Viharkárnak általában az 54 km/h-nál nagyobb sebességű szél által okozott károkat tekintjük. Ide tartozik az is, ha a vihar által megbontott tetőfedésen keresztül, a viharral együtt járó csapadék miatt beázások is keletkeznek, illetve ha a vihar által ledöntött vagy elsodort tárgyak károkat okoznak.

Felhőszakadásnak azt tekintjük, amikor a rövid időn belül leeső nagymennyiségű és a talajszinten áramló csapadékvíz elönti az épületeket. Ilyenkor a biztosítók - kevés kivételtől letekintve - megtérítik az épületekben és az ingóságokban keletkező károkat, de a tulajdonosoknak is van tennivalója.

Mindkét esetben a legfontosabb az azonnali kármentés és a további károsodások megelőzése (pl. ideiglenes fóliás tetőfedés, vizek kiszivattyúzása, beömlő víz útjának elzárása), illetve a károk 48 órán belüli bejelentése a biztosítótársaságoknak, akik általában 5 napon belül szemlézik meg a károkat. TILOS azonban a károsodott vagyontárgyakat (pl. az összetört tetőcserepeket, elázott dolgokat) kidobni. Tömeges kárbejelentések esetén az is előfordul, hogy a keletkezett kisebb összegű károkat a biztosító szakemberei meg sem szemlézik, csak telefonon egyeztetnek a károsultakkal a kártérítések (maximum néhány tízezer forintos) összegeiről és azonnal utalják is azokat.

Összességében elmondható, hogy a biztosítók ezekben a „hagyományos” biztosítási káreseményekben jól teljesítenek, és a biztosítással rendelkező lakóingatlanok esetében - az esetek nagy számában - az ügyfelek megelégedésére gyorsan és korrekt módon rendezik a keletkezett károkat.

Biztosítás.hu szerint azonban arról nem szabad megfeledkezni, hogy ezen biztosított lakások mellett, még több mint 1,2 millió lakóingatlan van még ma is biztosítás nélkül Magyarországon. Ezen ingatlanok tulajdonosai - a tegnapihoz hasonló rendkívüli időjárási eseményeket követően – továbbra sem a biztosítóktól, hanem az államtól várják bekövetkező káraik megtérítését.