A lakosság közel egytizede viszont nem is hallott arról, hogy léteznének egyáltalán hamis gyógyszerek, derült ki Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hamisítás elleni világnap alkalmából megrendezett közös sajtótájékoztatóján.
A legfrissebb felmérések szerint a szellemitulajdon-intenzív iparágakban évente közel 470 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás következtében az Európai Unióban, ami 19 ezer milliárd forintot, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,4%-át teszi ki. Magyarországon ez a veszteség a közvetlen értékesítés tekintetében átlagosan évi több mint 12%, ami körülbelül évi 290-300 milliárd forintnak felel meg, nem beszélve a közel tízezer munkahely kieséséről. "Csak a szellemi tulajdonjogok által védett technológiának van a társadalom számára is hozzáadott értéke, ezért ahogy minden szektorban, úgy a gyógyszeriparban is az illegális gyártás és kereskedelem a fogyasztóknak okozott súlyos egészségügyi károk mellett a legális piaci szereplőknek is komoly gazdasági fejtörést jelentenek”– hangsúlyozta az SZTNH elnöke. Hozzátette: az elmúlt években jelentős lépések történtek az ellátási lánc hatékonyabbá és biztonságosabbá tételére, amely az innovációra is jótékony hatást gyakorol.
Kutatások alapján a lakosság 95%-a gyógyszertárból szerzi be orvosságát, ugyanakkor a termékhez nem engedélyezett weboldalakon vagy ismerősön, rokonon keresztül is több mint 10%-uk jut hozzá. Divatos a piaci gyógyszerbeszerzés, az internetes és fizikai piacokon pedig a betegek 6%-a vásárol gyógyszert. Emellett 91% hallott arról, hogy létezik egyáltalán a gyógyszerhamisítás jelensége.
A beszerzési forrással kapcsolatban összességében elmondható, hogy közel minden negyedik (23%) interjúalany vásárolt már gyógyszert internetes forrásból, ugyanakkor érdekes adat, hogy 17% még csak nem is hallott arról, hogy akár innen is be lehet szerezni.
„A gyógyszerhamisítást igazán csak a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információkhoz jutnak. Ezért fel kell hívnunk a figyelmet az illegális forgalmazási csatornák és hamisított gyógyszerek veszélyeire”– mondta el Ilku Lívia. Hozzátette: hosszú évek óta ez az a terület, ahol a legnagyobb – közel teljes – a hamis termékek elutasítottsága.
A felmérés az internetes gyógyszervásárlás biztonságosságával kapcsolatos percepciókra is kitért: a válaszadók 40%-a szerint kimondottan kockázatos dolog interneten gyógyszert vásárolni. Ennek megítélése az életkor előrehaladtával ugyan emelkedik, de minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél a rizikótól. Továbbá azok körében, akik általánosságban rendszeresen vásárolnak neten, ott a rizikótól való félelem 24%, míg a neten egyáltalán nem vásárlók körében 60%. Előbbieknél jóval átlag (9%) feletti azok aránya is (17%), akik biztonságosnak ítélik meg az online vásárlást.A netes tranzakcióval kapcsolatos bizalmatlanság leginkább a hamis gyógyszertől való félelemben nyilvánul meg: 52% szerint fennáll a veszélye annak, hogy hamis termékhez juthatunk, 49% pedig attól tart, hogy a kezelésre nem a megfelelő készítményt választaná és csak rontana az egészségi állapotán.
Ehhez kapcsolódik az az adat is, amelyből kiderül, hogy mindössze csak közel minden negyedik
A felmérés kitért a gyógyszerhamisítás ellen bevezetett, a csomagolást érintő és az EU tagországaira kötelezően előírt biztonsági elemekre is. (Míg korábban a gyógyszerek eredetiségét laboratóriumi vizsgálatok nélkül csak a csomagolás szemrevételezésével lehetett megállapítani, addig február óta az eredetiséget manipulálás elleni eszköz és egyedi kódok garantálják.) A válaszadók közel harmada (29%) hallott az új biztonsági elemek bevezetéséről, ugyanakkor képes-magyarázatos segítséggel már a megkérdezettek 42%-a tudta azonosítani legalább az egyik új biztonságot növelő elemet.ységével közérthetően hívja fel a figyelmet a szellemi tulajdoni jogsértések és a hamisítás káros hatásaira, ezáltal jelentősen hozzájárulva a fogyasztók tudatosságnöveléséhez is.
