Dr. Rozgonyi Krisztina, az MTE jogásza szerint mindenekelőtt azt érdemes vizsgálni, hogy van-e, és ha igen, milyen terjedelmű feladata az államnak az interneten fellelhető, a kiskorúakra káros tartalmak tekintetében. A szervezet határozott álláspontja, hogy az államnak tevőlegesen fel kell lépnie a területen, azonban mindvégig szem előtt tartva más alkotmányos jogok, így elsősorban a szólás- és véleményszabadság kiemelt oltalmát.

A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy az oktatás és felvilágosítás a legfontosabb eszköz a kiskorúak védelmére, és abban is egyetértett a többség, hogy az illegális tartalmakkal szemben valamiféle technikai szűrésre is szükség van. Szintén egyetértés alakult ki abban, hogy rendkívül fontos az illegális, illetve a káros tartalmak fogalmi elkülönítése, mivel a két kategória gyökeresen eltérő szabályozási problémákat vet fel, hiszen míg az első a büntetőjog, a második inkább az ízlésformálás és a pedagógia hatáskörébe tartozik. Az állami szerepvállalás szükségességéről, illetve mértékéről már megoszlottak a vélemények: volt olyan álláspont, amely szerint az államnak egyáltalán nem kell részt vennie a szabályozás folyamatában, amely kialakítása a piac feladata; de elhangzott olyan, az MTE álláspontjától szintén távol álló elképzelés is, hogy az államnak kötelezővé kéne tennie a szűrést, méghozzá az internet-szolgáltatók szintjén.

Az IHM képviselője, Dr. Suba Ferenc vitazárójában kifejtette, hogy véleményük szerint az államnak feladata a szűrő-címkéző rendszerek kialakítását pénzzel támogatni, továbbá az önszabályozásra és a szakmai párbeszédre irányuló magyar kezdeményezéseket az uniós csatlakozási folyamat megnyitotta csatornákba terelni. Az MTE az ősz folyamán folytatni tervezi az internettel kapcsolatos jogi problémák megtárgyalását felvállaló kerekasztal-beszélgetések sorát, remélve, hogy ezen fórum beindításával elősegítheti a széles körű szakmai diskurzus megteremtését.