztési akciókban" – mondta.

Bírálatok és válaszok

A miniszterelnökkérdésre közölte azt is: válaszolt Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek, aki még karácsony előtt küldött levelet neki, nyomatékosan kérve őt néhány kérdés megfontolására. Orbán Viktor kifejtette: válaszában kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezetten transzatlanti meggyőződésű. A levelet pedig csak akkor hozhatja nyilvánosságra a magyar külügy, ha a levélváltást indító Hillary Clinton úgy dönt. „Ez elemi civilizációs és diplomáciai norma" – tette hozzá.

„Mi akkor is demokraták vagyunk, ha ellenzékben vagyunk.”

A külföldi sajtó bírálatait firtató felvetésre úgy reagált: „öreg katona vagyok, nem először szagolok lőporfüstöt, ugyanilyeneket írtak 2001-2002-ben is, pedig akkor még kétharmadunk sem volt. Érdekesnek tartom ezeket a véleményeket, de fontos tudni, hogy minden egyes cikk egy ember, egy újságíró véleménye. Az internetforradalom óta pedig egyszerre sok ezer ember véleményét ismerhetjük meg".

A magyarországi demokrácia megszűnését vélelmező álláspontokra azt mondta, hogy nincs új a Nap alatt, hiszen megszokhattuk, hogy amikor nem baloldali kormánya van az országnak, akkor az ellenzék szerint rendre megszűnik a demokrácia, és a nemzetközi politikai élet pártalapon való szerveződése miatt a magyar szocialisták ezen a szinten is képesek híveket felsorakoztatni e véleményük mellé. „Ezzel ellentétben mi akkor is demokraták vagyunk, ha ellenzékben vagyunk, és akkor is demokraták voltunk, amikor mostani kritikusaink a kommunista diktatúrát védték velünk szemben" – jelentette ki.

„Ha nem éreznénk úgy, hogy ma jobb teljesítményt tudunk nyújtani, mint tegnap, az baj lenne.”

„Most a konszolidációs időszak jön"

Arra a kérdésre, tervez-e kormányátalakítást, azt válaszolta: nincs napirenden a kabinet átalakítása, de ez nem elégedettség kérdése. „Az elégedettség a mi szótárunkban nem szerepel, majd talán a memoáríráskor, nyugdíjaskorunkban. Ha nem éreznénk úgy, hogy ma jobb teljesítményt tudunk nyújtani, mint tegnap, az baj lenne" – mondta. Orbán Viktor végül 2012-vel kapcsolatban kifejtette: „most a konszolidációs időszak jön, amikor megszilárdítjuk, megerősítjük a most már alkotmányos védelem alá helyezett versenyképes gazdasági és társadalmi rendszert, hogy abban mindenki megtalálja a maga helyét és számítását".

A piaci nyomás lesz a kulcstényező
„Nagyon leszűkített perspektívából” tekintve – vagyis csak a közeljövőben esedékessé váló kormányadósság-törlesztési kötelezettségeket figyelembe véve – a magyar kormány megengedhet „valamelyes késést” a tárgyalások során, de – tekintettel a külföldi befektetők jelentős arányára a helyi kötvénypiacon, és a tőkemenekítés kockázatára, valamint a magánszektor, főleg a bankok nagyon magas külső finanszírozási igényeire – az ország egésze már az előtt is finanszírozási válsággal kerülhet szembe, hogy a kormány kifogyna a pénzből, áll a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által befektetők számára hétvégén összeállított részletes áttekintésben. Ráadásul, ha több kötvényaukció is sikertelenül zárulna, az nagyon kedvezőtlen jelzés lenne a kötvénybirtokosok számára, és valószínűleg másodpiaci eladási hullámhoz és tőkemenekítéshez vezetne A cég szerint ahhoz, hogy az új IMF/EU-program hiteles legyen, teljes mértékben fedeznie kell a program időtartama alatt, illetve utána kialakuló potenciális finanszírozási réseket, így a hitelkeret értékének hozzávetőleg 20 milliárd eurót kellene elérnie.Bár a GS eelemzői változatlanul azt várják, hogy a magyar kormány végül egyezségre jut egy IMF/EU-programról, azzal is számolnak, hogy a vitatott – főleg az MNB-vel kapcsolatos – ügyek miatt lassú lesz a haladás a tárgyalásokon, és a kormány valószínűleg csak további piaci nyomás hatására tesz majd konkrét kötelezettségvállalásokat ezekben a kérdésekben.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői Magyarországról összeállított, a hétvégén ismertetett értékelésükben közölték: továbbra is 65 százalékos esélyt adnak arra, hogy Magyarország és a valutaalap között létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti csomagról; igaz, a ház ezt most már csak az idei második negyedévre várja. A JP Morgan londoni közgazdászainak véleménye szerint is a piaci nyomás a kulcstényező abban, hogy a magyar kormány kompromisszumokat vállaljon a megállapodás érdekében.