Borúlátó a magyar – csak azt vesszük meg, amit kell

2015. január 10. szombat - 12:11 / piacesprofit.hu
  •    

A fogyasztói várakozások stagnálnak, míg a vásárlási hajlandóság enyhén emelkedett. A családok saját helyzetüket pozitívan, de az ország kilátásait meglehetősen negatívan látják, a vásárlásaikban a magyarok csak a sokáig halasztott beszerzéseket hozzák be.

Semmi jóra nem számítunk – Kép: SXC

A GFK Hungária által mért Komplex Fogyasztói Bizalom Index több mint 1 ponttal emelkedett, az értéke 2014 decemberében 164 pont. Amíg a családok reáljövedelem-értékének megítélése javult, addig az ország gazdasági helyzetét illetően negatívak a várakozások 12 hónapra vonatkozóan. A hosszú, 5 évre vonatkozó várakozások tekintetében nincs jelentős változás az előző negyedévhez képest.

A Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 3 pontos növekedést követően 2014 decemberében 141,9 ponton áll. A mutató javulásának hátterében az áll, hogy a családok saját anyagi helyzetüket tekintve kicsit bizakodóbbak, a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv ugyanakkor az előző negyedévhez hasonló képet mutat.

„Érdekesen különválik a hosszú távú perspektívák és a családok jelenlegi helyzetének megítélése a fogyasztók szemében. Az emberek sajátosan értékelik a körülöttük lévő környezetet, és míg jelenlegi helyzetükkel szemben belenyugvóan elfogadóak, jövőbeli kilátásaikat negatívan élik meg, vásárlásaik fő mozgatórugója pedig főként az eddig elhalasztott vásárlások szükségessége, ami kedvezőtlen hír a fogyasztás jövőjére vonatkozóan” – mondta el Kozák Ákos, a GfK igazgatója az adatokra reflektálva.

Jobban félünk a munkanélküliségtől

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2014 szeptemberéhez képest némiképp változtak: 33-ról 38 százalékra nőtt a munkanélküliség növekedésére számítók aránya, míg a munkanélküliségi mutatók a lakosság harmada szerint nem fognak változni.

Az inflációs várakozások kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint az előző negyedévben, továbbra is növekszik az árak emelkedésére számítók aránya, ezt decemberben már a lakosság 72 százaléka gondolta így. A válaszadók átlagosan 7%-os növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

Munkanélküliség: jó-jó, de nem az igazi
Jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta tavaly szeptember–novemberben az előző évhez képest, ugyanakkor az augusztus–októberben mért adatokhoz képest nőtt, ráadásul a közmunkaprogram továbbra is erőteljesen befolyásolja az adatokat.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban 2014 decemberében minden második megkérdezett az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít.

Lakást vennénk, de nem adnánk el

A hitelfelvételi kedv az előző negyedévhez képest nem változott jelentősen: továbbra is majdnem minden harmadik ember gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (30%), míg 64 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt (versus előző időszaki 60%). A háttérben az áll, hogy a lakosság 28 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további 37 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A vélemények a megtakarításokról nem változtak az előző negyedévhez képest: továbbra is 36 százalék a bizonytalanok aránya, és a lakosság 42 százaléka szerint érdemes korábban tervezett vásárlásra felhasználni a megtakarításait, míg 15 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Kismértékben nőtt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, a megkérdezettek 54 százaléka gondolja, hogy ez egy megfelelő időpont a vásárlásra.  A lakásuk eladását mindössze 13 százalék tartja érdemesnek.