Befektetőkre váró műemlékek – Sikertelen privatizáció, sikeresebb hasznosítás

2009. szeptember 09. szerda - 00:00 /
  •    

A várak, kastélyok, kúriák, vadászházak és történelmi kertjeink megmentésére az elmúlt tizenöt évben több állami program és civil kezdeményezés is indult, a pénzszűke azonban minden esetben gátat szabott a megvalósításnak. A próbálkozások annyiban mégis eredményesnek mondhatók, hogy egyrészt tisztázták a tulajdonviszonyokat, másrészt sikerült ráébreszteni a tulajdonos magyar államot arra, hogy a műemlékek megmentéséért – a viszonylag szerény hazai vállalkozói érdeklődés folytán –mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, sőt a nemzetközi befektetői piacra is ki kell lépnie.

Mindössze megközelítően tízezer műemléket tartanak nyilván Magyarországon, s ez a nyilvántartás nemcsak a kastélyokat, kúriákat, várakat, hanem a templomokat és a XVIII–XIX. századi köztéri szobrokat, sőt a műemlékromokat is magában foglalja. Ez a tízezres szám más európai országokhoz képest igen csekély, a műemlékek fenntartására mégsem jut elegendő pénz. A műemlék ingatlanoknak csak elenyésző hányada került magánkézbe, többségükkel a helyi, illetve a megyei önkormányzatok rendelkeznek, a maradékból néhány a Műemlékek Állami Gondokságához (MÁG) tartozik, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezelésében pedig mintegy 80 található.

Kincstári tervek

A kilencvenes évek eleje óta folyó hazai kastélyprivatizációs törekvések nem mondhatók sikeresnek, bár hatásukra és a négy éve megszületett műemlékvédelmi törvény eredményeként végre elhárult az akadálya annak, hogy az intézmények, alapítványok mellett a vállalkozások is beszálljanak a felújítási és hasznosítási programokba. Ám a lehetőség önmagában nem elég, hiszen csak a kisebb műemlék ingatlanok keltették fel a vállalkozói érdeklődést; ezek eredeti állapotban helyreállítva étteremként, panzióként vagy egyéb turisztikai központként működnek. A nagyobbak felújításához szükséges hazai tőke, illetve befektetői szándék hiányzik.
A KVI több mint három éve meghirdetett úgynevezett kastélyhasznosítási programja keretében évente nyilvános vagyonkezelési pályázatot írnak ki védett kastélyokra, kúriákra. Elsősorban olyan befektetőket keresnek, akik maximum 99 évre szóló bérletért cserébe vállalják az érintett épületek – meghatározott idő alatti – teljes, az eredeti állapot szerinti felújítását és az ingatlanban a műemlékes szakma által engedélyezett funkció üzemeltetését.
Ily módon már sikerült néhány értékes épület sorsát hosszabb távra megoldani. A lovasberényi Cziráki-kastélyt az e célra létrehozott hazai alapítvány a felújítással egyidejűleg néhány év alatt kulturális, szórakoztató, vendéglátó- és természetgyógyászati szolgáltatásokat nyújtó szállóhellyé alakítja át, tervezett programjai között gálakoncertek, komolyzenei és opera-előadások szerepelnek. A jánosházi Erdődy-Choron-kastélyt egy amerikai építész-restaurátor újítja fel a 99 évi használat fejében. Az immár húsz éve helyreállított sitkei műemlék épületet egy hazai vállalkozó sikerrel kapcsolta be a hazai turisztikai és idegenforgalmi láncba, egy ingatlanfejlesztő társaság pedig a Fenyőharasztiban lévő Podmaniczky-kastélyban alakított ki a pihenés mellett üzleti tárgyalások, konferenciák, tréningek és családi rendezvények megtartására egyaránt alkalmas szállót.
A kincstári szervezet rövidesen kilenc újabb kúriára és kastélyra ír ki vagyonkezelési, hatra pedig értékesítési pályázatot.

Ötcsillagos megoldás

A KVI azonban nem csak pályáztat, maga is pályázik, idén mintegy 70 millió forintra, hét ingatlan – közte a csókakői és az egri vár, valamint a tatai, a szabadkígyósi és a bajnai kastély – állagfenntartási munkálataira, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által évente meghirdetett Nemzeti Örökség Program keretén belül. A kincstári szervezet a programhoz kapcsolt állami forrásokból két évvel ezelőtt 360 millió, tavaly pedig 50 millió forintot nyert el.
Az állagmegóvásra folyósított forrásokra szükség is van, hiszen a nagyobb értékű és jelentős tőkeinvesztíciót igénylő – mint például a bajnai Sándor-Metternich-, a dégi Festetics-, az edelényi L’Huiller-Coburg- – kastélyok esetében a többszöri pályáztatás sikertelensége megerősítette, hogy az egyik járható út az, ha nemzetközi pályázat kiírásával külföldi befektetőt keresnek. Erre első ízben előreláthatólag idén szeptemberben kerül sor, amikor is egy nyolc kastélyból álló „csomagot” hirdet meg a MÁG. A másik út pedig az, ha állami tőkével felújítva kapcsolják be őket a nemzetközi kastélyturizmusba.
Ez utóbbihoz nyújthat hathatós segítséget az Európai Épített Örökségért (FIPE) nevű francia szervezet, amely – a tervek szerint – Szlovákia, Magyar-, Cseh- és Lengyelország jelentősebb kastélyépületeinek felújítására, ötcsillagos szállodává átalakítására, valamint működtetésére vállalkozik az érintett országok kormányainak támogatásával. Az elképzelés szerint a kastélyláncot egy nemzetközi szervezet üzemelteti majd, amelyben a 60 százalékos francia részesedés mellett a cseh, lengyel, szlovák és magyar részvétel 10-10 százalékot tesz ki. A mintegy 40 kastélyszállót magában foglaló üzleti terv az állami és uniós források mellett – amelyek várhatóan a rendbehozatal költségeinek 55-60 százalékát fedezik majd – számol a francia befektetőcsoport, a Société de Gestion e célú tőkéjével is.
Az európai minőségi turizmus megteremtését célzó program része lehet egyebek között – ha az őszi nemzetközi megmérettetésben sem talál az érdeklődő japán, amerikai befektetők körében hosszú távon kezelőre – a Pollack Mihály tervezte dégi kastély, amelyben koncert- és kiállítótermek, valamint nívós szállodarész alakítható ki, a kastély szomszédságában pedig golfpálya kiépítésére is van megfelelő terület. A fehércsurgói Károlyi-kastély tavaly óta folyó felújítási munkálataiból az állam és a Károlyi család is kiveszi a részét.
„Eladósorba”, illetve a befektetői tőkére váró kastélyingatlanok sorába tartozik még egyebek mellett a fővárosi XVII. kerületi Podmaniczky–Vigyázó utcai, a szombathelyi Erdődy-, a váli Ürményi-kastély és a Mikszáth-regényből ismert, késő barokk stílusú erdőtelki Buttler-kastély is.

