Mindennek nyomán 2009-re befejeződhet a struktúra átalakítása és 2013-ra, az uniós finanszírozási időszak végére már egy versenyképes szakképzési struktúra működhet Magyarországon - hangsúlyozta Bihall Tamás. Ezt szolgálja, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően a gazdaság egyre nagyobb szerephez jut a szakképzés működtetésében.
Az alelnök példaként említette, hogy a kormány és a kamara megállapodása, illetve az ezt követő törvénymódosítások nyomán a jövő évtől már a kamara feladata lesz a gyakorlati képzés felügyelete. Ugyanis kötelezővé válik a tanulószerződések kamarai ellenjegyzése. Ez egyben garanciát jelent arra, hogy gyakorlati képzés nélkül nem szerez senki szakképesítést - fűzte hozzá. További előrelépés, hogy a kamara a jövő évtől már 27 szakmában delegálja a vizsgaelnököket, a mai 16-al szemben. Jellemzően azon építőipari, ipari és szolgáltatási szakterületek esetében, amelyek ma is hiányszakmának számítanak.
Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet vállalnak a munkaerőpiaci igények feltérképezése területén. A jövő évtől, például 8 ezer vállalkozás folyamatos monitorozásával mérik a gazdaság igényeit a szakképzés számára - mondta az alelnök. Bihall Tamás, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is egyben, arról is beszámolt, hogy Észak-Magyarországon tervezik egy regionális szakképzési modell kialakítását, annak érdekében, hogy az intézményfenntartói érdekek ne előzhessék meg a gazdaság regionális érdekeit. Ennek sikere esetén a többi régióban is bevezethetővé válik a modell - mondta az MKIK alelnöke.
Sós Tamás az MSZP szakpolitikusa emlékeztetett arra, hogy a kormány kezdeményezése nyomán négy jogszabályt módosított az Országgyűlés a szakképzés reformja érdekében. A többi között a szakképzésről és a felnőttképzésről szóló jogszabályt is. Ezek nyomán moduláris, az egyes szakterületeket egymásra építő szakképzési rendszer jön létre. Vagyis bizonyos számú modul elvégzése esetén újabb szakképesítés szerezhető majd. Mindez azért szükséges, mert az érintett korosztálynak, a népesség folyamatos csökkenése mellett ma csupán a 20 százaléka tanul valamilyen szakmát, ami alapvető gátja az ország gazdasági fejlődésének - mondta Sós Tamás.
