Bár sok minden változik, nincs könnyű hátraarc

2017. március 06. hétfő - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Az amerikai elnökválasztás mellett a Brexit – hogy csak a két leglátványosabb megnyilvánulást említsük – arra mutat, hogy az emberek a közös felelősség helyett mostanában a bezárkózást és a protekcionizmust részesítik előnyben. A változásokkal a globális felelősségvállalás is lekerülhet a divatos témák listájáról. Mégse valószínű a teljes hátraarc a vállalatok részéről.

Az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásának eredménye azért is tűnhet meglepőnek, mert a nagy lobbierővel bíró vállalatok vezetői, legalábbis látszólag, nem támogatták Donald Trumpot, ahogy nem támogatták a Brexitet sem. Az amerikai milliárdosok többsége ellenezte a republikánus jelölt politikáját. Mark Cuban Forbes-listás milliárdos, a Dallas Maverick kosárlabdacsapat tulajdonosa például májusban azt jósolta, hogy a tőzsde húsz százalékot eshetne, ha megválasztják. Hát, ennek nagyjából az ellenkezője történt. Az amerikai milliárdosok a Bloomberg Billionaires Indexe szerint hetvenhétmilliárd dollárt kerestek a választást követő pénzügyi ralin, a piac ugyanis azt várja, hogy az új elnök könnyít az amerikai ipari vállalatok helyzetén.

Globalizáció vs. protekcionizmus

Trump győzelme egy vállalkozói modell győzelme. Az adminisztrációba nagyvállalkozók kerülnek be, a kormányzat feltehetően a vállalkozásokat erősíti majd. „Eljött az az idő, amelyről a piac hívei álmodoztak” – mondta Soros György Trump elnöki beiktatásakor a New York-i Bloomberg tévének. Szerinte – és mások szerint is – a republikánus elnök és a republikánus többségű törvényhozás lebontja majd a gazdasági szabályozásokat, és nekilát az adócsökkentésnek. Az új hívószavak a helyi termelés, a helyi vállalkozók, a helyi társadalom erősítése.

A Brundtland Bizottság fenntartható fejlődési agendájának harmincadik évfordulóján több fronton harcolnunk kell az ideák háborújában

Vagyis, bár 2015-ben a pápa környezetvédelmi enciklikájával, az ENSZ fenntarthatósági céljainak megfogalmazásával és a párizsi klímacsúcson aláírt egyezménnyel már a fanfárok hangját hallotta a világ, 2016 inkább azon évek sorába tartozik (ahogy 1929, 1989 vagy épp 2008 is), amikor egy rendszer varratai látványosan felszakadoznak – írja a fenntarthatósági guru John Elkington a Greenbiz.com-on közölt cikkében. „A Brundtland Bizottság fenntartható fejlődési agendájának harmincadik évfordulóján több fronton harcolnunk kell az ideák háborújában” – fogalmaz.

– A vállalatok érthető módon inkább örülnek a protekcionista vezetésnek, hiszen az számukra könnyebb versenyt jelent. Sőt, ha eléggé felhorgadnak a nemzeti érzelmek, a fogyasztók is jobban érzik magukat tőle, noha a verseny csökkenésével valójában rosszabbul járnak. A protekcionista gazdaságpolitikára még az olyan nagy, hagyományosan versenyszellemű és kapitalista országok is nyitottak, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, és a vállalatok sehol a világon nem fognak az utcára vonulni, hogy nagyobb versenyt akarnak – mondja dr. Novák Tamás, a Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi kapcsolatok igazgatója.

