Lakásvásárlás: amikor azt hitted, mindent kifizettél….

2019. január 26. szombat - 12:11 / piacesprofit.hu
  •    

Ha valaki megtalálta álmai lakását, gyakorta csak az ingatlan vételárára figyel, holott számolnia kellene a járulékos költségekkel is. Célszerű költségvetést készíteni, mert a pár tízezer forintos egyszeri összegektől kezdve akár többmilliós tételek is adódhatnak.

Apróbb, ingatlanvásárlással kapcsolatos adószabály-változást hozott az új év. „Mint a legtöbb jogszabályt, ezt is érdemes többször, tagoltan elolvasnunk ahhoz, hogy értelmezzük, egyben kiderítsük, hogy vonatkozik-e ránk” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Beelőznék az áremelkedést a lakásvásárlók
Túlzás nélkül elmondható, hogy repülőrajtot vett a lakáspiac, legalábbis a keresleti oldalon. Emelkedés látható az eladó és a kiadó lakásoknál is – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

A jogszabály arról rendelkezik, hogy hogyan kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni, ha egy magánszemély ingatlan formájában adóköteles bevételre tesz szert, ám az ingatlant a későbbiekben értékesíti. Ilyen esetekben szerzési értékként azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amely nyomán az ingatlanvásárló adót fizetett.

Például, ha egy magánszemély ellenérték nélkül kapott (pl.: ajándékozással) egy 10 millió forint értékű lakóingatlant, akkor egyéb jövedelem jogcímén adófizetési kötelezettsége (vagyonszerzési illeték) keletkezik. Amennyiben a lakóingatlant 5 éven belül továbbértékesíti, személyi jövedelemadót kell fizetnie, bár az adóalapját csökkentheti bizonyos – például felújítási – költségekkel és az ingatlan „bekerülési” értékével is. „Ez egyben persze azt is jelenti – teszi hozzá Valkó Dávid –, hogy az ellenérték nélkül, például ajándékba kapott ingatlan esetén nem érdemes lefelé kerekíteni a lakóingatlan bevallott értékét, mert későbbi értékesítéskor csak ezt az alacsonyabb értéket lehet majd figyelembe venni az adóalap kiszámításánál.”

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A napi gyakorlatban a szabályváltozás nem érint túl sokakat, de akiket mégis, azok esetében súlyos százezrek múlhatnak rajta. Miként minden járulékos költségen, amelyekről nem árt előre tájékozódni és lehetőleg alapos költségvetést összeállítani. Öt olyan tétel van, amely semmi esetre sem hagyható figyelmen kívül:

1) Ügyvédi költség: ingatlan-adásvételi szerződés csak ügyvédi közreműködéssel köthető. A fővárosi ügyvédeknél általános az ingatlan forgalmi értékének 1 százaléka körüli honorárium, többnyire azért valamilyen felső plafonnal. Az ügyvédi költségeken olykor lehet egy kicsit takarékoskodni, mert azokon a településeken, ahol kevesebb az adásvétel, akadnak ügyvédek, akik olcsóbban, nagyjából 0,75 százalékon is vállalják a munkát. Az ingatlanbejegyzés díja jelenleg egységesen 6600 forint, amit ugyancsak az ügyvédnek kell odaadni. Az új építésű ingatlanok esetében általános, hogy az adásvételi szerződés ellenjegyzését és a földhivatali eljárást 0,5 százalékért vállalják a megbízott ügyvédi irodák. Ez azonban legtöbbször beépül a lakás árába, és külön nem kell fizetnünk érte

Panelreneszánsz a lakáspiacon
Az OTP adatai szerint a lakótelepek népszerűsége továbbra is szárnyal mind a költözni vágyók, mind a befektetők körében. Az országban található több száz lakótelep között jó néhány olyan is van, ahol több mint duplájára nőttek az átlagos négyzetméterárak csupán három év alatt. Az árnövekedési rangsor végén sem találni sok olyan helyszínt, ahol 40 százalék alatti a drágulás. Az áremelkedés nem áll meg, a lakótelepi lakás továbbra is kiváló befektetés lehet.

