Felhívta a figyelmet, hogy minden uniós állampolgár alapvető jogait tiszteletben kell tartani, és a békés gyülekezés joga olyan jog, amelyet mindig meg kell védeni. „A bizottság alaposan vizsgálja azt a konkrét törvényt, amely ehhez a tilalomhoz vezetett” – jelentette ki.
„A gyülekezési szabadság alapvető jog. Ez nem jelent veszélyt a gyermekekre, nem jelent veszélyt senkire, és minden körülmények között védeni és tiszteletben kell tartani” – tette hozzá.
McGrath szerint a bizottság nyitott a párbeszédre Magyarországgal, de egyértelművé tette: a jogállamiság nem választható, hanem az EU-tagság alapkövetelménye.
A bizottság kész segíteni, hogy Magyarország ismét megfeleljen a szabályoknak, de meg fogja védeni a jogállamiságot, az Alapjogi Chartát és a magyar állampolgárok jogait – jelentette ki.
Azokra az uniós parlamenti képviselőktől származó felvetésekre, miszerint meg kellene vonni minden uniós forrást Magyarországtól, az uniós biztos úgy reagált: csak jogilag megalapozott módon, a rendelkezésre álló jogállamisági eszközök alapján lehet eljárni. „Jelenleg zajlik az új többéves pénzügyi keret egyeztetése, és Ursula von der Leyen elnök is szorgalmazza, hogy erősebb kapcsolat legyen a jogállamisági követelmények és az uniós források elérhetősége között” – tette hozzá az uniós biztos. (MTI)