Ugyan régen volt ilyen mértékű ideológiai váltás az Egyesült Államokban, a kontinentális, szociális piacgazdaságokhoz képest kőkemény kapitalista – ezáltal sokkal rugalmasabb – amerikai vállalatok a szakértő szerint könnyen megtalálják majd a lehetőségeket az új helyzetben. Bár egyelőre nem igazán tudni, hogy mihez kell valójában alkalmazkodniuk. A most bedobott mondatok feltehetőleg inkább csak a határok kitapogatására szolgálnak a szakértő szerint, de a körvonalazódó gazdaságpolitika gyors gazdasági növekedést vetít előre Amerikában, legalábbis két-három éves időtávon biztosan. Ez természetesen jó a vállalatoknak és a munkavállalóknak is, így ideológiai szempontból is nyitottak lehetnek a változásra. Annál is inkább, mert amellett, hogy a világ egy jelentős része eddig is egészen más irányba ment, már a fejlett világon belül is elindultak korábban törésvonalak.

zöld fogaskerekek megakadnak

Kép:Fotolia

– Nemcsak Lengyelországban vagy Magyarországon, de a németeknél és a franciáknál is erősödtek a protekcionista megnyilvánulások 2008 után, a világ más régiói mellett. Most viszont a liberalizmus és verseny élharcosánál következik be ilyen fordulat, aminek nyilván lesz globális hatása – véli Novák.

A felelős vállalatok által felnevelt, tudatosodott fogyasztó nem fogja megbocsátani a teljes hátraarcot

Van, ami irányban tart

– Fontos különbséget tenni a csak hazai piacra termelő és a diverzifikált nagyvállalati konglomerátumok között – hangsúlyozza dr. Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa, aki szerint történtek már olyan változások, amiket nem lehet semmissé tenni. – Egy vállalat nem tud a munkavállalói, fogyasztói jogok, a fogyasztók informálása vagy a környezetvédelem területén jelentősen visszalépni, mert a saját maga által felnevelt, tudatosodott fogyasztó nem fogja megbocsátani a teljes hátraarcot. A politikai választások nem állnak egyenes összefüggésben a vállalati értékrendre való szavazással. A mostani kilengések nem jelentik azt, hogy az emberek újra elfogadnák, hogy nem tájékoztatják őket arról, hogy amit megvásárolnak, veszélyes-e az egészségre, vagy hogy ha eddig nem zaklathatták a munkahelyén, ezután megtehessék – mondja.

A szabályozásnak pedig továbbra is van jelentősége. Bármi történik ugyanis az amerikai nagyvállalatokkal otthon, amennyiben piacon szeretnének maradni Európában, meg kell felelniük az unió – a tengerentúlinál mindig szigorúbb – szabályozásának, többek között fenntarthatósági szempontból is. Az pedig, hogy piaconként eltérő rendszereket és folyamatokat hozzanak létre a cégek, a kutató szerint a nagyvállalati komplexitásban nem reális, hiszen többféle arcot fenntartani hatalmas mennyiségű elpazarolt erőforrást jelentene. Ezért választják többségükben jelenleg is a szigorúbb, de mindenhol elfogadott uniós beszámoló benyújtását ahelyett, hogy minden nemzetállami piacon külön szabályozásoknak felelnének meg. A racionális vállalati működés Radácsi szerint egy egészséges átlag megtalálásához vezet majd.

A visszalépés a kommunikációban sem egyszerű egy nemzetközi piacon jelen lévő vállalat számára. A közösségi média korában ugyanis hiába csak Amerikában közvetít protekcionista üzeneteket, arról a világ másik felén is tudni fognak a fogyasztók, akik feltehetően elpártolnak, ha nem érzik elég fontosnak magukat.

