A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. együttműködve a Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft.-vel közvélemény-kutatást végzett a fővárosban élő lakosok körében. A kutatás arra kereste a választ, hogy a budapestiek hogyan értékelik a jelenlegi fővárosi parkolási rendszert, a díjak kiszabását, az autómentes övezetek kialakításának lehetőségét, valamint a parkolásból befolyt összegek felhasználását. A felmérés a budapestiek parkolási és autóvezetési szokásait, illetve a fővárosi életminőségről alkotott képét is vizsgálta.
Autóhasználat
Az autóvezetők mintegy tizede nyilatkozott úgy, hogy Budapesten jellemzően a tömegközlekedés segítségével közlekedik, s további ötödük állítja, hogy többet használja a tömegközlekedést, mint autóját. A budapesti autóvezetők kevesebb, mint harmadára szinte egyáltalán nem veszi igénybe a tömegközlekedést.
A nem autóvezetők nagy többsége (háromötöde), (szinte) kizárólag a tömegközlekedést használják, további több mint hatoduk többet utazik tömegközlekedéssel, mint autóval.
Az autóvezetők között erőteljesen felülreprezentáltak a férfiak - míg a férfiak kétharmada, a nőknek csak valamivel több mint harmada szokott személyesen autót vezetni (ez természetesen nem azonos a jogosítvánnyal rendelkezők arányával). Életkor és iskolai végzettség szerint is erőteljes különbségek tapasztalhatók: az autóvezetők aránya a középkorúak (30-44 évesek) körében a legmagasabb - több mint kétharmaduk vezet személyesen autót. Az idősebbek felé haladva az autóvezetők aránya csökken, a 60 éves vagy ennél idősebb fővárosiaknak már csak harmada ül a volán mögé. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő az autót vezetők aránya, a főiskolát, egyetemet végzettek több mint háromnegyede, a 8 általánost vagy ennél kevesebbet végzettek mindössze negyede vezet.
Az autóvezetők nagy többsége (háromötöde) szinte minden nap autóba ül, míg további több mint tizedük hetente legalább 4-5 napon. A (személyesen) nem autóvezetők, de autóval közlekedők közel negyede minden nap, további 5 százalékuk hetente 4-5 napon, azaz összesen közel háromtizedük viszonylag gyakran ül autóban, s mindössze alig több mint tizedük jelezte, hogy havi rendszerességnél ritkábban ül autóba. Azt mondhatjuk tehát, hogy a parkolás problematikája tehát nemcsak azok számára releváns, akik személyesen is vezetnek autót, hiszen utasként a válaszadók éppúgy megtapasztalják a parkolás nehézségeit.
Budapesten élni jó
A megkérdezettek több mint kétötöde szerint jó Budapesten élni; e csoport harmada nagyon jónak, a másik kétharmad pedig inkább jónak ítélte a fővárosi életet. A válaszadók további kétötöde szerint van jó és rossz oldala is, míg kevesebb mint hatoduk nyilatkozott úgy, hogy rossz ebben a városban élni. (Más kutatásokból származó eredményeink alapján tudható, hogy ezek az eredmények nem számítanak kifejezetten kedvezőnek, a vidéki városok lakói rendre kedvezőbben ítélik meg a településükre jellemző életminőséget.)
Az életminőség általános felmérése kapcsán a válaszadók ötfokú skálán értékeltek néhány köztudottan problematikusak területet. A budapestiek az összes felsorolt témakör esetében meglehetősen elégedetlennek mutatkoztak.
A legmagasabb értékeket az egészségügyi ellátással való elégedettség érte el, bár még ez is közepesnél alacsonyabbat jelent. Az egészségügy értékelésétől nem sokkal marad el a tömegközlekedés megítélése, amely 2,8-as átlagot ért el ötfokú skálán. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók több mint harmada elégedetlen a tömegközlekedéssel. A közbiztonsággal még kevésbé elégedettek a budapestiek, legkevésbé a nők és az idősek érzik magukat biztonságban a városban. A köztisztasággal való elégedettség már a kettes átlagot sem érte el, valamint a parkolási helyzetről és az utak állapotáról is nagyon rossz véleménnyel vannak a fővárosiak. Az utak állapotával közel háromnegyedük nagyon elégedetlennek vallotta magát és csupán néhány százalékra tehető azok aránya, akik elégedettek.
A parkolási helyzettel kapcsolatban alig találunk olyanokat, akik elégedettek lennének. Összességében elmondhatjuk, hogy a parkolási helyzet - a köztisztaság kérdése és az utak állapota mellett - a főváros legsúlyosabbként észlelt problémája.
