A Capital Economics, az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfői értékelése szerint a Magyarországnak nyújtandó formális pénzügyi IMF-segítség továbbra is csak végső esetre szóló lehetőség; Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató nyilatkozatánál valószínűleg nagyobb jelentőségű a magyar pénzügyi hatóságok által múlt pénteken bejelentett intézkedések sora. A magyar piacok hétfői fellendülése is jó eséllyel inkább a befektetői kockázatvállalási hajlam általános javulásának, semmint a Valutaalap nyilatkozatának eredménye, áll a Capital Economics elemzésében, amely szerint az IMF-közlemény közvetlen kiváltó oka valószínűleg a magyar kötvénypiacon kialakult masszív eladási nyomás volt.
A ház megjegyzi ugyanakkor, hogy jóllehet a magyar makromutatók javultak az elmúlt években, Magyarország a jelek szerint "a múltbeli tékozlás árát fizeti". Az államháztartási és a folyómérleg-hiány most már egyaránt lefelé tart, ám a devizaalapú hitelezés a bruttó küladósságot a GDP-érték 90 százaléka fölé emelte, és ez, valamint a belpolitikai bizonytalanság "kikészíti a befektetőket", fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői.
Árfolyamhullámok
Hétfőn a forint a 250-es sávba erősödött vissza a múlt heti, 270 körüli szintekről, és a tízéves magyar kormánykötvény hozama - amely pénteken kilencévi csúcsra, 10,78 százalékra ugrott - hétfőn 0,40 százalékponttal csökkent. A hangulat azonban továbbra is törékeny, és bár a ház kitart 250 forintos év végi árfolyam-előrejelzése mellett, ezt a prognózist egyértelműen lefelé ható kockázatok terhelik, áll az elemzésben. A Capital Economics szerint a hitelpiaci krízis erősödése miatt az IMF egyre inkább aggasztónak fogja találni a térség más országainak pénzügyi sebezhetőségét.
A cég maga különösen aggályosnak tartja a nagy folyómérleg-hiányokkal terhelt gazdaságok - Románia, Bulgária, Törökország, Ukrajna és a baltiak - helyzetét, megjegyezve: a szuverén nem teljesítővé válási kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (CDS) felárai ezekben az országokban sokkal nagyobb mértékben emelkedtek az elmúlt napokban, mint Magyarország esetében. Minél hosszabb ideig tart a válság a nyugati piacokon, annál nagyobb a kockázata a teljes pénzügyi leolvadásnak ebben az országcsoportban, és akkor "az IMF valóban munkához láthat", áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében.
Garancia a bankoknak
Az Egyesült Államok üdvözölte az eurózóna tagországai bankmentő akcióját és kifejezte szándékát az együttműködésre a szélesebb merítésű programok elindításában egy "új pénzügyi szabályozási keret" létrehozására. Németország háború utáni történetének legnagyobb bankmentő csomagját dolgozta ki a hétfőre virradóan a berlini kormány. Egy összesen 500 milliárd eurós mentőcsomagot fogadott el a nap során. Angela Merkel kancellár rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a csomag a pénzügyi rendszer stabilizálását, a bankokkal szembeni bizalom helyreállítását és elsődlegesen az állampolgárok, nem pedig a bankok érdekeit szolgálja. Utalt arra is, hogy a vállalt kötelezettségek miatt nem teljesíthetők a költségvetés szanálására tett korábbi ígéretek. (Ez utóbbi Magyarországon is nagy kérdés.)
A hétfőn elfogadott csomag két fő részből áll. A kormány, illetve az állam 400 milliárd euró értékben garanciát vállal a bankközi hitelekre, további 70 milliárd értékben pedig közvetlen pénzügyi támogatást nyújthat az arra rászorult bankoknak, illetve biztosító társaságoknak. Szükség esetén Peer Steinbrück pénzügyminiszter szerint még további 10 milliárd euró rendelkezésre áll. Ugyancsak a pénzügyminiszter közölte, hogy mindezen túlmenően 20 milliárd euró a garanciavállalás biztosítását szolgálja, így a mentőcsomag összesen 500 milliárd eurót tesz ki. A mentőcsomag 2009 végéig hatályos. (A korábbi mentőcsomagok csak pillanatnyi megnyugvást hoztak a piacokon.)
Franciaország összesen és maximálisan 360 milliárd euróig támogatja a bankközi hitelforgalmat és erősíti meg a pénzügyi válságban meggyengült bankokat. A francia állam 320 milliárd euróig nyújt "normál piaci áron" garanciát a bankközi hitelekre és 40 milliárd eurót szán a nehéz helyzetű bankok feltőkésítésére. A francia elnök szerint jelenleg a legfontosabb a bankközi hitelek piacának újraindítása, ugyanis a bankoknak nincs likviditása tevékenységeik folytatásához, s ezért meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a pénz újra elkezdjen mozogni. A bankágazat finanszírozásához a francia állam egy külön szervezetet is létrehoz. A bankközi kölcsönök garanciája a 2009. december 31. előtt felvett állami kölcsönökre vonatkozik maximum öt évre.
Az európai országok mentőcsomagjai hosszabb távon talán megnyugvást hozhatnak a piacoknak, rövid távon azonban fennmaradhat az ideges kereskedés. A lassabb ütemű egyenletes emelkedés kedvezőbb lenne a piacoknak, de nem kizárt, hogy a következő napokban továbbra is "ugrálva" emelkednek majd az árfolyamok.
A nap folyamán az OTP részvények maximális napi árajánlati limitjét a szokásos 15 százalékról 30 százalékra emelte a BÉT, miután az elmúlt kereskedési napokon fundamentálisan nem indokolható mértékben gyengült a bankpapír, és a tőzsde vezetése úgy ítélte meg, hogy az ajánlattételi korlátok a hétfői kereskedési adatok alapján nem biztosítanak kellő mozgásteret az árfolyam alakulásának. A döntés életbelépése előtt 15 percig szünetelt az OTP részvények kereskedése. Ezt követően több mint 23 százalékkal 4.444 forintig emelkedett az árfolyamuk.
Az OTP a múlt héten közel 43 százalékos gyengülést szenvedett el, ami 2.700 forintos árcsökkenésnek felelt meg. A bank papírjainak pénteki záró árfolyama 3.600 forint volt, azonban az október 10-i kereskedés során még 3.277 forintos áron is született kontraktus a tőzsdén. A legnagyobb mértékű napi veszteséget október 9-én, csütörtökön szenvedte el a bank papírja, miután az egész napi emelkedés után, közvetlenül tőzsdezárás előtt, az előző napi záróárhoz képest 14,33 százalékkal esett az árfolyama, ami mögött a bank tudatos, külföldi spekulációs támadást feltételezett.
A Mol 1445 forinttal, 12,57 százalékkal 12.945 forintra erősödött, 6,6 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 400 forinttal, 11,11 százalékkal 4.000 forintra nőtt, forgalmuk 22,7 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 23 forinttal, 3,30 százalékkal 675 forintra csökkent, forgalma 1,9 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 95 forinttal, 0,30 százalékkal 31.550 forintra esett, a részvények forgalma 2,6 milliárd forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 248,1 millió forintos forgalom mellett 1490 forinttal, 14,97 százalékkal 11.440 forintra emelkedett. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.680,03 ponton zárt hétfőn, ez 75,32 pontos, 4,69 százalékos emelkedés a pénteki záráshoz viszonyítva.
