A Political Capital Institute kutatási programot indított idén tavasszal a magyarországi alkotmányos alapjogi és esélyegyenlőségi problémák feltérképezésére. A program célja az, hogy - az intézet korábbi kezdeményezéseihez hasonlóan - ismét felhívja a nyilvánosság figyelmét olyan problémákra, amelyek mind a választók, mind a politikai szereplők szempontjából hátrányokkal járnak.
Ezúttal Az egyenlő választójog sérelme című elemzést és a javaslatokat közöljük.
Az egyenlő választójog problémája azért időszerű, mert az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben felhívta a figyelmet a választókerületek aránytalanságára, illetve az igazolással való szavazás visszásságaira, egyúttal felszólította a jogalkotót a sérelmek orvoslására. Mindkét esetben az Alkotmánybíróság konkrét határidőt adott meg arra nézve, hogy az Országgyűlésnek meddig kell az alkotmánysértő állapotot orvosolnia. Ez a határidő idén június 30-án járt le, az Országgyűlés tehát újabb mulasztásos alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem módosította a választójogi törvényt.
Választókerületek aránytalanságaA választókerületek aránytalansága az egyenlő választójog alapelvét sérti. Az egyenlő választójog elve ugyanis többek között azt az alapvető követelményt támasztja a választási rendszerrel szemben, hogy a szavazatok súlya a lehető legkisebb mértékben térjen el egy-egy képviselő megválasztásánál.
Ez az alapelv az egyéni választókerületek vonatkozásában az Alkotmánybíróság értelmezésében azt jelenti, hogy a névjegyzékbe vett választópolgárok száma az egyik választókerületben nem lehet kétszer annyi, mint a másikban. A jelenlegi helyzeten tehát feltétlenül változtatni kell, hiszen az elmúlt 17 év népességmozgásának következtében a legkevesebb választópolgárral rendelkező választókerületben körülbelül két és félszer annyit ér egy szavazat, mint a legtöbb választópolgárral rendelkezőben. #page#
A választási rendszert érintő szabályok megalkotásakor a nemzetközi választási elveket is figyelembe kell venni. Az Európa Tanács Velencei Bizottságának Kódexe tartalmaz például ajánlásokat a mandátumok választókerületek közötti egyenletes elosztására, illetve arra nézve, hogyan és hány évenként kell a mandátumok elosztásának rendszerét felülvizsgálni. A választókerületek újrarajzolásánál ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni.
A Political Capital javaslata: szükséges a választási eljárásról szóló törvény módosítása, egy önálló testület felállítása, amelynek feladata lenne a képviselői helyek elosztásának rendszerét 8-10 évenként felülvizsgálni. Példa erre az Egyesült Királyságban működő Boundary Commission intézménye.
Az igazolás intézménye - lakóhelytől távol szavazásSúlyos problémát jelent az igazolás intézménye, a lakóhelytől távoli szavazás lehetősége is. Ez a szabályozás olyan visszaélésre ad lehetőséget, hogy a választópolgár, aki az első fordulóban lakóhelyén eredményes választáson vesz részt, a második fordulóban, igazolás birtokában lakóhelyétől távol egy másik mandátum sorsáról is dönthet. Ez a kettős szavazásra lehetőséget adó helyzet alapvetően sérti az egyenlő választójog elvét.
Az Alkotmánybíróság felszólította az Országgyűlést, hogy megfelelő garanciákkal szabályozza az igazolás intézményét. Felmerült a lakóhelytől távoli szavazás intézményének megszüntetése, de ez nem oldaná meg a problémát, mert a választójog általánosságának alapelvét sértené, hiszen kizárná azokat a választópolgárokat a szavazásból, akik a választás napján nem lakóhelyükön tartózkodnak. #page#
Az viszont megoldást jelenthetne, ahogy azt az Alkotmánybíróság döntésében is megfogalmazta, ha a szavazás napján a lakóhelyétől távol tartózkodó választópolgárt a választásnál olyan helyzetbe hoznák, mintha állandó lakóhelyén adná le szavazatát, tehát a lakóhelye szerinti területi választókerület, valamint egyéni választókerület jelöltjére szavazhatna.
A Political Capital javaslata: a választási eljárásról szóló törvényt módosítani kell, úgy, hogy a szavazás napján a lakóhelyétől távol tartózkodó választópolgár is csak a lakóhelye szerinti területi választókerület, valamint egyéni választókerület jelöltjére adhassa le szavazatát.
Az ajánlószelvény intézményeA jelenlegi ajánlószelvény intézménye amellett, hogy visszaélésekre ad lehetőséget, súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel. Az adatvédelmi biztos több ajánlásában is aggodalmát fejezte ki a hatályos rendszer miatt, és kifejtette, hogy indokolatlan olyan jelölési rendszer alkalmazása, amely a személyes adatok ilyen nagyságrendű kezelését igényli. Felmerül annak a kérdése is, szükséges-e egyáltalán, hogy az ajánlószelvény intézménye része legyen jogrendszerünknek.
A pártok jelöltállításának szabályozására, van olyan külföldön is alkalmazott megoldás, amely egyáltalán nem jár személyes adatok kezelésével és visszaélésekre sem ad lehetőséget. Ilyen megoldást jelentene a kauciós rendszer bevezetése. Olyan kaució alkalmazását tartjuk elfogadhatónak, ami akár egy független jelölt számára is megfizethető. A területi listák állítása - a jelenlegi szabályozás mellett - további letét elhelyezését igényelné, amely követelmény továbbra is távol tartaná a komolytalan listaállító szervezeteket.
A Political Capital javaslata: a választási eljárásról szóló törvényt módosítani szükséges: az ajánlószelvény intézménye helyett kauciós rendszert bevezetni. Külföldön több példát is találunk a kauciós rendszer működésére: Csehország, Észtország, Görögország, Egyesült Királyság.