2) Illeték: aki lakást vásárol, annak ingatlanszerzési illetéket kell fizetnie, amely immár egységesen, ingatlantípustól függetlenül 4 százalék, s amit az ingatlan forgalmi értéke alapján kell számolni. Lakás vagy ház esetén a forgalmi értékből le kell vonni a vásárláshoz kapott lakásépítési kedvezmény összegét. Amennyiben résztulajdont szerez egy tulajdonos – függetlenül attól, hogy lakásról, házról vagy más ingatlanról (pl. építési telek) van szó –, mindig a tulajdoni hányad arányában kell illetéket fizetnie. Vannak esetek, amikor az illeték megfizetése alól mentesülhet a vásárló, például nem kell illetéket fizetni építési telek vásárlása esetén, ha arra négy éven belül lakóházat építenek. A házastársak közötti vagy egyenes ági rokonok közti adásvétel is illetékmentes, de számos más esetben is kivételt képez az adóhatóság. Erről érdemes ingatlanközvetítőnél tájékozódni.

3) Lakáshitel: amennyiben a lakásvásárláshoz hitelt veszünk igénybe, nem árt számolni az egyszeri tételekkel (például a közjegyzői és a folyósítási díjjal), de a legkomolyabb falat az évek során rendszeresen jelentkező tőketörlesztés és kamat. A különböző konstrukciók mellett feltüntetett teljes hiteldíjmutató (thm) figyelembe veszi az egyszeri és a rendszeres költségeket is.

4) Ingatlanközvetítői jutalék: hagyományosan a lakás eladója fizeti, és közvetítőtől függően 2,5–5 százalék plusz áfa között mozog. Azokban a városokban, ahol nagyon sokan keresnek lakást, az ingatlanközvetítők egy része áttért arra a megoldásra, hogy az eladóktól kevesebb jutalékot kérnek, helyettük a vevőknek is kell jutalékot fizetniük. Fontos alaposan tájékozódni a közvetítői feltétekről attól függően, hogy eladók vagy vevők vagyunk, és kizárólag ellenőrizhető hátterű, transzparensen működő ingatlanközvetítő irodát érdemes választani. Az OTP Ingatlanpont tavaly bevezetett online szolgáltatása révén a megbízók ügyfélfiókjukban nyomon követhetik az értékesítési folyamat minden fontos lépését.

Úgy veszik a balatoni nyaralókat, mintha nem lenne holnap
Két évtized Csipkerózsika-álom után, a pénzügyi válság lecsengését követően mára a Balaton minden szegletében magához tért az ingatlanpiac. A turizmus is élénkül, és egyre színvonalasabb vendéglátóhelyek, szállodák várják a kikapcsolódni vágyókat. Az új ingatlanfejlesztések igyekeznek kitolni az egyébként rövid nyári szezont – fedett medencékkel, wellnessközpontokkal egész évben jól kihasználhatóak az ingatlanok.

+ „apróságok”: Egy lakásvásárlás során számtalan olyan kisebb-nagyobb költségelem adódhat, amellyel jobb idejekorán számolni. Vannak például – jellemzően kisebb, új építésű társasházak –, ahol a közműbekötés díját nem tartalmazza a vételár, ám ez százezres nagyságrendű kiadást is jelenthet. Adódhatnak olyan kivitelezési, minőségi problémák is, amelyek igazolásához szakvélemény beszerzésére van szükség, de például egy hőkamerás vizsgálat akár több tízezer forintba is kerülhet. Új lakás vásárlása esetén jellemzően kötelező garázst vásárolni – ez legalább további minimum 2 millió forint (kerti beállónál 1 millió forint) kiadását jelenti. Tárolót nem kötelező, de célszerű vásárolni – ezek négyzetméterára új építésű lakás esetén 3-400 ezer forint körül mozog.

„A várható járulékos költségek miatt a legcélszerűbb, ha a vevő felkeres egy olyan ingatlanközvetítőt, aki tisztában van az adott ingatlan megvásárlásával járó egyéb terhekkel, és erről időben tájékoztatja az ügyfeleket. Így elkerülhetőek a kellemetlen meglepetések, és kevesebb kudarc várható” – húzza alá Valkó Dávid, hozzátéve, hogy még ezen költségek felett is célszerű egy kis tartalékot képezni, mivel elképzelhető, hogy bútorokat kell venni, esetleg kisebb felújításokat kell eszközölni beköltözés előtt.