zöld fű dollárjel

Kép:PublicDomainPictures

– Vagyis a multik esetében nincs akkora jelentősége a cég bejegyzési helyén történő változásoknak, még akkor sem, ha Amerika különleges helyet foglal el a világban piaci helyzetét és ideológiai vonzását tekintve egyaránt – hangsúlyozza Radácsi László. – Bár a kényszerek a nemzeti piacokon működő kis- és közepes vállalatok estében nem hatnak, azokat a multik húzzák magukkal. A beszállítói pozíciókra törekvő kisebb vállalatok jellemzően mindig is annyit tettek, amennyit az általuk kiszemelt nagyvállalat elvárt. Ez nem azt jelenti, hogy ne léteznének önkéntesen, a tulajdonos, alapító értékrendje alapján fenntarthatóan működő kisebb cégek – hangsúlyozza a szakértő –, de makroszinten a nagyok hatása érvényesül. Minden nagy újítási hullám a nagyvállalatoktól indult, a minőségirányítás bevezetésétől a HR-rendszerek fejlesztésén át az IT-fejlesztésekig. A nagyok elvárásai miatt a beszállítóik rákényszerültek, hogy megfeleljenek azok informatikai, környezetvédelmi vagy éppen emberi jogi elvárásainak. A negyedik ipari forradalom összekapcsoltságában pedig az értéklánc szereplői még inkább rákényszerülnek, hogy részei legyenek a nagyvállalatok által alakított egységes ökoszisztémának. A fenntarthatóság szempontjából is.

A vállalatok azt az utat fogják választani, ami számukra a leglogikusabb, az pedig nem biztos, hogy a változás

Alkalmazkodnak, de mihez?

A termelési költségek növekedése miatt az amerikai cégek kénytelenek lesznek továbbnövelni az európai vállalatokhoz képest már most nagyobb versenyképességüket, ha nemzetközi piacon akarnak maradni. A vállalatok azt az utat fogják választani, ami számukra a leglogikusabb lesz, az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az a gyökeres változás – hangsúlyozzák a szakértők.

– A politikai változások – így Trump megválasztása – mögött társadalmi problémák húzódnak, tehát inkább azzal kell foglalkozni, hogyan jutottunk el idáig – mondja Novák Tamás. – Nem az a gond, hogy a következő négy évben mire jár adókedvezmény, hanem hogy munkát kell adni az egyes helyeken akár harminc-negyven százalékban munkanélküli fiataloknak, vagy kezdeni valamit azzal, hogy a robotizáció kinyírja a munkaerőpiacot. A változások, amelyekhez a cégeknek is alkalmazkodniuk kell, nem az elmúlt év választói döntéseinek köszönhetők, hanem annak, hogy megoldást kell találni a problémákra, amelyek előidézték ezeket.

– Azok a fenntarthatóság irányába tett törekvések fognak hosszú távon fennmaradni – és így volt ez eddig is –, amelyek a tulajdonosi, fogyasztói, munkavállalói értékmaximalizálás irányába hatnak. Minden más elsorvad, megszűnik, ahogy a karácsonyfaizzókat lekapcsolják, ha vége az ünnepnek – mondja Radácsi László. – Akármit mond Trump, egy üdítőipari vállalatnak biztos, hogy a következő években azzal kell foglalkoznia, hogyan tudja a vízfelhasználását optimalizálni, nem a fogyasztók elvárása vagy az adókedvezmények, hanem az erőforrások szűkülése miatt. A kimerülő fosszilis energiákra épülő iparágak sem a szabályozás miatt gondolkodnak azon, hogy miből élnek meg húsz év múlva, hanem mert az üzleti modelljüket alapvetően fenyegetik a világban zajló változások. A fenntarthatóságban nagymenő vállalatok a teljes stratégiájukat állították át erre a gondolkodásra, ami most folyamatos innovációt biztosít nekik. Fejlődésük alapja az állandó kutatás, hogy hogyan tudják fenntartani sikerüket a fogyasztói preferenciák változásai, a társadalmi átalakulások között, amikor egyes erőforrások szűkössé vagy nagyon drágává válnak. A vállalatokban nincs világjobbítási szándék, de rombolási motiváció sem. A cégek– különösen a nagyvállalatok, amelyek döntései sok ember gondolkodásából állnak össze – azt az utat választják, ami számukra a leglogikusabb, ez pedig nem változik. Az, hogy utána megdicsértetik-e magukat a tettükért, tulajdonképpen lényegtelen.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek