Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője és Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatója azt megelőzően nyilatkozott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök várhatóan hétfőn értékeli az új kormány megalakulása óta eltelt időszakot.

"Azt a kompetenciaképet, amit Gyurcsány Ferenc másfél év alatt végül is sikeresen felépített, és ami győzelemre vezette, az három hónap alatt tökéletesen lerombolódott, és a mai napig is egy nagyon nagy politikai veszteségként éli meg a kormányfő, és jelentős hátrányt jelent a számára. Nem tudom, hogy újra fel lehet-e építeni ezt a kompetenciaképet" - hangsúlyozta Budai Bernadett.

Giró-Szász András szerint a hitelvesztés elsősorban azért következett be, mert a kormány nem megfelelően kommunikálta az intézkedéseit a megszorításokkal kapcsolatban. "Nem vázoltak fel olyan terveket a társadalomnak, amelyek mondjuk a hitelességüket erősítették volna, vagy amik a társadalom számára elfogadhatóvá tették volna ezeket az intézkedéseket" - mutatott rá a Századvég Alapítvány szakértője.

A két politológus eltérően ítéli meg azt a kérdést, mennyiben volt más a második Gyurcsány-kormány első fél éve a korábbi kormányok hasonló időszakához képest. Giró-Szász András úgy véli: nagyon nagy különbséget nem lehet látni a mostani és a korábbi kormányzásokban, eddig minden hatalomra került koalíciónak megszorításokkal telt az első másfél éve, kivétel volt ez alól 2002.

Budai Bernadett szerint azonban az elmúlt hat hónap nem hasonlít a korábbi időszakokhoz: egyetlen kormány esetében sem volt ennyire "konfliktusos és termékeny időszak" a kezdet. A politikai szakértő szerint három szakaszra lehet bontani az elmúlt fél évet. Nyáron gyakorlatilag nem sikerült teljesítenie a kormánynak az erre az időszakra tervezett lépéseket: a megszorítások és a reformok "elcsúsztak", ez egyértelmű kudarcot jelentett. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy a koalíció nem készült fel erre az időszakra, csak elnagyolt tervek lehettek az asztalon - mondta Budai Bernadett.

A balatonőszödi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése utáni demonstrációkkal teli időszakban a kormány nem tudta befolyásolni az eseményeket, gyakorlatilag az ősz elején nem is lehetett kormányzati munkáról beszélni. A válságkommunikáció azonban profi volt - tette hozzá. Októbertől kezdte el a kormányzat a szakpolitikai tematikát hangsúlyozni, ebben segítséget nyújtott nekik a november és a december is, hiszen ez az időszak hagyományosan a költségvetésről szól - mutatott rá Budai Bernadett. Hozzátette, hogy ekkor kezdődtek el azok a reformok, amelyeket már nyáron el kellett volna indítani: egyebek mellett a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer, valamint a munkaügyi és szociális ellátórendszer átalakítását.

Tavaszi szél

A következő fél évet elemezve mind a két politikai szakértő úgy vélte: "forró tavaszra" lehet számítani. Elképzelhető, hogy újra az utcákra vonulnak majd az emberek, az követően, hogy a megszorító intézkedések a mindennapokban is éreztetik majd hatásukat. Giró-Szász András szerint ennek oka az lehet, hogy a 2007-es költségvetéssel alapvetően saját szavazótáborát szorítja meg a kormánykoalíció, a korábbi intézkedések pedig főként a jelenlegi ellenzék támogatóit érintik negatívan.

Budai Bernadett szerint azért is lehetőség van az újabb demonstrációs hullámra, mert a megszorító intézkedések negatív hatásai "egybecsúsznak" a tavaszi ünnepekkel, például március 15-vel. A szakértő szerint egyelőre nem lehet látni, hogy a kormány miként készül ezekre az eseményekre, jelzés értékű lenne azonban, ha például változna az igazságügyi és rendészeti miniszter személye.