Egyre több település marad bolt nélkül

2018. május 22. kedd - 10:15 / piacesprofit.hu
  •    

Négyezerrel csökkent 2017-ben a boltok száma Magyarországon, írja a Blokkk.com. Minden áruterületen - élelmiszerben, iparcikkekben egyaránt - évről-évre kevesebb a bolt. És kevesebb településen lehet helyben vásárolni, mert 2017-ben 18 faluban bezárt az utolsó bolt.

2017-ben tovább csökkent a kiskereskedelmi boltok száma, az egy évvel korábbiakhoz képest az élelmiszerboltok körében ezerrel, az iparcikkeseknél háromezer darabbal. A két döntő ok egyrészt a munkaerőhiány és a minimálbér okozta költségnövekedés, másrészt a kisboltok versenyhátránya (termelékenységi mutatói, például az egy alkalmazottra jutó forgalom, sokkal gyengébbek a nagyáruházaknál).

Az elmúlt öt esztendőt nézve már 21 ezer felett jár a boltszám csökkenés mutatója, a 2012-es évhez képest a korábbi 154 ezerrel szemben ma már csak 133 ezer boltba mehetünk vásárolni. Csökkent persze a boltos kiskereskedelmi vállalkozások száma is, 90 ezerre, miközben a korábbi években százezer fölött mozgott ez a mutató.

Az iparcikkes boltok közül többen buknak

Megdőlt egy tévhit: szeretnek mosolyogni a magyar eladók
Világszínvonalon teljesítenek a magyar eladók és a kormányhivatalokban dolgozók a köszönés tekintetében. A Föld ötven országára kiterjedő felmérésben Magyarország a köszönés kategóriájában második helyen végzett, emellett a magyar ügyfelek 86 százalékára rámosolyognak. Egyedül a kapcsolt értékesítés területén kellene fejlődniük a magyar eladóknak, viszont még ezzel a teljesítménnyel is nagy kereskedelmi hagyományokkal rendelkező országokat előzünk meg.

A boltos világban a legtöbb szó az élelmiszerboltokról esik. Így könnyű lenne úgy vélekedni, hogy ott nagyobbak a bajok is és ott megy tönkre több bolt. De hát a számok nem ezt mutatják. 2012-ben a 154 ezer bolt 29%-a, 45 ezer volt élelmiszeres, számuk pedig 2017 végére 12%-kal csökkent. Az iparcikkes boltok száma eleve több volt, de az arányokat nézve valamivel nagyobb hányaduk húzta le végleg a redőnyt, 15%-kal esett a számuk. Így az élelmiszerboltok száma fél évtized alatt ötezerrel, az iparcikkeseké 16 ezerrel lett kisebb. A végeredmény pedig annyi, hogy manapság 40 ezer élelmiszerboltba, mellette pedig 92 és félezer iparcikkes boltba mehetünk vásárolni.

A boltok alapterülete is kisebb, mint korában. 2012-ben még 18,5 millió négyzetméteren lehetett válogatni és sorban állni, 2017-re már zsugorodott az alapterület, 17,4 millió négyzetméter volt. Úgy persze, hogy kisboltok bezártak, nagyboltok pedig azért épültek közben.

Egyre több a bolt nélküli falu

2017-ben a boltos települések száma 2.927 volt. Ez 18 településsel kevesebb, mint egy évvel korábban. Öt esztendő távlatában pedig már 71 olyan település van, ahol ebben az időszakban bezárt az utolsó bolt is.

Jelenleg összesen 228 olyan település létezik, ahol nincs helyben bolt. Öt évvel ezelőtt ezek száma még csak 156 volt. A bolt nélküli települések aránya így 5%-ról 7%-ra emelkedett (az összes településhez mérve). Ez összefügg azzal, hogy a falvakban komoly társadalmi változások mentek végbe. Az egyik következmény, hogy a helyben lakók már nem tudnak egy boltot eltartani vásárlásaikkal. A boltos faluképhez hozzátartozik, hogy a legkisebb lélekszámú települések vásárlóereje eleve kevés egy bolt megélhetéséhez.

A vásárlási szokások is befolyásolták ezt a folyamatot, hiszen például akik a lakóhelyük határain túl dolgoznak és ingáznak naponta, azok bizonyára útközben is bevásárolhatnak – máshol, ha ott vélekedésük szerint szebb, vagy éppen nagyobb a bolt. És akadtak olyanok is, akik a falusi kisboltjuk helyett bevásárláskor eleve máshol másikat kerestek: Egyébként az ötezer főnél kisebbek falvakban összesen 25 ezer bolt van, ahol van, ezen belül pedig a kétezer főnél kisebbekben 12 ezer. A legkisebb, kétezer főnél kisebb falvakban az átlagos boltszám 5, tehát ma még van terük a boltoknak, még ha csökkent is az elmúlt években.

Boltkilátások

A nagy üzletláncok értékesítőhelyeinek száma, akiknek 20-nál több boltjuk van, hullámzott némileg az elmúlt években, de nagyságrendjét tekintve nem változott 2017-ben az előző évhez képest, ebben a körben a boltszám 10-11 ezer között mozog. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a jelzett boltszám csökkenések a kisebb vállalkozásokat sújtották.

A boltok számának csökkenése előreláthatóan folytatódik a következő években is, feltehetően hullámzó ütemben. Szerepet játszhatnak ebben a nagyláncok nagyobb vonzereje mellett életmódbeli változások is, a fiatalabb generációk eltérő vásárlási szokásai és a webkereskedelem várható további térnyerése is.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar boltos hálózat elaprózottabb a fejlett térségekhez képest, ahol egy-egy boltra több vásárló jut, így nagyobb a bevételük. Ez viszont azt is jelenti, hogy a hazai bolt versenyképessége, jövedelemtermelő képessége gyengébb, így a kisboltok nehezebben bírják a versenyt, különösen akkor, amikor a bevételeknél sokkal nagyobb ütemben nőnek a bérköltségek, fejlesztésre pedig, ami elengedhetetlen a talpon maradáshoz, nem marad már pénz.