Bozsik Béla, a magyar külképviselet ügyeletes diplomatája közép-európai idő szerint szombaton hajnalban az MTI-nek telefonon elmondta: átadták a japán külügyminisztériumnak azon magyar állampolgárok nevét, akik a nagykövetség nyilvántartása szerint a katasztrófa sújtotta területen élnek, de a tárca eddig nem jelezte, hogy az áldozatok között lennének. A nagykövetség hat magyar állampolgár iránt érdeklődött. Japánban összesen mintegy négyszáz magyar él, s feltételezhető, hogy magyar turisták is tartózkodnak a szigetországban, de ők rendszerint nem a most természeti csapás sújtotta vidékeket keresik fel - fűzte hozzá a diplomata.
Baptistákra nincs szükség?
Nukleáris aggodalmak
Radioaktív cézium jelenlétét mutatták ki szakemberek a Japán északi részén fekvő Fukusima kormányzóság egyik atomerőművének közelében, amely az előző napi, pusztító erejű földrengés óta számos gonddal küszködik - jelentette a Kyodo hírügynökség az atomenergetikai biztonsággal foglalkozó japán hivatalra hivatkozva. A japán rendőrség szerint több mint 215 ezer embert menekítettek ki biztonságosnak vélt helyre Japán északi és keleti részén a földrengést és az által kiváltott tengeri szökőárt követően. Ebbe beletartozik az a 45 ezer fő is, akiket a két fukusimai atomerőmű tíz kilométeres körzetéből evakuáltak.
A Baptista Szeretetszolgálatnak a mentésben részt venni akaró munkatársai szombat hajnalban megérkeztek Tokióba. Jelenleg arra várnak, hogy találkozzanak a RESCUE 24 globális mentőcsapat amerikai tagjaival. Mivel a japán kormány egyelőre csak Ausztráliától, az Egyesült Államoktól, Dél-Koreától és Új-Zélandtól kért külföldi segítséget, a Baptista Szeretetszolgálat készenléti csoportjának kiutazására nincs szükség.
A katasztrófa sújtotta öt japán prefektúrában 1350 ideiglenes menedékhelyet hoztak létre, amelyek több mint 210 ezer embert fogadtak be. Több mint egymillió, zömében az ország északkeleti részén lévő háztartásban nincs víz.
Fennakadások vannak az élelmiszerellátásban is. A 2100 kilométer hosszú, cunami sújtotta keleti partvidék szupermarketek előtt hosszú sorok állnak, s a a benzinkutakat is elárasztották a tankolni akarók gépkocsijai.
Tokió újra közlekedik
Tokióban szombaton helyreállt a vonatközlekedés, amelynek hiánya miatt pénteken tízezrek nem tudtak hazatérni a munkából. Számukra a városházán, kormányhivatalokban és egyetemek területén ideiglenes szállást alakítottak ki, de sokan huszonnégy órán át nyitva tartó presszókban, szállodákban, vagy a munkahelyükön töltötték az éjszakát.
Brutális rengések
Soha nem mért erősségű, 8,9 fokos földrengés rázta meg pénteken Japán északkeleti partvidékét. A legfrissebb adatok szerint több száz ember meghalt. A hatóságok tíz méter magas hullámra vonatkozó cunami riadót rendeltek el, a hullámok végül 7 méteres magasságot értek el. A tévék képernyőin látszott, amint Tokióban a cunami elárasztja a rakpartokat, vidéken pedig a víz a földeken hömpölyögve elsodort mindent, ami az útjába került. Óránként mintegy ötven utórengés volt, köztük egy 7,4-es erősségű. Az amerikai földtani intézet (USGS) előbb 7, 9-es erősségű földrengésről számolt be, ezt később módosította. A japán meteorológiai intézet szerint az első pénteki rengés volt a Japánban valaha mért legnagyobb. A mérési adatok a XIX. század végéig nyúlnak vissza.
A földmozgás Mijagi prefektúra magasságában, a parttól 125 kilométerre, tíz kilométeres mélységben következett be helyi idő szerint délután 2 óra 46 perckor (közép-európai idő szerint 6 óra 46). A szökőár óránként 800 kilométeres sebességgel haladt a part felé, a tévéfelvételek tanúsága szerint a partot elért első hullámok autókat, hajókat és raktárépületeket sodortak el. Mijagi székhelyének, Szendainak az egyik strandján 2-300 holttestet találtak. Keresnek egy hajót, amelyet száz utasával elsodort az ár. A Szendai közelében található egyik olajvegyipari üzemben nagy erejű robbanás történt. A földrengés nyomában legalább 80 helyen keletkezett tűz északkeleten a part menti városokban.
