A Munka Törvénykönyve (Mt.) összesen tíz munkaszüneti napot sorol fel, amelyek a magyar történelem, az egyházi hitélet legfontosabb dátumaihoz, továbbá az egyetemes kultúrában ünnepnapként számon tartott eseményekhez kötődnek: január 1., március 15., húsvéthétfő., május 1., pünkösdhétfő., augusztus 20., október 23., november 1., és december 25–26.
Az első négynapos hosszú hétvégénk 2014. május 1-jén lesz majd, mivel a munka ünnepe csütörtökre esik, s így az ezt követő pénteket (május 2.) pihenőnapnak nyilvánították. Eszerint, bár május 1. és 4. között négy napon át pihenhetünk, a május 2-i pihenőnapot az azt követő szombaton, május 10-én le kell majd dolgoznunk – írta Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Az államalapítás ünnepe, augusztus 20. szerdára esik, így egy esetleges hosszú hétvégéhez ekkor is újabb két nap szabadságra lesz szükségünk.
Jó hír viszont, hogy 2014-ben október 23. csütörtökön lesz, így az ezt követő péntek pihenőnappá nyilvánításával ismét négynapos hosszú hétvégének örülhetünk. Az október 24-i pénteki nap helyett azonban az ezt megelőző szombaton, október 18-án kell dolgoznunk.
Természetesen ne feledkezzünk meg egyházi ünnepeinkről sem (húsvét: április 20–21.; pünkösd: június 8–9.), amelyek egy-egy nappal minden évben meghosszabbítják adott hétvégéinket.
Extra díjazás
Természetesen a munkaszüneti napon végzett munkavállalásért a dolgozókat a munkabéren felül extra díjazás is megilleti, mégpedig a következő szabályok szerint. Havidíjas munkavállalónak a havi bérén felül a munkaszüneti napon végzett munka díja is jár, a teljesítménybérben dolgozót pedig munkaszüneti napon végzett munkájáért való munkabéren felül távolléti díja is megilleti. Ha a dolgozó ezen a napon rendkívüli munkát végez, akkor neki a fenti díjazáson túl 100%-os pótlék vagy 50%-os pótlék és egy másik pihenőnap is jár.
Minimális hatása van a gazdaságra
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a gazdasági növekedést mennyiben befolyásolják a hosszú hétvégék, és az ezzel járó munkanapcserék, amelyek rengeteg átszervezéssel járnak, ezért egyesek szerint az egész egy ráfizetés. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azonban korábban a HR Portálnak úgy nyilatkozott, hogy a tapasztalatok szerint mind a munkaadók, mind a munkavállalók hozzászoktak és szeretik a munkanapok átrendezésének gyakorlatát, és zökkenőmentes termelés esetén a munkanapok áthelyezése nem okoz kiesést a magyar gazdaságnak, amennyiben a munkaszüneti napok száma nem nő.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) álláspontja szerint sem a hazai kiskereskedelem, sem a magyar fogyasztó nem tart igényt arra, hogy az Országgyűlésben és a sajtóban időről időre felbukkanó vasárnapi nyitva tartás megszüntetéséről szóló kérdések napirendre kerüljenek.
