Fogyasztás, munkanélküliség
Lengyelországban a kiskereskedelmi forgalom értéke augusztusban 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a júliusi 11,0 százalékos, ugyancsak éves többlet után, jelentették a lengyel statisztikai hivatalban hétfőn. Tavaly augusztusban 7,9 százalékos volt az éves többlet. A havi növekedés augusztusban 1,6 százalékos volt a júliusi 1,0 százalék után. A munkanélküliség ugyan még mindig a legnagyobb az EU-ban, de tovább csökken: augusztusban 15,5 százalékos volt, a júliusi 15,7 százalék után, illetve a tavaly augusztusi 17,8 százalék helyett, jelentették ugyancsak hétfőn.
Az adatok után a zloty tovább erősödött: 3,9655-75/eurón 0,1 százalékkal volt jobb az euróhoz képest a londoni bankközi piacon a vasárnap estinél, illetve 3,1013-63/dolláron szintén 0,1 százalékkal erősebb a dollárhoz képest.
A legnagyobb lengyel kormánypárt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazság október 10-ig adott határidőt magának új kormánytöbbség kialakítására, és ha addig nem sikerül, akkor előrehozott választásokat fog javasolni november végére, mondta a párt egyik vezetője hétfőn a Reuters hírügynökségnek. A Jog és Igazság csütörtökön szakított kisebbik koalíciós partnerével, a népbarát Önvédelemmel, véget vetve a négyhónapos együttműködésnek, mert megoldhatatlan vita alakult ki a jövő évi költségvetés és az afganisztáni lengyel katonai szerepvállalás növelése miatt. A Jog És Igazság reméli, hogy sikerül pártja elhagyására és csatlakozásra csábítani az Önvédelem néhány képviselőjét, és főleg a Parasztpárttal kiegészíteni a kormánytöbbséget.
Kamatok, államháztartás
A Lengyel Nemzeti Bank hatodik hónapja változatlanul, rekord alacsony 4,0 százalékon tartja alapkamatát, de a jelek szerint nincs módja tovább enyhíteni. A gazdasági növekedés gyorsabb, de az infláció egyelőre még kisebb a korábban vártnál, így a bank január végén és február végén negyed-negyed százalékponttal tovább csökkenthette alapkamatát, az azóta változatlan 4,0 százalékra.
A makroadatok azonban némi inflációs nyomás gyülekezésére vallanak, és a politikai helyzet sem teszi lehetővé a további enyhítést. A nagyobbik kormánypárt rendszeresen ismételgeti szent esküvését, hogy az eddigi tervhez képest nem növelik jövőre a költségvetés hiányát, de a kisebbik, népbarát koalíciós partner már hetek óta a koalíció elhagyásával, korai választások kikényszerítésével fenyegetőzött, szociális programjai védelmében.
A költségvetés is megköti a bank kezét, habár a hiány növekedésének üteme a nyáron lassult. Lengyelország augusztus elején kéréssel fordult az Európai Unióhoz, hogy további három évig haladékot kapjon az uniós költségvetési kritériumok teljesítésére. avaly a lengyel központi költségvetés hiánya 28,56 milliárd zloty volt, a költségvetési törvényben rögzített, 35 milliárd zlotys korlátnak csak a 81,6 százaléka. Az év végére rekord alacsonyra csökkent infláción kívül a mérsékelt hiány is elősegítette, hogy a Lengyel Nemzeti Bank tavaly összesen 2 százalékponttal enyhíthette alapkamatát.
Euró, költségvetés
A lengyel kormánynak nincs hivatalos céldátuma az euróövezeti csatlakozásra. A lengyel kormány szeptember elején jóváhagyta a jövő évi költségvetés tervezetét. Elemzők szerint tervezet nem használja ki a gyors gazdasági növekedés adta lehetőségeket a reformokhoz, és emiatt nem teremti meg a tartós növekedés feltételeit, nem juttatja közelebb az országot az euróövezeti tagsághoz. Az államháztartás jövő évi hiányát a GDP 2,7 százalékára tervezik. Ez alatta van ugyan az Európai Unió szabta 3 százalékos küszöbnek, de a nyugdíjalapokba való átutalások beszámításával a deficit a GDP 4,2 százalékát teszi majd ki. A pénzügyminisztérium közlése szerint emelni fogják a közszféra hitelfelvételét, azt 7 százalékkal 44 milliárd zlotyra növelik, miközben a bevételek 9 százalékkal, mintegy 20 milliárd zlotyra növekednek. A hitelszükségletből 9 milliárd zlotyt külföldi, 35 milliárdot belső piaci forrásokból elégítenek ki.
Növekedés, reformok
A tervezetben az idei várható GDP-növekedési ütemet a korábbi 4,6 százalékról 5,2 százalékra emelték, és a jövő évi növekedési célt 4,6 százalékban rögzítették. Az infláció az idén várt 1,1 százalékról 1,9 százalékra emelkedhet, a BNP Paribas elemzője viszont attól tart, hogy az infláció növekedése gondokat okozhat a költségvetésben, pénzügyi szigorításokat válthat ki. A kormány arra számít, hogy a központi bank irányadó kamata az idei 4,0 százalékról jövőre átlagban 4,3 százalékra emelkedik.
Ami a pénzügyi reformokat illeti, a központi bank többször is sürgette a magas közkiadások terhelte államháztartás reformját, a reformok azonban - az értékelések szerint - jövőre sem fognak megtörténni. A Standard and Poor's hitelminősítő egy korábbi elemzésében is hangsúlyozta, hogy a reformok hiánya befolyásolja Lengyelország hitelminősítését, és ronthatja az euró bevezetésének esélyét.
Lengyelország hazai összterméke a második negyedévben kétéves rekord ütemben gyarapodott: 5,5 százalékkal volt több, mint a tavalyi második negyedévben. Az első negyedévben 5,2 százalékkal nőtt a lengyel GDP az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A második negyedévben a lakossági fogyasztás 4,9 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, az első negyedévben 5,2 százalékos volt a növekedés. Tavaly egész évben átlagosan 2 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás. A lengyel GDP tavaly 3,4 százalékkal nőtt, jócskán elmaradva a 2004-es, 5,3 százalékos ütemtől, és a 2003-as 3,8 százalékostól is.
