Az EU strukturális alapjai és a magyar költségvetés társfinanszírozásával meghirdetett pályázatokon keresztül 2004 és 2006 között elvileg 1350 milliárd forintnyi vissza nem térintendő támogatás hívható le, ebből a tavalyi csonkaévi előirányzat 24 százalék volt. A pályázati kiírások zöme január és március között jelent meg, leghamarabb a gazdasági tárca alá tartozó - vállalkozásfejlesztést, informatikai projekteket, beruházásösztönzést támogató - Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) részvételi feltételei láttak napvilágot. De mint utólag kiderült, a felhívások mielőbbi kihirdetése a pályázás sikerét nem garantálja, sőt.

A hatóságokat - elsősorban a csúcskoordinátor szerepét ellátó Nemzeti Fejlesztési Hivatalt (NFH) - már akkor bírálták azért, hogy késésben lenne a pályázatok kihirdetése, és így veszélybe kerülhet az idei előirányzat lekötése. Az NFH-ban is aggódtak, de ellenkező okok miatt: ők ugyanis arra számítottak, hogy túl kevés pályázó lesz.

A félelmük utólag megalapozatlannak bizonyult, hiszen épp a túlpályázáson botlott egyet a rendszer. Elsőként a cégek mozdultak rá a vissza nem térítendő támogatásokra, de az év vége felé az önkormányzatok is - némi belügyminisztériumi önerősegítséggel - hamar kipályázták a Regionális Operatív Program közel teljes hároméves költségvetését. Ebbe kétségtelenül besegített az "uniós pályázatok" összehangolatlan és néha elhajló kormányzati kommunikációja is (példa erre a 2004 első negyedévében a teljes médiát meghódító "kávézós" reklám, amelyben a kávé elfogyasztása után a tulajdonos ismerőse kéri az újonnan létesített vendéglátó-ipari egység "számláját". Azóta több vállalkozó is rájöhetett, hogy ezt a célt az unió nem támogatja).

A pályázási folyamatot intéző, kétezer főt alkalmazó intézményrendszer papíron már 2004 januárjában felállt. És miután február végéig már a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), a ROP és a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) is debütált 5-6 kiírással, március elején az NFH üzembe állította honlapján a pályázati keresőjét. Így gyakorlatilag minden feltétel adott volt az induláshoz. Az egy hét alatt regisztrált százezer látogató és 63 ezer letöltött pályázati csomag kezdte eloszlatni az NFH-nak a pályázatok fogadtatásával kapcsolatos aggodalmait.

Az optimizmust erősítette, hogy alig másfél hónappal a meghirdetésük után a GVOP kiírásaira már több mint 600 pályamű érkezett be. És ez a szám a csatlakozás időpontjáig annak ellenére majdnem megnégyszereződött, hogy az igényelt támogatás összegét 20 százalékkal meghaladó biztosítékadási kötelezettség és az új közbeszerzési törvény zavaros paragrafusai komoly kihívást jelentettek a pályázóknak. A beérkezett anyagok rögzítése májusban kezdődött, és gyakorlatilag ekkortól kaptak zöld jelzést a hatóságok az uniótól a strukturális alapok terhére szóló támogatási szerződések megkötésére és a kifizetésre.

Azonban a csatlakozást követő eufória elmúltával a projektgazdáknak rá kellett ébredniük, hogy az EU-bővítést megelőző kampányban kiemelt szerepet játszó "uniós pályázatok" május elseje után nemcsak a kommunikációt tekintve kerültek ki a kormány fókuszából. A beérkezett öt és félezer pályázat - ebből 4500 GVOP-os - közül alig párat vettek kezükbe az értékelők. (A konkrét számot nem lehet tudni, az NFH lapunknak megküldött kimutatása alapján június végéig nem született támogatási döntés, bár Medgyessy Péter miniszterelnök május 13-án átadta a kiértesítő levelet a GVOP első 12 nyertes vállalkozójának).

Az NFH belső utasításai szerint ugyan legfeljebb 90 napig tarthatott a teljes elbírálási folyamat, de az egyes pályázati kiírásokban ez a határidő szó szerint nem szerepelt. Csupán annyi olvasható a felhívásokban, hogy a beérkezést követő 15. napig a pályázatok menedzselésével és értékelésével megbízott közreműködő szervezeteknek (ksz) értesíteniük kell a pályázót a befogadásról vagy elutasításról. Ha hiányok vannak, ezek egyszeri pótlására ugyanennyi idő van, és majd ha döntés született, a szervezeteknek újabb két hét áll rendelkezésükre kiértesíteni a pályázót.

A temérdek beérkezett pályázat - főként egyes túligényelt kiírások esetében - kevés nyertese miatt nyárára beértek az ellenérzések a rendszerrel kapcsolatosan. Sokan politikai indítékokat láttak a kiértékelés késleltetésében.

A gazdasági tárcánál és a ROP-ot irányító Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalban (MTRFH) júliusban kezdték ledolgozni több hónapos hátrányt. Az intézményrendszer felkészületlensége azonban egyre nyilvánvalóbbá vált: a pályázók kérdéseire a közreműködő szervezetek nagy reakcióidővel válaszoltak, és előfordult, hogy egy-egy pályázat pár hétig, sőt hónapig "eltűnt" a készítője szeme elől.

A leterheltség jelei elsősorban a GVOP-pályázatokat menedzselő Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-nál és az IT Információs Társadalom Kht.-nál jelentkeztek, a július végéig beérkezett közel hatezer pályázatból alig 1200 esett át az első szűrőn. Mellesleg a felhívások nehezen átlátható szövegezése és a megkövetelt mellékletek nagy száma miatt a benyújtott dokumentáció közel háromnegyede esetében kellett a pályázóktól a formai feltételek pótlólagos teljesítését kérni. A kialakult helyzetben GVOP-ot irányító dr. Magyari László, a gazdasági tárca címzetes államtitkára úgy látta jónak, ha - egyfajta sürgősségi beavatkozásként - az augusztus 28-ai bejelentést követő negyedik (!) napon felfüggeszti az operatív program két legnépszerűbb és többszörösen túligényelt pályázatát.

Ezt követően, augusztus 13-án megjelent a Magyar Közlönyben a 14/2004-es sorszámot viselő, ötminiszteres rendelet a strukturális alapok és a kohéziós alap felhasználásának általános szabályairól. A Kiss Péter kancellária-, Csillag István és Burány Sándor volt gazdasági, illetve foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, Németh Imre, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője, továbbá Draskovics Tibor pénzügyminiszter szignójával ellátott dokumentum célja az volt, hogy közös alapra helyezze és "befelé" szigorúbbá tegye a teljes pályázási folyamatot.

Az egyik legfontosabb kikötése szerint a közreműködő szervezeteknek a hiánytalan dokumentáció benyújtásától számított 60 naptári napon belül tájékoztatniuk kell a meghozott döntésről a pályázót. A rendelethez mellékletként csatoltak egy egységes formanyomtatvány-mintát is, amelyet az adminisztráció megkönnyítése végett idén az összes pályázatnál használni kell majd.

Teljes cikk a Piac és Profit februári számában.