Az Európai Bizottság tervei szerint az elkövetkező költségvetési időszak során a korábbi összeg dupláját, 70 milliárd eurót fordítanak kutatás-fejlesztésre, részint, hogy növeljék a térség versenyképességét, részint, hogy létrehozhassák a lisszaboni határozatban elképzelt "tudásalapú" EU-t.

A program tíz kiemelt területen támogatná a K+F törekvéseket, mint például az energiaipar, vagy a nano-technológia. Ezzel párhuzamosan Brüsszel megpróbálja rávenni a tagországokat, hogy növeljék a kutatás-fejlesztésre fordítandó keretet, mely igencsak messze van a Lisszabonban kijelölt három százaléktól: jelenleg a tagországok átlaga 1,93 százalék, szemben az Egyesült Államokban tapasztalt 2,76 százalékkal.

A nagyvállalatokat tekintve azonban a különbség korántsem olyan nagy az Atlanti-óceán két oldalán, az igazi eltérés a KKV-k területén mutatkozik. Éppen ezért az EU-nak a kisebb vállalatok K+F törekvéseinek támogatására kellene koncentrálnia, s ezt a következő keretprogramban le is kéne fektetnie - mondta Hans-Werner Müller, a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) főtitkára.

Müller szerint a korábbi keretprogram egyik legfőbb hibája épp az volt, hogy KKV-büdzsé alig 20 százaléka volt elérhető kis költségvetésű projektek számára, melyek pedig a legmegfelelőbbek lennének a kis- és középvállalkozások számára. Ráadásul a Bizottság elsősorban a high-tech projektek támogatását tűzte ki célul, márpedig ez a KKV-szektort csak marginálisan érinti. Ezen felül pedig a bürokrácia is alaposan megnehezíti a pályázni vágyó vállalatok dolgát.