Bioműanyag

Ma szinte minden terméket fóliában, zacskóban, flakonban árusítanak, de műanyag kell a habarcsokhoz, a pelenkákhoz és a gyógyászati segédeszközökhöz is. A világban kitermelt nyersolajmennyiség 4-8 százalékát fordítják polimerek gyártására. Csakhogy ezek több évszázad alatt képesek lebomlani a természetben.

Mitől zöld, és mennyire?

A bioplasztik szó félrevezető, mert olyan műanyagokra is értendő, amelyek biomasszából készültek, ám nem lebomlók.

A komposztálható bioműanyag igazán „zöld", mert forrása megújuló biomassza - mikrobák hozzák létre erjesztéssel -, nem tartalmaz mérgező anyagokat, és végül mikrobák bontják le (aerob lebomlás), hogy humuszként tápanyaga legyen a növényvilágnak.

Mi mennyi?

■ A szintetikus műanyag gyártása kilónként 1,2 euróba kerül, a lebomló viszont 2–5 euróba – véli a Recycling Portal.

■ Egy hagyományos bevásárlószatyor 2 dollárcentbe kerül, míg egy lebomló 15-be a Kaliforniai Élelmiszerboltok Szövetsége szerint.

■ Egy lebomló műanyag töltőtoll 0,11 euróból elkészíthető.

A biológiailag lebomló plasztik különféle típusainak 60-90 százaléka bomlik le a természetben. Lebomlásához a nap és a levegő jelenléte is szükséges, és szennyező anyagokat (kobalt, mangán, vas) is tartalmaz, amivel szennyezi a talajvizet. Ha túl mélyre kerül a szeméttelepen - ahol nincs oxigén -, a baktériumok ott nem képesek lebontani. A hulladéklerakóknak átlagosan 25-30 százalékos a nedvességtartalma, a műanyag bomlási folyamatának megindulásához viszont 65 százalékos arány kellene - állítja az amerikai Környezeti és Műanyagipari Bizottság (EPIC). Ennek híján anaerob lebomlás következik be, amiből metán keletkezik, aminek sokkal erősebb üvegházhatása van, mint a szén-dioxidnak.

A lebomló műanyagot - amely kémiai reakciókon keresztül vízre, szén-dioxidra, biomasszára és méreganyagokra bomlik le - megújuló források helyett kőolajszármazékokból állítják elő. Idetartoznak az alifás vízben való bomlásra képes poliészterek és az aromatikus poliészterek, amelyek ellenállnak a mikrobáknak. Előfordulhat, hogy egyes mikroorganizmusok olyan enzimeket fejlesztenek majd ki magukban, amelyek képesek lebontani mind többféle polimert. A nejlon esetében ez két mikrobafajtánál (flavobacteria, pseudomonas) már megtörtént!

Költséges és energiaigényes

Szakértők szerint a technológiai fejlettség jelenlegi szintjén a szintetikus műanyag 20-30 százaléka kiváltható lenne. A lebomló vagy komposztálható plasztikok előállítási költsége viszont háromszor-hatszor nagyobb, mint a fosszilis alapanyagúaké, derül ki a BASF vegyipari konszern adataiból. Környezetvédők azonban úgy vélik, hogy a szintetikus műanyag árába nincsenek beépítve a környezeti externáliák, valamint az újrahasznosítás és a szeméttárolás költségei, tehát olcsósága nem lehet mérvadó a komposztálható műanyag ellen.

Még nem tömegtermék

Bioplasztik bő húsz éve létezik, de csak az ezredfordulón kezdődtek a multicégeknél technológiai áttöréseket kereső K+F-programok. A komposztálható bioplasztik gyártásának volumene kétévente megduplázódik, de még mindig csak alig egy százalékát teszi ki a globális műanyagiparnak – állítja a Research and Markets kutatócég. A BBC Research 2007-es adata szerint a globális műanyagipar 1,63 milliárd tonnás termelésével szemben világszerte csak 243 millió tonnát gyártottak lebomló műanyagokból. Ennek 60 százalékát a csomagolóipar használja el a Frost & Sullivan. A kutatócég szerint ez a mennyiség évente 22 százalékkal nő.

Szakértők a polilaktidokról (PLA) tartják elképzelhetőnek, hogy a közeljövőben árban konkurálni tudjon a szintetikus műanyaggal. (A polilaktidok a politejsav származékai, megújuló nyersanyagforrásokból előállítható, hőre lágyuló, biológiailag lebontható műanyagok.) E reménynek, bár a hagyományos plasztikot termelő gépek használhatók PLA előállítására is, sok köze van a gyártás energiaigényéhez. A lebomló bioplasztik gyártása energiaintenzív folyamat, de a piacvezető NatureWorks újabban nem kevesebbet állít, mint hogy a PLA gyártását 27,2 megajoule/kilogrammos energiaszintre tornázta le, s hamarosan tovább csökkenti 16,6 megajoule/kilogrammra!

Mások inkább azt tartják kulcsfontosságúnak, hogy a biopolimer csakis a növények élelmezési szempontból haszontalan részeiből készüljön, ne vonjanak el miatta értékes alapanyagokat az élelmiszerpiacról. Ha a világ összes eldobható műanyag eszközét növényekből állítanánk elő, azzal állítólag félmilliárd embertől vennénk el az élelmét.

Egyre többen

Világszerte hárommillió biomassza-alapú termék-előállítót tartanak nyilván.
A Fuji Xerox 2007-ben 30 százalékra növelte a bioműanyag arányát nyomtatógépeiben. A 100 százalékos bioplasztik az elektromos készülékekben egyelőre kivitelezhetetlennek tűnik, mert bizonyos fokú hőellenálló és ütésálló képességgel kellene rendelkeznie.
A Ford már 85 százalékban komposztálható alapanyagokból állítja össze az Explorert: az utastér belső felületeit „biohab" fedi, amely a vállalat saját fejlesztése. Az ülések és a háttámlák 40 százalékban szójaalapú poliuretánhabot tartalmaznak.
A Coca-Cola egyes palackjai 30 százalékban lebomlóak.
A PepsiCo. egyes italait nemrég növényi alapú palackokban kezdte árusítani.
A Procter & Gamble idén nyártól forgalmazza cukornád alapanyagú flakonban a Pantene sampont.

Ne szelektíven!

A lebomló műanyagokat nem szabad szelektív hulladékgyűjtőkbe helyezni, mivel a PLA-műanyag a hagyományos műanyaggal (PET) keverve újrahasznosíthatatlan elegyet ad.

Véleményvezér