Svájcban komolyabb gondok vannak, mint Magyarországon

Bár azzal tisztában vagyunk, hogy a hamisítvány rosszabb minőségű, mint az eredeti termék, az olcsóbb ár miatt mégis sokan emellett döntünk. A szerzői jogról szóló globális jelentésben Magyarország továbbra is a megfigyelt országok között, de kiemelkedő problémáról nem szól a jelentés, Svájcban sokkal komolyabb gondokat látnak a szakértők.

Nagyobb büntetés kellene

Az emberek közel kétharmada úgy gondolja: aki hamisítvány árul, bűncselekményt követ el. Csupán minden tizedik válaszadó véli úgy, hogy a hamisítványok terjesztőinek nem kell felelniük tettükért a törvény előtt. Az emberek döntő többsége a jelenleginél szigorúbb büntetést szeretne a hamisítóknak és a hamisítványok terjesztőinek. Ebben szerepet játszhat, hogy a válaszadók közel kétharmada szerint a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözésnek a bevételeit növeljük. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a hamisítványok kiszűrése érdekében az ellenőrzést is gyakoribbá és hatékonyabbá kell tenni.

A magyarok a ruházati termékek esetében törődnek a legkevésbé azzal, hogy az adott darab eredeti vagy hamisítvány - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 1000 fős reprezentatív kutatásából. 10 vásárlóból 3 bármikor vásárolna hamis ruházati terméket, míg 38 százalékuk elgondolkodna az ajánlaton. Az illatszerek és a CD/DVD vásárláskor a megkérdezettek 15 százaléka bólint rá bármikor egy hamisított termék megvásárlására, míg minden negyedik válaszadó megfontolna egy ilyen lehetőséget. Óvatosabbak a fogyasztók a számítógépes programokkal. Nem eredeti programot 12 százalékuk vásárolna gondolkodás nélkül, míg 21 százalékuk elgondolkodna, ha ilyen helyzetbe kerülne. A lakosság az egészségükre potenciálisan veszélyes termékek esetében a legóvatosabb. Bizonytalan eredetű élelmiszert csak 2 százalékuk, míg bizonytalan eredetű gyógyszert csak 1 százalékuk vásárolna bármikor. Valamivel magasabb azok aránya, akik fontolóra vennének egy ilyen ajánlatot: 10 százalékuk bizonytalan eredetű élelmiszerre, 6 százalékuk bizonytalan eredetű gyógyszerre mondana talán igent.

A hamis terméket nem a minősége, hanem olcsóbb ára miatt vásárolják meg az emberek. Csupán minden hatodik válaszadó gondolja ugyanis azt, hogy a hamisított termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti. A válaszadók fele szerint a hamis termék gyengébb minőségű, míg 10 emberből 3 szerint nem lehet egyértelműen állást foglalni a kérdésben. Nagyon kevesen, mindössze a megkérdezettek 7 százaléka szerint állja a versenyt hosszú távon a hamisítvány az eredetivel szemben, míg a lakosság döntő többsége, 71 százaléka úgy gondolja: hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani. A kutatásból az is kiderül, hogy ma 10 emberből 8 úgy gondolja: ha olcsóbbak lennének az eredeti termékek, kevesebb hamisítvány fogyna.

Szerzői jogok: egyre hatékonyabb fellépés

Mint minden évben, idén is, az International Intellectual Property Alliance (IIPA) nyilvánosságra hozta a szerzői jog által védett szellemi termékek védelmének globális helyzetéről szóló jelentését. A 2009-es jelentés Magyarországra vonatkozó részének összefoglalója szerint a magyar fogyasztók, sőt még a jogalkotók sem támogatják teljességgel a szerzői jogokat - számol be a HWSW. Ennek ellenére elmondható, hogy az elmúlt években a szerzői jogokat kezelő iparágak folytatták az együttműködést a magyar hatóságokkal, bíróságokkal, nyomozati szervekkel, emellett oktatást, képzést szerveztek a rendőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, ügyészeknek és bíróknak.

A jelentés azt is állítja, hogy a rendőrség jó munkát végez az internetes kalózkodás felderítésében, de rosszul felszerelt és kevés erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy a probléma gyökerét tárja fel. Említve vannak a 2007-es nagy lefoglalások, melyek továbbra is nyomozati szakaszban vannak, illetve arról is szó esik, hogy a bíróságok továbbra sem kezelik komoly bűncselekményként a szerzői jogsértéseket, ezért a büntetések nem elrettentőek.

A szerzői jogi szektor reményei szerint az új internetes kalózkodás ellenes terv, melyet a magyar kormány létrehozott, 2009-ben képes lesz tovább csökkenteni az illegalitást, mind a fizikai hordozók, mind az internetes terjesztés tekintetében. Az új szerzői jogi törvényhez is nagy reményeket fűznek, s a jelentésben nyoma a bevezetéskori szkepticizmusnak, kritikának, ami a törvény elfogadását kísérte a közbeszéd és a média által.

A besorolás nem változik

Magyarország a listában hosszú évek óta a megfigyeltek között tanyázik, ami nem feltétlenül számít rossz besorolásnak. Vannak kiemelten megfigyelt országok, sőt, azok, melyekben különleges beavatkozásokat sürgetnének a jogaikat védők. Ilyen például Svájc is, ahol a nehézséget az jelenti, hogy az azt körülvevő EU-val nem teljes a jogharmonizáció, viszont az ország földrajzi közelség és a fejlett infrastruktúra révén tökéletes ellátóbázisa a német és francia piacoknak. A kiemelten megfigyeltek listájában Kanadát leszámítva többnyire fejlődő, kevésbé tehetős illetve nagy lakossággal bíró országok vannak, mint például Egyiptom, India, Indonézia, Mexikó, Kína, Oroszország. Magyarországgal együtt a megfigyelt, mondhatni tűrt országok listája ennél jóval bővebb, igaz az elmúlt években csökkent némileg. A régiónkból itt találjuk Bulgáriát, Romániát, Ukrajnát és Lengyelországot is. Emellett olyan EU-s tagállamok is megjelennek, mint Olaszország vagy Svédország, Görögország és Spanyolország. Ázsiát többek közt Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán és Vietnam képviseli, de szerepel a listán Izrael, Törökország, Kuwait és Szaud-Arábia is. A legérdekesebb a különleges bánásmódra érdemesek listája, hiszen fele részben fejlett országokról van szó, ahol a jelentés szerint nehézkesen halad a fájlcsere és a kalózkodás visszaszorítása. Svájc, Hong Kong, Japán és Tajvan valószínűleg épp a magas internetpenetrációja révén kerülhetett fókuszba, míg Banglades, Jordánia vagy Nigéria inkább a hamis CD/DVD- piacairól ismert egyelőre.

Véleményvezér