Az 1952-ben hatályba lépett családjogi törvény az évek során számos alkalommal változott meg. A jelenlegi kodifikációs lépések arra irányulnak, hogy az eddig önálló jogszabály most a Polgári Törvénykönyv részévé váljon. A változások minden eddiginél mélyrehatóbbak, s érintik a házassági vagyonjogi szerződéseket, az élettársi jogviszonyt, a szülők és gyermekek kapcsolatát, valamint az örökbefogadás kérdéskörét.
Bár a magyar jogrendszer hivatalosan már régóta elismeri a házassági vagyonjogi szerződéseket, máig elenyésző azonban a megkötött szerződések száma. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a házasodók egyéni érdekeiknek megfelelően vagyonjogi szerződésben szabályozhassák a személyi és vagyoni jogkövetkezményeket. A vagyonjogi szerződéseket előre láthatólag a közjegyzők veszik majd nyilvántartásba. "Egy ilyen nyilvántartás alapján az egyik házastárssal szerződő személy felmérheti, hogy a házaspár szerződő tagja csupán külön vagyonával, vagy a házaspár teljes vagyonával felel-e a tartozásaiért, azaz azt, hogy az esetleges tartozást csak rajta lehet majd követelni, vagy a házastársán is" - mondta el Dr. Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szóvivője. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a házastársak kötelezettségei elkülönüljenek egymástól, ezen keresztül elősegítve a hitelezők védelmét, emellett a házasság felbontása esetén segítséget nyújt a vagyon megosztásában is.
Az élettársi kapcsolatokat a társadalom egyre inkább elfogadott intézményként kezeli, és ezt az elvet igyekszik követni a megújuló családjogi törvény is. A törvénytervezet kizárja a házasságban élők élettársi kapcsolatának bejegyzését. A nyilvántartás vezetése előre láthatólag a jegyzők feladata lesz, ami a kizáró okok ellenőrzését is megkönnyíti. A törvénytervezet közelíti egymáshoz a házasságból, illetve az élettársi kapcsolatból származó gyermekek jogait. forrás: Jogiforum.hu