Vár állott, most…

Sümeg várát még 1989-ben vette bérbe egy hazai vállalkozó; azóta jól működő turisztikai központnak ad helyet a helyreállított létesítmény. Példája bizonyítja, hogy kitartó munkával és megfelelő tőkével még a lepusztult várakat is helyre lehet hozni, és be lehet kapcsolni a turizmusba. Sárospatakon, Nagyvázsonyban, Sümegen, Egerben, Tatán, Visegrádon, Győrben, Pécsváradon, Kőszegen, Sárváron, Kisvárdán már korábban múzeumokat rendeztek be a várban, Boldogkőváralján, Móréváron, Pécsváradon, Nagyvázsonyban és Várgesztesen pedig lakószárnyat is kialakítottak az épségben maradt épületrészekben.
A hazai várak több mint 70 százaléka a helyi önkormányzatok, a fennmaradó 30 százalék pedig az állam tulajdonában, illetve néhány központi költségvetési szerv kezelésében van. Most tizenhatot emelt ki közülük a kormány, amikor a Széchenyi-tervben a 2001–2011 közötti időszakra 6,5 milliárd forintot biztosított a felújításukra. Az első lépcsőben, idén és jövőre, hat – a boldogkői, füzéri, hollókői, ozorai, szigligeti és vajai – vár munkálatai kezdődhetnek el. Az előirányzott támogatás mellé azonban az érintett önkormányzatoknak közel hasonló nagyságrendű tőkét kell előteremteniük, amelynek egy részét a program kidolgozói uniós forrásokból, illetve a várak kulturális, turisztikai hasznosításába beszálló vállalkozóktól remélik. Vélhetően nem maradnak ki a sorból a kiemelt várak között nem szereplők sem, mert, mint ígérik, ezek – például a visegrádi, a székesfehérvári és a veszprémi vár – rekonstrukcióját külön programként valósítják meg.

Pályázati feltételek

A Széchenyi-tervben meghirdetett várpályázatra vagyonkezelő, tulajdonos önkormányzatok, műemlékkezelő jogi személyek, gazdasági társaságok egyaránt jelentkezhetnek. A pályázók közül azok számíthatnak pozitív elbírálásra, akik az érintett várobjektum felújításához, hasznosításához szükséges pénzösszeg 25 százalékáig rendelkeznek saját erővel, valamint akik vállalják a beruházás rövid idő alatti megvalósítását. További feltétel, hogy a várható beruházás költsége haladja meg az 50 millió forintot. A vissza nem térítendő állami támogatás mértéke elérheti a fejlesztés költségeinek 50, a területfejlesztés szempontjából kiemelt helyen fekvő vár esetében pedig a 60 százalékát; a felső összeghatár 300 millió forint.
A kastélypályázat a minimum 100 millió forint értékű beruházásokat kívánja támogatni, a teljes bekerülési költség maximum 30 százalékáig; a támogatás felső összeghatára 100 millió forint.
Mindkét pályázatra folyamatosan, 2001. december 31-éig lehet jelentkezni.

Hazai vagyonkezelésre kiírt kastélyok, kúriák

Helység / Ingatlan
Bajna / Sándor-Metternich-kastély
Dabronc-Ötvöspuszta / Szegedy-kastély és -kúria (lakott)
Gyula / Almássy-kastély
Hatvan / Grassalkovich-kastély
Iszkaszentgyörgy / Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély
Körmend / Batthyány-Strattmann-kastély
Nagykőrös / Halász-Tanárky-kúria
Nágocs / Zichy-kastély
Soponya / Zichy-kastély

Értékesítésre kiírt kastélyok, kúriák

Helység / Ingatlan / Ár (forintban)
Budapest (XII. kerület) / Herz-villa (lakott) / 72 millió
Baktalórántháza / Dégenfeld kastély / 150 millió
Bélmegyer / Fáspusztai kastély / 261 millió
Gyönk / Magyary-Kossa-kúria / 15 millió
Vácduka / Latinovits-Bottlik-kúria / 60 millió
.

Nemzetközi vagyonkezelésre kiírt kastélyok

Helység Ingatlan
Dég Festetics-kastély
Edelény L’Huillier-Coburg-kastély
Fertőrákos Püspöki palota
Lovasberény Cziráky-kastély
Oroszlány-Majk-puszta Kamalduli remeteség és kastély
Sümeg Püspöki palota
Szegvár Károlyi-kastély
Tata Esterházy-kastély